Együtt az ELTÉs Erasmus-ösztöndíjakért

Tisztelt Ügyintézők, tisztelt Munkatársak a Tempus Közalapítványnál és az ELTE nemzetközi hivatalaiban!

Bizonyára Önök is észrevették az online postafiókjukat elárasztó, külföldön tartózkodó Erasmus-hallgatóktól érkező leveleket, amelyek többségében panaszt fogalmaznak meg az ügyintézés lassúsága és az ösztöndíj-utalás késése miatt.

Teljesen jogosan.

Egy Erasmus-ösztöndíjas hallgatót kiutazása előtt nagyjából hetente figyelmeztetnek, hogy az ösztöndíj nem fedezi a kinti élet költségeit. Ezt tudomásul vettük, aki kiutazik, számol vele, hogy havonta bizonyos összegre szüksége lesz, amelyet az esetek túlnyomó többségében a szülők finanszíroznak. (Arra csak röviden térnék ki, hogy ezzel azok a hallgatók, akiket a szülei nem tudnak támogatni, elesnek az ösztöndíj nyújtotta külföldi tanulási lehetőségtől.) Azt elvárni viszont, hogy egy általában Nyugat-Európában történő tartózkodást az ügyintézés lebonyolításáig (ami a hallgatótársak, volt Erasmus-ösztöndíjasok elmondása alapján akár novemberig húzódhat) magyar családok finanszírozzak, az átlagfizetés alapján feltételezni enyhén szólva is irreális.

Azért fordulunk Önökhöz ebben a formában, mert Önök bizonyára elfoglaltak, nekünk pedig sürgős lenne, hogy mihamarabb megkapjuk az összeget, amelyet még tavasszal megítéltek. Ez mostanra létkérdéssé vált: a kinti árak mellett sok hallgatótársunk kénytelen üres gyomorral bejárni az óráira, hiszen - teljes joggal - úgy számoltak, hogy október közepéig bőven megkapják az ösztöndíjukat.

Ezek alapján kérjük az illetékes ügyintézőket, hogy a sokszor már augusztus végén beérkező dokumentumokat érkezési sorrendben elbírálva gyorsítsák meg az Erasmus-ösztöndíjak kiutalását, és előzzék meg, hogy sokan az elegendő szülői forrás hiányában az éhezés és hazautazás közötti választásra kényszerüljenek!

Félreértés ne essék: a sajátunkat szeretnénk megkapni, az ösztöndíjunk a miénk, miután elnyertük azt az érvényes pályázatainkkal. Kérjük, ne kezeljék adományként és igyekezzenek, hogy az Erasmus program elérje a célját, és a magyar diákok ne a létfenntartásra, hanem a tanulmányaikra és a kapcsolatépítésre fókuszálhassanak kinntartózkodásuk során.

Üdvözlettel,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt és jelenlegi Erasmus-ösztöndíjasai