Joghézagok a rehabilitációban!!!

Szeretnék rámutatni a címben foglalt törvény átgondolatlanságára, ezáltal az érintettek súlyos gondjaira, problémáira.

Először is nézzük meg pontosan, mit is kell értenünk a KOMPLEX REHABILITÁCIÓ fogalma alatt:

orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

Tehát máris láthatjuk, a rehabilitáció csakis abban az esetben tekinthető befejezettnek, megvalósultnak ha a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyt a felkészítés időtartama alatt/után  sikerül képességének megfelelő munkakörben elhelyezni, és a továbbiakban ebből a munkából  meg tud élni.

És rögtön ezzel szemben itt a törvény azon pontja ami figyelmen kívül hagyja a rehabilitáció sikertelenségének lehetőségét, vagyis ha a rehabilitáció időtartama alatt nem történt megfelelő átképzés, az egészségkárosodott nem talált munkát,és az egészségi állapota sem javult.

-A folyósítás megszűnését követően az érintettek, állapotuk esetleges rosszabbodása esetén rokkantsági ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben állapotrosszabbodás nem áll fenn, és rendelkeznek az álláskeresési ellátáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési ellátásra nem jogosultak, a munkaügyi központtal történő három havi együttműködést követően kérhetik az aktív korúak ellátását.

Magyarul ez annyit tesz, amennyiben a rehabilitációra jelölt egészségkárosodott a rehabilitáció időtartama alatt, vagy annak lejártakor nem éri el az öt éven belüli öregségi nyugdíjkorhatár " védettségét" nem produkál állapotrosszabbodást - esetleg stagnál vagy javul 1-2 százalékot - máris kiesett a rendszerből, nem számít még csak megváltozott munkaképességűnek sem. Csakis kizárólag a nyílt munkaerő piaci feltételekkel kereshet a továbbiakban állást. Továbbá csakis szociális vonalon igényelhet segélyszerű ellátást. Pl aktívkorúak ellátása.

Példával megvilágítva:

Kovács Jánosné többféle, kombinált, veleszületett rendellenességek miatt munkaképességét 54%-ban elvesztette, egészségi állapota 2012-ben komplex bizottsági vélemény szerint 46%. Mindez mellett a felülvizsgáló bizottság rehabilitációra alkalmasnak véleményezte.

Kovácsné tehát jogosult lett a rehabilitációs ellátottaknak járó pénzbeli támogatására, az orvosi rehabilitáció  teljes körű igénybevételére. Mindez mellett kötelezettséget vállalt  a Kormányhivatal erre kijelölt szerveivel való együttműködésre.

Mik is ezek a kötelezettségek?

-a munkaügyi központnak a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségén megjelenni a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban,

- értesítési kötelezettségét teljesíteni,

aktívan munkahelyet keresni,

- a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

Példánkban említett Kovácsné a rehabilitációs ellátás csekély összegéből kénytelen teljes áron bérletet vásárolni, hiszen a rehabilitációs ellátottak nem kaphatnak semmiféle támogatást a tömegközlekedés igénybevételéhez. Viszont az orvosi rehabilitáció, a munkaügyi központban való megjelenés, aktív álláskeresés többnyire utazással jár.

Kovácsné törvénytisztelő állampolgár, így betartja a szabályokat, utazik, nem bliccel. Kiváltja a gyógyszereit, igaz ekkor már el is fogyott a pénze, ezért a megélhetési gondjai támadnak, de tekintsünk most el ennek részletezésétől.

Maradjunk annyiban, emberünk hiába tartja be a törvény összes pontját, hiába jár a munkaügyi központba, nem tudják megfelelő munkakörben elhelyezni.

Közben eltelik a rehabilitációra szánt 36 hónap. Kovácsné új felülvizsgálatot kér. Igen , saját maga kéri, hiszen ha nem tenné, akkor a 37. hónapban automatikusan kiesne a rendszerből. Ezt megelőzendő beadja az új igénylést.

A bizottság megállapítja, Kovácsné ugyanolyan egészségi állapotban leledzik mint 3 évvel ezelőtt. Vagy esetleg köszönhetően az orvosi rehabilitációnak állapota 1-2 százaléknyit javult.

Így most összegészség károsodás: 51%, egészségi állapot: 49%.

Igen ám, de még egyszer rehabilitációs ellátás nem adható, rokkantsági státuszba sem kerülhet mivel állapotrosszabbodás nem véleményezhető.

Kovácsné tehát ott áll továbbra is betegen a nyílt munkaerő piac kapujában, ahová bebocsátást nem nyerhet, mivel betegsége látványos, mindennapi életét továbbra is korlátozza. Képtelen napi 8 órában megterhelő munkát végezni.

Mit tehet? Kérje az aktívkorúak ellátását, a 22.800 forintot?

Miközben tovább gondolva a törvényt egyéb fonákságokra is fény derül.

Hiszen ez a törvény azt mondja, ha a rehabilitációs ellátottnak romlik az állapota, kérhet rokkantsági ellátást.

Magyarul, ha esetleg egy 40%-os egészségkárosodott a rehabilitációs időszak letelte után valóban állapotromlást produkál, állapota eléri, vagy meghaladja az 50%-os károsodást, máris maradt megváltozott munkaképességű,

rokkant ellátásra jogosult ember. Szemben Kovácsné szintén  50% vagy az feletti egészségkárosodásával.

Remélem, érthető amit vázoltam.

Ugyanez más példákkal is megvilágítható lenne. Bőséggel akad olyan betegség, állapot ami az évek során nem feltétlenül romlik, de nem is javul.

/Jogforrás:

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

http://www.tbellatasok.abbcenter.com/?cim=1&id=115481
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes /szabályokról

/