Kossuth-díjat Tolcsvay Lászlónak

Tolcsvay László nagyon sokat tett a magyar zenei kulturáért. Szeretném, ha támogatnád, hogy végre ö is Kossuth-díjat kapjon!

Tolcsvay László 1950-ben született Budapesten. A hatvanas évek beat-generációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai után beatzenekarokban játszik, tizenhat évesen már dalokat komponál. A TOLCSVAY TRIO alapító tagja. Elsõként ötvözi a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-tól a FONOGRÁF együttes tagja és zeneszerzõje, több, mint húsz lemezt készítenek együtt. 1973-ban komponálja Petõfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

Színpadi mûvei közül a legjelentõsebbek a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal) címû musical, melyet 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre-ben is bemutattak. Dickens Karácsonyi énekébõl készült Isten Pénze, valamint a Mária evangéliuma,  (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) szintén a Madách Színházból indult diadalútjára, és Pozsonytól, Németországon Ausztrián és Svájcon, át Olaszországon keresztül, Amerikáig örvendeztette meg az embereket. 1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma címû daljátékát a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.

1987-ben született Magyar Mise címû mûve, melyben monumentálisan ötvözõdnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise már formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rock-világ nagy egyéniségei az operaénekesekkel, a modern ütõs-együttes együtt játszik a népzenészekkel, a beatzenészekkel és a száztagú kórussal.

1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponál Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.

1994-ben mutatta be Bábel címû balettjét a Gyõri Balett. 
Legutóbbi balettjét szintén ez az együttes mutatja be 2002-ben ÖrökKörök címmel a kompozícióhoz a verseket Bródy János írta.

2003-ban komponálja a Rákóczi Fantáziát, melyet a Párizsi Magyar Intézetben mutatnak be. 2004-ben a Római Magyar Akadémián is elhangzott, valamint Kassán és Brüsszelben 2005-ben.

2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponál Bródy János versére, melynek a Mûvészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében van a bemutatója az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.

1989-ben Emerton-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1994-ben Köztársasági keresztet, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kap munkássága elismeréséül.

Eddig megjelent szólólemezei Várd ki az idõt (1983), Kapcsolj át (1993), Fehér zaj (1998), T Monográf (2000). Szerzõi lemeze : 12 Nõ címmel 2002-ben jelent meg.