Még egyszer mondom, teljesen más dolog egy kutatás alapján egy publikációt írni, akár nemzetközit is, meg egy totál más dolog egy egy ilyen publikáció alapján egy disszertációt összeállítani. Előbbiek a valós tudósok, utóbbiak meg az ilyen kutatások alapján dolgozatot író diplomások, kisdokik stb. Azaz valahonnan szerzik az anyagot, megírják,összefoglalják, aztán hogy azt átfogalmazzák vagy bemásolják innen onnan és akkor ez most plágium... :), istenem, nem mindegy? Ha elővennék az összes eddigi ilyen jellegű irományt és elkezdenék alaposan vizsgálgatni, lehet páran meglepődnének, ezzel csak azt akarom mondani, hogy kispécizték a SP-t és most fröcsögő nyállal hőbölögnek tán azok, akik esetén lehet ilyen erővel ugyanúgy felmerülne a plágium..Az pedig kész röhej, hogy a régi kisdoktorik közül átminősítettek PhD-ra párat, mert a PhD és PhD között is van némi különbség, egy Berkeley egyetemen oktató prof is PhD és azért ne keverjük ezt a kisdoktoriból átminősített PhD-val, pedig leírva ugyanaz a kettő...Hozzáteszem, nekem se kisdoktorim, se PhD-m,
se semmilyen más tudományos fokozatom nincs, ezeket a dolgokat alulról szagolva elfogultság nélkül tudom írni. Átvett a bolgártól dolgokat, na és? Mások meg másoktól vesznek át, leírják ugyanazt virágnyelven, szépen bekötik és beadják...

#304: -

Csak ismetelni tudom magam:

#174

#304: -

Igen, a hozzászólása alapján én is azt tippeltem volna, hogy nincs semmilyen tudományos fokozata. Így nem csak az elfogultság, hanem a tapasztalat és a hozzáértés is hiányzik abból, amit ír. Ezért én is elmondom még egyszer azt, amivel már páran próbálkoztak: nem mindegy, hogy hogyan kezeljük a forrásainkat.

Természetes, sőt, egyenesen elvárás egy disszertációval szemben az, hogy támaszkodjon az adott területen addig elért kutatási eredményekre. Ezt több szempontból is fontos:

- a doktorjelölt bebizonyítja, hogy ismeri a saját szakterületét, tisztában van azzal, hogy ki, mikor, milyen szempontból foglalkozott a témával

- így lehet elkerülni, hogy valaki feltalálja a spanyolviaszt, azaz sok munkával olyasmire jöjjön rá, amiről előtte már tizenöt könyvet publikáltak

- a jelölt megmutatja, hogy képes részt venni a területén folyó tudományos vitában, állást foglal, egyetért bizonyos elméletekkel, új bizonyítékokkal támasztja alá azokat, vagy éppen cáfolja őket. Eközben saját eredményeit is elhelyezi a palettán, és jó esetben azt is meghatározza, hogy mi az, amiben újat tud mondani, vagy amit hozzá tud tenni a korábbi kutatásokhoz.

Ami fontos: valamennyi esetben, amikor mások szavait, vagy akár virágnyelven átfogalmazott gondolatait használja, oldalszámra pontosan hivatkozik arra, hogy ezeket honnan vette.

Összefoglalva: mások eredményeinek korrektül hivatkozott felhasználása bevett tudományos módszer. Mások szövegének jelöletlen átvétele lopás. Plágium. A jelen esetben pedig épp az ilyen vélemények a legaggasztóbbak, amelyek szerint a szakdolgozatok és doktorik nagy része felelőtlen ollózgatással jött létre.

Még annyit, hogy akik kutatás alapján publikációkat írnak, azoknak általában doktorijuk is van, vagy lesz, és fordítva, akik disszertációt "állítanak össze", azok publikálják is a kutatásaikat. Ez nem két külön csoport.