A környezettudatos szúnyoggyérítésért
Környezettudatos és biológiai szúnyoggyérítést a kémiai szúnyoggyérítés helyett!
Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden állatra káros, ami nem melegvérű. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével.
Van olyan megoldás, amit megfelelően alkalmazva a kémiai irtások akár teljességgel is mellőzhetőek lennének! Az egyik megoldás a biológiai szúnyogirtás, ahol olyan szerek használatával történik a védekezés, amely kizárólag a csípőszúnyog lárvákra hat, a másik pedig a környezettudatos szúnyoggyérítés, amely komplex módszer a természetes ellenségek bevetésén alapul. Területarányosan mindkét módszer lényegesen olcsóbb a kémiai irtásnál, és megkímélhetné környezetünket, az élővilágot, és nem kevésbé magunkat, embertársainkat és gyermekeinket a vegyszeres mérgezéstől!
A PETÍCIÓ ALÁÍRÓI A KÉMIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉS VISSZASZORÍTÁSÁT, ÉS A KÖRNYEZETTUDATOS, ILLETVE A BIOLÓGIAI IRTÁS ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATJÁK.
..............................................................................................................................................................................................................................
Az alábbiakban összeállítás olvasható a témában leghasznosabbnak tartott cikkekből, leírásokból. (Az idézett honlapokon a teljes leírások is megtekinthetők.)
Biológusok állítják, hogy a kémiai gyérítés hosszú távon nem csökkenti, hanem közvetve növelni fogja a szúnyogok számát, miközben rengeteg hasznos rovar elpusztul. Az ember önmaga ellen tesz, amikor vegyszerrel irtja a repülő rovarokat és a következmények azok, amik igazán csípni - és fájni - fognak.
Az MTA 2017-es állásfoglalása a jelenlegi szúnyoggyérítésről:
https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html
"Jelenleg nem történik meg a fenti vektorszervezetek hatékony monitorozása, mert
(i) alig van a veszélyes szúnyogfajokat mind imágó, mind lárva állapotban pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott zoológusok képzése sem folyik;
(ii) nem történik meg a vektorfajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése (monitorozása), illetve ennek híjján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, ill. a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).·
Jelenleg nem történik meg sem a vektor rovarfajok, sem a hordozó gerincesfajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállataink), sem pedig a lakosság vírus fertőzöttség mértékének megfelelő szintű monitorozása; aminek végzéséhez pedig megfelelő akkreditált laboratórium létesítése volna szükséges.Emellett megállapítható, hogy a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő."
Az MTA 2018. novemberi felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára:
„A rendelkezésre álló tudományos adataink alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére.”
Részlet a javasolt intézkedésekből:
- A gyérítési gyakorlat modernizálása, a deltamethrin használatának jelentős mértékű csökkentése.
- Európa más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a biológiai gyérítés előtérbe helyezése, a rendszeres élőhely-térképezés, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek megszüntetése érdekében.
Prof. Darvas Béla a szúnyoggyérítés minden szegletére kiterjedő hosszas tanulmánya az alábbi linkről kezdődően olvasható:
A KÉMIAI SZÚNYOGIRTÁS FIGYELEMZAVART OKOZHAT A GYEREKEKNÉL
https://divany.hu/szuloseg/2016/07/04/figyelemzavart_okozhat_a_kemiai_szunyogirtas_a_gyerekeknel/
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról az alábbiakat tudhatjuk meg az általuk szervezett szúnyoggyérítésről:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szunyog/2018gyik.doc
Az országos szúnyoggyérítési programot a kormány határozata alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi.
A programra összesen másfél milliárd forintot különítettek el. Ebből az összegből több mint hétszáz településen, kettő-hat alkalommal gyérítenek, illetve ebből fizetik a szakértőket is. A program keretében légi kémiai módszerrel összesen mintegy 420 ezer, földi kémiai módszerrel 310 ezer, biológiai módszerrel pedig 15 ezer hektár kezelése történik meg.
Az imágók ellen piretroid-készítménnyel (hatóanyag: deltametrin) védekeznek.
A felhasznált irtószereket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezi a hatóanyagok közös európai uniós listája alapján. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (a korábbi ÁNTSZ-ek) ellenőrzik. Az ellenőrzésekbe a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai is bekapcsolódnak.
Az imágók ellen használt készítmények más rovarokra, köztük a méhekre is veszélyesek lehetnek.
A permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat.
A SZÚNYOGIRTÁSNÁL HASZNÁLT IDEGMÉREG MINDEN HASZNOS ROVART, KÖZTÜK A MÉHEKET IS MEGÖLI! TEGYÜNK ELLENE!
A deltamethrin nevű hatóanyagról:
http://kockazatos.hu/anyag/deltamethrin
Rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen. Az idegrendszerre hat.
R23/25: Belélegezve és lenyelve mérgező.
R50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat.
A deltamethrin az egyik legyakrabban használt szúnyogirtó szer maláriafertőzött területeken.
A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be.
A deltamethrin 1-es kategóriájú endokrin diszruptor anyagként szerepel az EU besorolásában (COM(1999)706), így ha az új uniós felülvizsgálat is megállapítja ezen egészségügyi kockázatát, akkor az új uniós növényvédelmi rendelet szerint ki kell vonni a mezőgazdasági használatból.
A deltamethrin, mint az összes szintetikus piretroid, szerepel az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-listán és az Európai Unió endokrin diszruptor listáján is. Konkrét vizsgálati eredmények alapján a deltamethrin hatóanyag endokrin rendszert károsító hatása ugyanakkor nem egyértelmű, egyes vizsgálati rendszerekben nem váltott ki hormonrendszert zavaró hatást, más vizsgálatok pedig feltételezik, hogy emberben androgén antagonista.
A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus (LC50 akár <100 µg/l), halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat.
Mivel a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is, ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent. Kutatások a korábbi balatoni halpusztulás és a köztéri szúnyogirtás között kapcsolatot láttak. Az elpusztult halak kopoltyújából ugyanis deltamethrin-t mutattak ki.
A mezőgazdasági rovarirtásban a piretroidok helyettesíthetőek más, hasonló hatású készítményekkel, ezzel megakadályozható a szer maradványainak megjelenése az élelmiszerekben.
A KÉMIAI SZÚNYOGIRTÁS MEGÁLLÍTHATÓ! MINDÖSSZE A TELEPÜLÉS JEGYZŐJÉNEK VAGY POLGÁRMESTERÉNEK KELL ÍRNIA EGY LEMONDÓ E-MAILT, HOGY NEM KÉR BELŐLE. BIZTASSUK ERRE A SAJÁT VEZETŐINKET!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról:
http://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai
A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár. Az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.
Ezek a vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra, de az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatnak! Elkeserítően szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék –, melyek az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el. Közülük a legnagyobbat (64%) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás.
A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra is mérgezően hat, tehát nem szúnyog- vagy legalább rovarszelektív.
Amellett, hogy a kémiai hatóanyagok nem szelektívek - tehát a szúnyogok mellett más ízeltlábúakra és szinte a teljes vízi ökoszisztémára is hatnak -, hosszú távú alkalmazásuk rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezeknek a szereknek sokat hangoztatott emlős semlegességéről pedig időről-időre kiderül, hogy az elbizakodottság megalapozatlan volt.
A településeken csökken a rovartáplálék mennyisége, illetve a méreganyagok a szennyezett legyeket, méheket, szúnyogokat elfogyasztó állatokra (a ragadozó rovaroktól a kétéltűeken, hüllőkön és madarakon át az emlősökig) hatnak. Minden bizonnyal ez az egyik oka annak, hogy a leginkább városlakó, repülő rovarokra vadászó molnárfecske hazai állománya felére csökkent 1999–2013 között. De szúnyogirtást követően országszerte tapasztalnak konkrét madárelhullásos eseteket is, elsősorban fekete rigók és széncinegék esetében, melyeknél egyik napról a másikra teljes fészekaljnyi fióka pusztul el.
A Kormány a szúnyogok elleni védekezés országos koordinálását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe rendelte. Ezzel a jó irányba megtett lépéssel megvolt az esély arra, hogy a szakértői háttérnek köszönhetően előtérbe helyeződik a szúnyogszelektív védekezési módok alkalmazása. Sajnos ez az optimizmus a következő évi adatok alapján megalapozatlannak bizonyult. 2014-ben óriási területen, mintegy 820 000 hektáron, tehát az ország közel 9%-án történt egységes irányítású szúnyogirtás Magyarországon. Ebből alig 20 000 hektár részesült biológiai kezelésben, a többi 800 000 hektáron 50-50%-ban légi és földi kijuttatású kémiai védekezés történt.
Az alábbi fotó Gárdonyban készült, pár perccel az egyik szúnyogirtást követően:
HVG-cikk a szúnyogirtás következtében fellépő méhpusztulásról:
http://hvg.hu/itthon/20130703_Meheket_es_vedett_rovarokat_is_pusztit_a
A szúnyogokon kívül szinte minden más repülő rovart is elpusztít a szúnyogirtáskor szétszórt permet. Bár a szórást a méhek megkímélése érdekében elvileg csak szürkület után szabad elvégezni, méhészek mégis veszteségekre panaszkodnak.
Az MTA egy tanulmánya szerint a széles körben használt vegyi szúnyogirtás során minden elpusztított szúnyogra 99 egyéb rovarfaj jut.
Az MTA egy tanulmánya szerint az összes elpusztított rovarnak csupán 1 százalékát teszik ki a csípő szúnyogok.
A környezetkímélőbb és egyes körülmények között hatékonyabb, úgynevezett biológiai gyérítő módszert már az 1970-es években kifejlesztettek, de Magyarországon ma is csak elvétve használják.
„Fajlagosan drágább a biológiai ritkítás, de hektárarányosan hatékonyabb” – mondta a hvg.hu-nak Imre Lajos, a légi gyérítéssel foglalkozó Forgószárny Kft. tulajdonosa. „A preventív biológiai gyérítésnél jóval kisebb területre, a szúnyoglárvák élőhelyére kell koncentrálni a hatóanyagot, így az hiába drágább a hagyományos vegyi permeteknél, jóval kevesebb mennyiséggel is elérhető ugyanaz a hatás sokkal kisebb környezetterheléssel.
Az MTA NKI készített egy összeállítást a környezetbarát szúnyogirtás lehetőségeiről:
http://www.pkkft.axelero.net/szunyog/cikk/NKI_mosquito_w_cover.pdf
A Csíplek Alapítvány az Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA) tagja:
http://www.csiplekalapitvany.hu
„Célunk nem az élővilág egy részének kiiktatása a természetből, hanem az ellenük kidolgozott kockázatos kémiai vegyszerek hatásaitól kívánjuk megvédeni a többi élőlényt és a táplálékláncot.”
Az Európai Unió részéről fellelhető egy olyan törekvés, amely a repülőgépes permetezéseket már nemcsak a növényvédelem (2009/128/EK EU irányelv), hanem a szúnyoggyérítés területén is korlátozni kívánja a jövőben.
A kémiai szúnyoggyérítésről:
- Nem-szelektív módszer, mivel neurotoxin (idegméreg-alapú), valamennyi idegrendszerrel rendelkező élőlényre hatással van
- 80%-os hatékonyságtól elfogadható a kezelés, azaz nem jelent biztos megoldást
- Kockázatos vegyszereket (neurotranszmittereket) juttatnak a környezetbe az alkalmazás során
- A kezelésnek nincs hatástartama, ami rovarral a készítmény találkozik, arra hatással van (többnyire halálos), a kezelés után egy órával megjelenő egyedekre már nincs hatással (ez tulajdonképpen az előnye is)
- A rezisztencia (ellenállóképesség) kialakulásának lehetősége adott
- A kezelések eredménye függ az időjárási tényezőktől (napszak, csapadék, szél...) és légi kijuttatás esetén a repülési előírásoktól
- A szúnyogártalom jellemzőitől függően többszöri beavatkozás szükséges, és az eredmény nem előrejelezhető
A Környezettudatos Szúnyoggyérítés a szúnyogártalom ellen alkalmazott komplex gyérítési módszer, a természetes ellenségek bevetésén alapul. Hatékony alkalmazása speciális szakmai ismereteket, rendszeres terepi jelenlétet és elkötelezettséget igényel. Idejében (február) történő alkalmazása nagyban elősegíti a hatékonyságot és a költségek csökkenését okozhatja. Az előzetes tenyészőhely térképezést követően a korábban kezelt terület töredékén szükséges alkalmazni. Tudatos alkalmazásával megelőzhető és preventív módon megszüntethető a szúnyogártalom, ezáltal a kémiai beavatkozás elkerülhető.
Az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott anyag megemlíti, hogy 1 elpusztult szúnyogra 200 egyéb rovar jut
http://www.oek.hu/oek.web?nid=175&pid=1
A Biológiai szúnyogirtást nevű facebook-közösség jelenleg 3000-nél is több tagot számlál:
https://www.facebook.com/pages/Biol%C3%B3giai-sz%C3%BAnyogirt%C3%A1st/571285686257747
Szóval az alapprobléma a következő: hazánkban döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket, az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden állatra káros, ami nem melegvérű. Egyaránt elpusztítja a szúnyogokat, a méheket, a katicákat, és minden más rovart, de kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Ráadásul egyes kutatások szerint embereknél mutagén hatása is van. Az oldal létrehozói az ország több pontján tapasztalták, hogy szúnyogirtások alakalmával rengeteg rovar pusztul el és köztük elenyészően kevés a szúnyog. Tapasztalataink szerint a probléma súlyát sem a lakosság nem ismeri, sem a döntéshozók nincsenek megfelelően tájékoztatva.
Pedig van olyan megoldás, amit megfelelően alkalmazva a kémiai irtások teljességgel mellőzhetőek, illetve alkalmazásukra csak a kiemelten árvizes években (mint az idei) lenne szükség, de akkor is töredéknyi területen, és jóval kevesebb alkalommal. Ez a megoldás a biológiai szúnyogirtás, ahol olyan szerek használatával történik a védekezés, amely kizárólag a csípőszúnyog lárvákra hat (megfelelő kijuttatás esetén).
MAGYARORSZÁG CSODÁLATOS TERMÉSZETI ÉRTÉKEI, A MAGYAR EMBEREK EGÉSZSÉGE ÉS JÓLÉTE MEGÉRDEMLI, HOGY A DÖNTÉSHOZÓK FELELŐSSÉGTELJES DÖNTÉSEKET HOZZANAK! KÉRJÜK, HOGY SEGÍTSENEK TERJESZTENI A KÖRNYEZETBARÁT SZÚNYOGGYÉRÍTÉS ÜGYÉT.
Környezettudatos Szúnyoggyérítést Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével