Az akác legyen hungarikum!

Legyen.

Megtudtam, hogy az EU fel akarja számolni az akácot Európában, mert nem "őshonos".
Akkor szüntessük be a kukorica, a bab, a tök, a paprika paradicsom termesztését, mert egyik sem őshonos nálunk. Azok a jó indiánok termelték először, onnan vettük át.
Julika

Elegem van már az EU hülyeségeiből!

Mint mindig,most is útban vagyunk.

A magyar akácméz kiváló minőségű, igazi kuriózum, kár lenne veszni hagyni!

tüntetni is szívesen elmegyek bárhová bármikor

Felháborítónak és megalázónak tartom, hogy petíció formájában kell megvédeni mindazt, ami szorosan a magyar hagyományokhoz, gazdálkodáshoz, érdekekhez kapcsolódik.Mégis kit támogatnak, képviselnek a vezetőink?Legközelebb esetleg az EU-nak a magyar zászló színe nem tetszik, akkor azt is megszüntetjük?

Remélem sikerül elérni hogy Hungarikum legyen

Teljes mértékben egyetértünk!!! Még sok olyan "hozott" növényünk van,amelyek nélkül már nemigen tudnánk létezni! A nem "őshonos" EMBEREKRŐL pedig még nem is beszéltünk.A józan ítélőképességet nem kellene újra és újra megerőszakolni!!!!!!

egyetértek és fontosnak tartom

Az akác az amerikai kontinensről került át Európába. Ott még jelentékeny vízigényű volt. Itt már módosult! Jól hasznosírható !

Minél többen írják alá!

Úgy látom ezen az oldalon mindenki többre tartja a gazdaságot a természetnél.... Az akác egy igen agresszívan terjedő, a többi fajra (NEM CSAK A FAFAJOKRA) ártalmas növény. Nem elég h kiszorítja az őshonos fákat, a talajt is elnitrogénesíti,mivel nitrogénkötő. Továbbá az akácerdőkben 1-2 madáron kívűl nem él meg más gerinces állat, és a lehullott leveleit sem bontja le semmilyen lebontó szervezet. Teljesen felborítja az ökológiai folyamatokat, és kordában sem lehet tartani, mert nem csak magról de sarjadzással is szaporodik, és igen szívós. Az meg hogy Hungarikum legyen teljesen balgaság, mert szép számmal nő az eredeti hazájában Észak Amerikában, itt ugyan olyan kártevő mint pl a parlagfű, vagy az alkörmös...Mézet más növény virágaiból is képesek a méhek előállítani, már aki szereti, mert egyébként undorító egy étel....

#106: 1 -

Kicsivel több értelmet, ha kérhetném!

Ilyen alapon a kukorica, burgonya, paprika, paradicsom termesztése is betiltható lenne!

Legyen az akác hungarikum.
dr.Béndek György,Budapest

#177: Magas vérnyomás - Észrevétel 

Az akác kifejezetten nem kedveli a tartós többletvízhatás alatt áló termőhelyeket, így a mocsarakat sem. Ezért hazánk szikesein kimondottan ritka fafaj ill. erdőalkotó.

 

A futóhomokok legtöbbjén jól megél, de az alacsony mésztartalmú savanyú homokokat jobban kedveli. Erősen kötött agyagtalajoknál a 10% fölötti, középkötött vályogtalajoknál (pl. feketeföld) a 15% fölötti, laza homoktalajoknál a 20% fölötti karbonátos mésztartalom mellett már sínylődik az akác.

 

Köves-sziklás váztalajon csak ott él meg, ahol gyökérzete a kőzetrepedésekben legalább fél-egy méter mélységbe lehatolhat.

 

A tenyészidőszakban egy hónapnál hosszabb elöntés alá kerülő hullámtereket nem bírja.

 

Tehát az akác termőhelyi lehetőségei is eléggé korlátozottak. Már csak ezért sem kell annyira tartani attól, hogy minden termőhelyen kéretlenül felverődik.

 

Ennyit pontosításként.

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

#213: Janeex -

 

#213: Janeex -  

A fehér akác az észak-amerikai őshazájának (Pennsylvania) erdeiben egy ritka szálankénti elegyfaj, és ott egyáltalán senki nem tekinti gyomfának, igaz, nem is ültetik vagy telepítik. Összefüggő állományokat nem is alkot, pláne elegyetlenül. Szálankénti jelenlétén túl a kiscsoportos megjelenése fordul még elő az erdőállományokban. A természetben előforduló egyedei legfeljebb száz évet szoktak megélni.

 

Az akác kimondottan fényigényes fafaj. A Kárpát-medence őshonos fafajai által alkotott hazai erdőállományokban elsősorban ott telepszik meg spontán módon, ahol az egyszintes erdő koronaszintjét olyan fafaj alkotja - pl. tölgyek -, melyek koronaszintje ún. fátyolszint, azaz erősen fényáteresztő; vagy pedig ahol a koronaszintben erős záródáshiány jelenik meg. A záródáshiányos állományrészek benapolt lékjeiben valóban tömegesen verődhet fel az akác, természetesen nem önmagában, hanem más fényigényes, pionír jellegű vagy félárnytűrő fa- és cserjefajokkal együtt.

 

Az akác kifejezetten nem szokott tömegesen megtelepedni többszintes, zárt elegyes jegenyefenyvesekben, tiszafásokban, bükkösökben, lucosokban, gyertyánosokban, hársasokban, juharosokban, szilesekben, stb. Spontán megjelenése ilyen állományok esetében is elsősorban az erősen benapolt vágásszegélyeken jellemző, állománybelsőben már nem.

 

Az akác fényben gazdag állományok közül elsősorban nemesnyarasok, hazai nyarasok, idősebb erdei és feketefenyvesek, kocsányos és kocsánytalan tölgyesek, valamint cseresek alatt szokott megjelenni. A Kárpát-medencében a több ézezredes erdőhasználatok (égetéses irtás, legeltetés, avargyűjtés, makkoltatás, stb.), valamint a több évszázados intenzív erdőgazdálkodás (tarvágások, sarjadztatás, cserkéregtermelés, hamulúgtermelés, faszénégetés, ültetvényes állománynevelés, stb.) miatt, s ezen belül is leginkább a 14. század második felétől mind elterjedtebb uradalmi tölgygazdálkodás miatt a fényben gazdag erdőállományok terjedtek el, kiszorítva az őshonos, önfelújító, árnytűrő fafajok alkotta állományokat (lásd előző bekezdés). Tehát az erdőhasználatok révén kialakult ill. fennmaradt mai erdőállományok zöme kimondottan kedvez a fényigényes akác szálankénti vagy kiscsoportos megjelenésének.

 

A hazai egyszintes ill. közel elegyetlen tölgyeseink túlnyomó többsége éppúgy gazdasági érdekek mentén alakult ki a középkorban és az újkorban, mint a mai akácültetvények. Egyszerű, míg nem volt az akác, kellett a minőségi tölgyrönk, hegyvidéken pedig a lucrönk. A Kárpát-medencében soha nem dívott a l'art pour l'art öncélú erdőfenntartás, az erdők minél sokrétűbb gazdasági kiaknázása nélkül. De Európában sem.

 

Röviden ennyit a Kárpát-medence erdőségeinek a mai természetességéről.

 

Amennyiben pedig a fehér akác ezek után agresszív fafaj, akkor mit mondjuk a szintén idegenhonos gyalogakácról (Amorpha fruticosa), a mirigyes bálványfáról (Ailanthus altissima), az amerikai kőrisről (Fraxinus pennsylvanica) vagy a kései zselnicéről (Padus serotina)?...

 

Tisztelettel!

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök 

Egyetértek az elképzeléssel.

KICSI ORSZÁG NAGY KULTÚRÁLIS, SZELLEMI ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGGEL. VIGYÁZZUNK RÁJUK, LEGYÜNK BÜSZKÉK RÁ, ADJUK TOVÁBB!!!!

'Az akác legyen hungarikum!' tárgyú petíció máris a hazánkban valaha indított 50 legnépszerűbb elektronikus aláírásgyűjtés között van.

Köszönet minden eddigi és jövőbeli Aláírónak!


Erdészüdvözlettel!



a Kezdeményező
egy nyírségi erdőmérnök

#222: ifjpalyizoltan - A petíció máris az 50 legnépszerűbb között!...

Tisztelt Mérnök Úr!

Köszönöm a kimerítő ismertetést. További sok sikert.

4

és az akác is!

A petíciót annak ellenére támogatom, hogy a vezetésem alatt álló erdőbirtokosság természetközeli erdőkben gazdálkodik, ahol egyetlen szál a akác sincs. Mindennek megvan a maga helye!