Legyen semmis a földtörvény! Azonnali népszavazást!

Mi is a földtörvény legfontosabb kérdése?
Az, hogy a magyaroké maradhat, vagy a külföldiek kezébe, használatába, tulajdonába is kerülhet-e a magyarok földje!
Érdemes megfigyelni, hogyan reagál a magyar parlament földtörvénnyel kapcsolatos botrányos parlamenti eseményekre, és a kétharmados többségnek a saját képére változtatott házszabályán is lazán átlépő tevékenységére hazai demokráciánk állítólagos kéretlenül is megbízható őre, a javunkat akaró EU.
Az az EU, amelynek 500 milliós népességét már „nem külföldi”-nek, tehát belföldinek minősítette a „magyar” földtörvény!

Most éppen hallgat az EU! – talán csak nem hírhiány miatt, hiszen máskor napra, percre és előre is jól értesülteknek tűntek!
Bizonyára úgy érzik, őket a földtörvényünk kapcsán nem éri hátrány!
Máskor, amikor egy kicsit is úgy érezték, érdekeik bármilyen kis mértékben is sérültek, rögtön visítottak. Persze akkor is az volt a leggyakoribb üzenetük, hogy ezzel is csak a mi érdekeinket védik, hogy jobban beilleszkedhessünk a jól működő közös európai családba.

Most mindennel meg vannak elégedve, annak ellenére, hogy a magyarországi Kormány és általa a törvényhozáson is keresztülerőszakolt törvény szerint – első és figyelmetlen olvasatra, no meg a Kormány buzgón és bártan világgá kürtölt állítása szerint – nekik itt nem, vagy csak rendkívül nehezen jut termőföld, pedig az övékénél sokkal jobb minőségű és számukra mégis hihetetlenül olcsó magyar föld megszerzése elemi érdekük lenne!

Nézzük azonban a részleteket is!
A törvény szerint „E törvény alkalmazásában”:
„22. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár, továbbá a nem magyar állampolgár, kivéve a Magyarországra bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
23. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, továbbá a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;”
Eddig elégedett lehet az EU, hiszen állampolgáraik és jogi személyeik a mi minden eddiginél inkább befogadóvá vált kis hazánkban már nem is számítanak külföldinek (bármit is mond erről a magyar nyelv!).
Ez azonban – első olvasatra – nem eléggé alázatosan EU-barát szöveg:
„Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és védett természeti terület tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát nem szerezheti meg (…) külföldi állam, annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve.” – ígéri a földtörvény 8. §-a.
Óvatlanul(?) nem határozták meg azonban a magyar szavak értelmét átfogalmazók, mit is tekintenek ők „külföldi állam”-nak.

Lehet, hogy a mindig jól értesült (értesített) EU tudja, hogy a törvény számukra formálisan ellenséges sorai – no meg a magyar föld barázdái között hol van a nekik szánt kincsesláda elásva?
A „külföldi állam” tehát kimaradt a fogalom-meghatározások közül! Bizonyára nem véletlenül, mert túlzottan szembeötlő lenne, ha leírták volna például így:
„külföldi állam: az Európai Unió tagállamain, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államokon kívüli állam”
A szövegezéshez ezt a földtörvényi jogszabályhelyet vettem alapul:
21. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;

A törvény fogalmazói tarthattak attól, hogy lebuknának, amennyiben a magyarok nyelvén újabb erőszakot téve úgy fogalmaznák meg a „külföldi állam” fogalmát is, hogy az valamiképp a belföld államához hasonló földszerzési jogokat kapjon. A cél elérése azonban – szerintük, vélhetően – szentesítheti a legsunyibb eszközöket is.
A külföldi államokat belföldön szerzési joggal felruházó álruhákat ögyesen bebújtatták a fentebb idézett 23.-as számú fogalom-meghatározásba, ahol a legtöbb embernek nem is tűnik fel!
Mivel az állam maga is jogi személy, a sunyi törvényszöveg szerint bármely „tagállam”, annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely jogi személy szerve nem számít a földszerzés tekintetében külföldi jogi személynek!

[A hatályos Polgári Törvénykönyből:
28. § (1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. (…)
(3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. (…)
29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.]

A tagállam e törvényben értelmezett fogalmát viszont csak a fentebb szintén idézett 21.-es számú fogalomnál fejtették ki, amelynek logikája szerint tagállam az Európai Unió összes tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes összes állam, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső összes állam!
Ezek sora pedig természetesen bármikor bővíthető lenne, bármely fizetőképes, saját érdekei szerint más földjét felvásárolni szándékozó állammal!

Mindenkinek a saját fantáziájára bízom, mely államokat tartja leginkább a felvásárlásra elég erős, „baráti” államnak!

Akik pedig holmi összeesküvés-elméletek irányában is nyitottak, gondoljanak arra, hogy a módszerváltás óta is változatlan az állam ügyeit a mi javunkért fáradságos munkával és felelősen(!) intézgető mindenkori kormánypártok azon véleménye, hogy összeesküvéseken gondolkodni csúnya, oktalan, előítéletes, no meg politikailag sem korrekt dolog!