Az akác legyen hungarikum!

Emberek! Térjenek már észhez! Nincsenek ellenségek és magyaroknak rosszakarók, csak a politikusoknak jó, ha keverik a sz…rt. A természeti kincseink is a MIÉNK, magyaroké. Az EU most épp arra adna pénzt, hogy ezeket megőrizhessük, h az akác (és más inváziós fajok) terjedését EZEKEN a területeken megfékezhessük.
Hogy mi a természeti kincs? Javarészt már vmilyen védettséget élvező terület pl. Nemzeti Park, Natura2000 területek, tájvédelmi vagy helyileg védett terület stb. Ember által egyáltalán nem bolygatott vagy ’fenntartható’ gazdálkodással művelt fajgazdag terület.
Ha megnézik az alábbi linken az ún. MÉTA program leírását láthatják, hogy nem az Unió „szólt le” egy napon, hogy „akác nuku”, hanem több éves hazai kutatási eredményekre bólintott rá!

„…Ki védi meg őshonos erdőssztyep-erdőinket, természeti örökségünket?

Az elmúlt hetekben, napokban egyre nagyobb médianyilvánosságot kapott egy egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampány az akác „védelmére” és az akácmézzel együtt való hungarikummá nyilvánítására. E mozgalom érdekeltségi vonatkozásait figyelmen kívül hagyva, fel kell hívjuk a közvélemény figyelmét az akác megítélésével kapcsolatos legdurvább tévedések, elhallgatások és hamis állítások tarthatatlanságára.

A kampány következtében már-már köztudottá vált, hogy a fehér akác jelenleg mintegy 463 000 hektárt, a magyarországi erdőterület negyedét foglalja el. Sokoldalú hasznosságát senki sem vitatja. Nem hangzik el azonban, hogy az akácosok területe 1990 óta több, mint 150.000 hektárral növekedett, jelenleg is növekszik (Országos Erdőállomány Adattár, NÉBIH).

Az akác azonban nem csak erdőterületeken fordul elő, hanem úton-útfélen, többek között pedig védett területeinken, ahol agresszív terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti vagy már el is foglalta. A tudomány ezért tekinti az akácot világszerte veszélyes özönnövénynek – szemben a kampányban sokat emlegetett, szintén idegenhonos paradicsommal vagy kukoricával.

Az ezredfordulón végrehajtott országos MÉTA program kimutatta, hogy az akác spontán inváziós megjelenése milyen megdöbbentő mértékű természetes élőhelyeinken. Homoki borókás nyárasaink és nyílt homokpusztáink („Ott tenyészik a bús árvalyányhaj / S kék virága a szamárkenyérnek” Petőfi, 1844) 65%-ában, féltett erdőssztyep maradványaink 60%-ában a legsúlyosabb a helyzet.

Az akác inváziójával fertőzött és veszélyeztetett természetközeli területeink összesen 200.000 hektárt tesznek ki.

Mindezek ellenére az akácot sem az EU, sem az ökológusok, sem a természetvédelem nem kívánja "betiltani" sem "kiirtani", hiszen annak sokrétű gazdasági jelentőségét és hasznát a maga helyén mindenki elismeri. Ha a 463 000 hektár akácos mellett további 200.000 hektár akácinvázió által veszélyeztetett őshonos növényzetünk van, akkor valójában nem a továbbra is terjedőben lévő akác, hanem romló és fogyatkozó őshonos természeti örökségünk van veszélyben!

Úgy tűnik a koalíció farkast kiált – hiszen az akácot senki sem kívánja betiltani, kiirtani; elhallgatja azonban annak veszélyes inváziós viselkedését, és figyelmen kívül hagyja a természetvédelem által képviselt közérdeket. A kérdés megválaszolatlanul maradt: ki védi meg őshonos erdőssztyep-erdőinket, természeti örökségünket?”
Forrás: MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
http://www.okologia.mta.hu/node/5780