munkaszolgálat

„SZELLEMI SEGÉDMUNKÁSKÉNT”, közel húsz éves könyvtárosi gyakorlattal (Országos Műszaki Könyvtár, Széchényi Könyvtár, Szabó Ervin Könyvtár), raktárosi rutinnal, másfél évtizedes számítógép felhasználói (MS Word, Excel) tapasztalattal, irattárosi és sajtófigyelői ismerettel, AZONNAL BETÖLTHETŐ, NYOLC ÓRÁS, BEJELENTETT ÁLLÁST KERESEK. Mivel hajdanában, egyebek mellett színpadi díszítőként (Vígszínház) ill. kellékesként (Magyar Televízió) is ügyködtem, ez a világ sem idegen számomra. Egy 10 éves időszaknak köszönhetően a kézbesítői/gyalogos futári tevékenység rejtelmeiben is sikerült elmerülnöm. MINDEN MEGOLDÁS ÉRDEKEL. Gimnáziumi érettségivel ill. könyvtárkezelői („egy éves”, OMIKK) végzettséggel rendelkezem. Tel.: 06-30-986-6551

Mivel már csak július végéig lehet részem a napi, bruttó 3120.- (nettó 2577.-) forintos, álláskeresési járadék címen folyósított „élményben”, :-(, SŰRGŐS LENNE A DOLOG!!!

Tavaly nyáron az alábbi e-mail-t küldtem el utolsó cégem – akkori :-) – vezérének:

„Kedves ….. ! Elnézésedet kérve a zavarásért, egy szokatlan ügyben szeretném a véleményedet – segítségedet – kérni. Mint azt gondolom te is tudod, ezekben az órákban, napokban országszerte sok-sok ezer ember „harcol” a gátakon. Lehet, hogy az én „gyengeségem”, de egyre nehezebben tudok esténként leülni a TV elé és nézni, mennyire súlyos a helyzet a folyók mentén és hogy folyamatosan jönnek a hírek: önkénteseket várnak a veszélyeztetett területekre. Épp ezért született meg bennem a gondolat, hogy – bár már túl vagyok az ötvennegyedik krumplikapáláson – a lapátot, homokzsákot még én is elbírom.
Az ötlet persze csak akkor ér valamit, ha azt tett is követi … ezért rátérnék a lényegre; szeretném felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelem illetékeseivel, hogy jelezzem feléjük: itt vagyok … „ütközetre” készen … mikor indulhatok, hova induljak, tudok-e valahol segíteni? No persze, a dolog nem ennyire egyszerű. Anyagi és egyéb helyzetemből adódóan sem „rendes” sem „fizetés nélküli” szabadságot nem tudok erre a célra kivenni. … … Ezért – „pestiesen szólva” – itt jönnél te a képbe: mint a cég „első embere” látsz-e lehetőséget arra, hogy – természetesen kizárólag a fent említett célra és csak a szükséges mértékben (!) – „rendkívüli eltávban” részesülhessek. Tudom, „meglepő” a kérdésem, de úgy vélem, a helyzet sem mindennapi. […] Nos erről lenne szó. Amennyiben nem látod kivitelezhetetlennek ötletemet és „rábólintasz”, akkor már csak egy 48-49-es gumicsizmára – istenem, „nagy lábon élek” :-))) – ill. megfelelő öltözékre kell valahol szert tennem, és már indulhatok is a „frontra”. Zárásként csak annyit, hogy elnézést kérek, ha soraim mellőzik a „hivatalos” stílus jegyeit, de úgy vélem, a helyzet sem akármilyen. Türelmedet köszönve üdvözöllek: Vári Zoltán.”

Nem kellett sokat várnom a válaszra.

„Kedves Zoltán! Nagyra becsülöm segítő szándékodat! Konzultálva vezetőiddel úgy látjuk, hogy néhány napra szívesen biztosítjuk számodra, hogy részt vehess a mentési munkákban. A csizma-beszerzést pedig kérem, hogy intézd és hozd a számlát, amit a […] kifizet. Nekünk házon belül ilyesmi nem áll rendelkezésre, csak trikó és sapka, amit szívesen adunk, ha kérsz. Még egyszer köszönöm, nagyon jó és nemes gondolatnak tartom, és ha nem haragszol, csinálunk ennek egy kis házi hírverést. Üdvözlettel: X. Y.”

Akkor úgy alakult, hogy nélkülem is sikerült megküzdeniük az érintetteknek az árral, viszont azt álmomban sem gondoltam volna, hogy kb. egy év múlva, - amennyiben 10 napon belül nem találok munkát – könnyen olyan helyzetbe fogok kerülni, hogy – igaz Viktor barátunknak köszönhetően ez már „pénzes” meló lesz :-((( – tényleg „gát- avagy stadionépítő” leszek. :-(((

Bocsi a bevezetőben „elrejtett” álláskeresési „hirdetésért”, de talán érthető, ha minden szalmaszálba igyekszem belekapaszkodni. :-(((