Tiltakozás a pécsi Weöres Sándor szobor ellen


Vendég

/ #14

2014-12-18 07:27

Voltak idők az európai kultúra történetében, amikor írók összetéptek rosszul megfogalmazott oldalakat, festők szétszabdalták a már megmetszett rézlemezeket, hogy még véletlenül se... átfestettek képeket mert nem tekintették megfelelőnek. Most olyan időket élünk, amelyben a szakmai morál sem terjed túl a fej-. és talpbőrön. Személyes erények kevéssé vezérlik a ma még művészethez tartozónak vélt kreatív cselekvéseket. De a felelős közösség igazságérzete még él, a bírálóbizottság véleménye kicsivel mérvadóbb kellene legyen, mint egy politikai befolyással (hatalommal) rendelkező, jószándékú, ámde járatlan elöljáró óhaja. Közvetett következtetés: egy ember választásaiban többnyire tükröztethető személyiségének néhány minőségjegye. Ez a Király utcai kávézós dandy (bankfiú) is egy választás. Ideák tűnnek fel benne. Ilyennek kellene lennie a "magyar költőnek" a dologhoz láthatóan ragaszkodó "megbízó" szerint. A legfontosabb, hogy ne kelljen felnézni rá. Ezt aztán le lehet nézni. Simogatni is lehet az orcáját. Fotózkodni is lehet vele. Lehet "eggyé válni" vele. Miközben antropológiai talány. Viselkedészavaros, magát okoskodva tapogató, gátlásos divatfi, stb. Milyen vonzalom hozta létre? Milyen, a kultúra, költészet mibenlétével kapcsolatos benyomás? Topográfiai értelemben szó szerint igaz, ha kimondjuk: "...alattam a 20. század legjelentősebb magyar irodalmi embere". Ennek kulturális és közúti akadálynak bizony egyszer és mindenkorra el kellene tűnnie. Persze meg kell várni a konferenciát, amikor majd harminc előadó fogja igen elegáns formában ugyanezt elhuhogni. És akkor majd újra megkérdezi valaki: mi végre volt mindez?