Quaestor károsultak megmentéséért

Az MNB az MTI megkeresésére írásos válaszában kifejtette: az elmúlt időszakban több befektetési vállalkozásnál feltárt visszaélések és - a gyanú szerint - bűncselekmények egyértelműen azt mutatják, hogy a tőkepiacon is olyan kártalanítási összeghatárokra van szükség, amely a mostanihoz hasonló esetekben biztosíthatja a befektetések megtérülését, a befektetők fokozottabb védelmét és a pénzügyi rendszer stabilitását.

Egy magasabb kártalanítási összeg jogszabályi szintű meghatározása az egyik oldalon értelemszerűen feltételezi az ennek megfelelő forrás biztosítását, ami a tagokat érintő többletkiadást jelenthet. Mindez azonban nem jelent feltétlenül azonnali jelentős terhet a piac szereplőinek - véli a jegybank. Jogalkotási kérdés ugyanis az is, hogy a Beva kártalanítási alapját mennyi idő alatt volna célszerű feltölteni a megfelelő mértékűre.

Válaszában az MNB leszögezte: a tőkepiaci törvény módosításához - amennyiben azt a jogalkotó is támogatja - természetesen még jogszabály-előkészítési államigazgatási egyeztetések szükségesek.

A befektető-kártalanításra vonatkozó új szabályozás hatályba lépésének lehetséges időpontját firtató kérdésre a jegybanknál azt válaszolták: a jogszabály mielőbbi hatályba lépéséhez kiemelt érdek fűződik, azonban ezt meg kell előznie jogalkotási folyamatnak.

Megvizsgálandó kérdés az is - tették hozzá -, hogy a tervezett módosítás a várhatóan rövidesen induló kártalanítási ügyeket is érintheti-e. Az MNB azzal, hogy kezdeményezte a jogalkotónál a vonatkozó törvény módosítását, megtette az első lépést, hogy a befektetőket érintően is mielőbb érvényesülhessen a magasabb szintű kártalanítási védelem - hangsúlyozták.