Együtt a Budai Campusért!

Nem a fiatalokat kellene cseszegetniük, csak azért, mert sikeresen összeugrasztották a fiatalokat (és a munkavállalókat!) a nyugdíjasokkal, meg a nyugdíjasokra (konkrétabban: az idősek hiszékenységére és feledékenységére - általában meglehetősen rossz rövid távú memóriájára) igyekeznek támaszkodni a "nagy" hazai politikai pártok; csak azért, mert rövid távon az idősek válnak mindinkább az ország többségévé (inkább ők térnek vissza, már nemigen mennek külföldre élni és/vagy dolgozni, pláne nem megélhetési okokból... [ha a mind nagyobb arányú és létszámú roma {régies, már "sértő" kifejezéssel: "cigány"} népességet és annak bizonyos gazdasági-politikai érdekcsoportok által a többségi társadalommal szemben gerjesztett mind erőteljesebb, az ország számos vidékén egyre inkább a többségi társadalom irányában agresszív és mindinkább kiterjedt feszültséget nem számítjuk, amely feszültség amúgy csak még inkább távozásra sarkallja azon fiatalokat és középkorúakat, akikre mind nagyobb szükség lenne...]), még nem kellene a mind rosszabb közbiztonság, a mind kevesebb és egyre megalázóbb munkakörülményekkel zsúfolt munkahely, a túlburjánzó, önmagát túlzottan "védelmező" korrupció, az ország méreteihez és gazdasági teljesítőképességéhez viszonyítva veszedelmesen nagy, ráadásul egyre nagyobb, az ország pénzügyi csődjével fenyegető, főleg kormányzati bürokrácia (látszatintézkedés a korrupció ellen: a mindinkább leterhelt önkormányzatoktól egyre több anyagi erőforrást vonnak meg - a "nagy" pártok magasabb beosztású tagjait az ebből fakadó mind több közbiztonsági, szociális és egyéb probléma aligha érinti kedvezőtlenül, hiszen "könnyű a zavarosban halászni"...), a nagy társadalmi (és gazdasági) kérdéseknek mindenkori kormányaink általi elbagatellizása (csak néhány példa: Hajdú-Bét, Paks-2, a határon túli nemzettársaink ügye...), és úgy általában a megbecsültség teljes hiánya, az állandó "hülyének nézés", a folyamatos és mindenhonnan "szembejövő" lekezelés-megalázás, az egyes átlagemberek saját, építő ötleteinek elvetése "csak" megszokás, "vállalati hagyomány" és hasonlók ürügyén, az elesettek (és főleg a különösen elesettek, például a szegényebb kisgyermekes és/vagy többgyermekes családok) érdekeinek abszolút semmibe vétele (van, aki szombaton is dolgozik, hogy enni adhasson a gyermekeinek...; az ilyen családok vajon mikor tudják megoldani a heti, vagy akár a havi bevásárlást, főleg hogy vasárnap legfeljebb CBA-üzletbe mehetnek [ha nem valamelyik legkésőbb délután 3-4 órakor záró kisboltba...], amelynek megvannak a maga sötét titkai [apropó, vajon miért nem vonatkozik a multik vasárnapi zárva tartása a CBA-ra: az a sanda gyanúm, hogy nem a magyar többségű tulajdonosi kör, hanem a "haveri mutyizás" ennek az oka - lásd: Reál, Coop...]), a szociális háló szándékos és nyílt leépítése, "költségcsökkentés" és más szemenszedett hazugságok és kifogások ürügyén, a különféle uniós támogatások lenyúlása (és ennek "ellensúlyozásaként" az ipar mind teljesebb [az EU által erőteljesen támogatott!] leépítése, beleértve az egykori gyárak épületeinek elbontását - lásd: a szegedi kendergyár különösen "pikáns" esetét [az a külföldi cég, amely a Szeged Árkádot felépítette, amúgy éppen arról híres, hogy megőrzi, sőt az átépítés során felújítja a hangulatos régi, nemegyszer műemléki oltalom alatt álló gyárépületeket... de tudjuk, hogy a fent említett esetben mi is történt végül, a cég ígérgetése ellenére... ], amelyet nem véletlenül követett társadalmi felhördülés...), a mezőgazdaság leépítése (ürügy: "Nyugaton" ebből, meg ebből is már túltermelés van - igen ám, de az embernek ennie kell, úgyhogy amit nem tudnak eladni, azt inkább megsemmisítik, mintsem kedvezményes áron vagy akár ingyenesen átadják... nem véletlen, hogy a "legolcsóbb" élelmiszerek csaknem mind külföldön van előállítva... a kispénzűek meg nem engedhetik meg maguknak, hogy akár egy kicsit is magasabb árkategóriájú, teszem azt a hazai minőségi és élelmiszerbiztonsági szabályoknak megfelelő élelmiszereket vásárolhassanak), hogy gyakran "az emberek egészségének/személyiségi jogainak védelme" az ürügy arra, hogy az éppen aktuális kormányzat a "haverok és/vagy elvtársak" számára kedvező, teszem azt monopolizáló törvényt és/vagy gazdasági intézkedést (lásd: "dohánymutyi", és foglalkoztatottsági, gazdasági igazságot érintő és társadalmi "eredményei") hozhassanak meg, és még rengeteg hasonló, az előzőekkel többé-kevésbé összefüggő okokból mindinkább depresszív, a distressz (a köznyelvi értelemben "stressz" elnevezés alatt "futó", úgymond megbetegítő, "romboló", állandó pszichés feszültség - fő oka nem más, mint az állandó készenlét [egyre több a meghatározatlan idejű, meghatározatlan időbeosztású muunkahely - ez a cégeknek jó, mert jelentősen olcsóbb, mint több irodát fenntartani, satöbbi, satöbbi, miközben a munkavállalónak inkább rossz, például amiatt, mert nem tudja meg csak mondjuk egy héttel előre, hogy a következő héten melyik nap lesz szabadnapja, mely napokon lesz délutáni, reggeli vagy éppen éjjeli műszakos; ráadásul - részben az elvégzett munkához képest meglehetősen alacsony bérezés és az átlagos munkavállalók szempontjából egyre inkább elmaradó béren felüli juttatások miatt vannak, akik a családjukat eltartandó akár 6-7 állást is vállalnak {részben innen a látszólag meglehetősen szépen javuló foglalkoztatottsági statisztikák!}, és még ebből is meglehetősen sokat "lecsippent" az állam{i korrupció}, hogy például az öszzeoml{aszt}ás szélén álló szociális ellátórendszer még bírhassa, ameddig a jelenlegi politikai-gazdasági elit uralja Magyarországot, pártbeli és politikai hovatartozástól függetlenül]) és különféle következményei, szövődményei kialakulásának szempontjából nagyon magas kockázatú, állandó megfélemlítésben-félelemben (főleg egzisztenciális okokból félő) élő, a már a családi életbe és az iskolákba is egyre sikeresebben "betörő", mindinkább kiteljesedő korrupcióban, számos "kitörési lehetőségéről" nem képes (sőt, jó néhány "kitörési pontról" "lebeszélt" [lásd: a korábban {persze inkább a kommunista éra előtt...} nemzetközileg is magas szintű oktatás újjáépítése, fenntartása és kiterjesztése, a fejlett oktatási módszerek "versenyeztetése" az úgymond hagyományos oktatási módszerekkel {magoltatás, a gyakorlatilag "bebetonozott", "szent és sérthetetlen" "Nemzeti Alaptanterv"} szemben; a minőségre törekvő szántóföldi, ipari vagy éppen családi szintű növénytermesztésre, különösen a minőségi gyógynövénytermesztésre való részleges{!} áttérés]), az ember egészségét "magától értetődő" módon (le)kezelő (lásd: praxis.blog.hu), egyre inkább félelmetes mértékben elbutított, sőt, már elbutító(!) társadalomból való, igazándiból teljesen természetes és valóban magától értetődő menekülését... Ez az oka annak, hogy aláírtam ezt a petíciót; szomorú, hogy az éppen "regnáló" politikai-gazdasági erők - feltehetően valamelyik "havernak" kedvezve - az ország egyik legsikeresebb, ha lehet így mondani: "leghatékonyabb" egyetemét meg akarják szüntetni...

És persze, ott van az arborétum is... A nagyon magas színvonalú oktatásról nem is beszélve... Ja, lehet, hogy éppen az élelmiszertudományi intézet megléte (vagy pusztán az a tény, hogy tőlük függetlenül működik, és így jó néhány, potenciálisan az átlagemberek egészségét vagy akár életét közvetve vagy közvetlenül veszélyeztető, a jelenlegi [értsd: a "rendszerváltás" utáni] jelentősebb politikai-gazdasági erők - és külhoni támogatóik - számára viszont hatalmas anyagi haszon elérésére alkalmas "huszárvágás" a kiváló, ráadásul tőlük függetlenül működő laboratóriumok eredményein szerencsére - annak "rendje-módja" szerint - nemegyszer még azelőtt elbukott, mielőtt az átlagemberek tömegeit érinthette volna [igaz, olyan is volt legfeljebb 2 évvel ezelőtt, hogy nagyon nagy mennyiségű nem megfelelő mértékben tisztított gumiarábikumot szállítottak Európa számosélelmiszeripari üzemébe - mire kiadták a riasztást, hogy mely termékek voltak veszélyesek, az érintett termékmennyiségek már elfogytak; a riasztást bő egy hónap késéssel adták ki {!}]; egyre több független laboratóriumot szüntetnek meg ilyen-olyan okokból [például egyre több és magasabb követelménynek kell megfelelniük, melyek a hatékony labormunkát nemegyszer kifjezetten gátolják, és ha csak egyiknek nem felenek meg, akkor bezáratják; ám a "markukban" lévő, bár névben "független" laboratóriumoktól már messze nem várják el annyira magas követelmények teljesítését, mint a valóban független laboroktól...], amit meg nem tudnak felszámoltatni, abba igyekeznek belevásárolni magukat, hogy így a látszólag még "független", ám valójában már a gazdasági-politikai elit "markában" lévő laboratóriumokban vizsgáltathassák be azon termékeket, amelyeken nagy hasznot remélnek, ugyanakkor bizonyára megbuknának a - már így is "lebutított" - élelmiszerminőségi és -biztonsági teszteken...); amit meg sem felszámoltatni, sem felvásárolni nem tudnak, azt azáltal lehetetlenítik al, hogy "visszaveszik" azokat az épületeket, amelyeket a kérdéses laboratóriumokat fenntartó intézet használ... Ezzel a fajta - szerencsére eddig még a társadalom, és különösen a hallgatók szolidaritásán és ellenállásán minden alkalommal elbukott - lépéssel "két legyet ütnének egy csapásra": a magas színvonalú, tőlük független laboratóriumok működésének megszüntetése mellett számos, a korrupt hazai gazdasági-politikai elitet elvből nem szolgálni akaró kutató, oktató és más szakember, másként szólva "a társadalom színe-java" - vagy legalábbis annak egy jelentős része - szép lassan, egy-két felhördüléstől eltekintve "kínos" csendben, "egyszerűen" felszívódik, helyesebben szétszóródik a nagyvilágban, ami amiatt kedvező a jelenlegi elitnek, mert így a megfontolt, "valódi" ellenzék - sajnos, egyáltalán nem véletlenül mind kisebb - bázisát egyszerűen szétverik... És ha nincs olyan politikai erő, amely esetleg a társadalom figyelmét felhívhatná a valódi problémákra (mert a létrehozásukban és súlyosbításukban, kiterjesztésükben egyszerűen nem érdekelt!), akkor továbbra is azt tehetik, amihez gazdasági érdekük fűződik (akár így is mondhatnám: amihez éppen "kedvük szottyan"), és a világpolitikai "szövetségeseik" (és a "szövetségeseik" közötti érdekellentétek, lásd: a jelenlegi krími háború) által kialakított mozgástérben lehetséges, esetleg még engedélyt is lérnek és/vagy kapnak hozzá (lásd: "akácmizéria") - a "szövetséges" kifejezés idézőjelezésének az a puszta oka, hogy a "szövetség" Magyarország részéről mindig többé-kevésbé a másik fél való gazdasági, politikai és esetenként katonai alárendelődést jelenti - részben érthető okokból (például Magyarország még kishatalomnak sem számít gazdasági és politikai, pláne nem katonai szempontból...), részben pedig egyszerűen a jelen úgyszólván elit csak és kizárólag azt nézi, hogy minél több vagyont, minél rövidebb idő alatt, minél kisebb belső (azaz társadalmi) és külső (más szóval külpolitikai) ellenállás ellenében szerezhessen meg (igaz, ugyanez - döntő többségében pszicho- és szociopata elit a többi posztszocialista és a legtöbb egykori gyarmati államra is vonatkozik a globálkapitalizmus rövid távú "nyertesei" [Európa, Ázsia és a Csendes-óceán térségének nagyhatalmai és "Angol-Amerika" {USA és Kanada}] mellett [hosszabb távon bizonyosan az egész emberiség veszíteni fog a féktelenné vált globálkapitalizmuson...]- talán Nepál és Bhután a kivételek, kérdéses, hogy meddig! [a gazdasági-politikai fölényben lévő társadalmak hosszabb távon, úgy tűnik, az esetek döntő többségében nem fenntarthatóak, mert egyszerűen az exponenciális növekedésre alapozódnak, mint mondjuk az egykori Római Birodalom, Oszmán Birodalom {az egyik a kevéske világtörténelmileg jelentős - és ettől függetlenül ismertebb - kivétel a római hódítás előtti Egyiptom volt ilyen szempontból...}, de éppen elég hosszasan létezhetnek ahhoz, hogy a szomszédos, nem az exponenciális növekedésre épülő - magyarán: huzamosabb ideig fenntartható - társadalmakat akár szándékosan, akár akaratlanul is szétverjék a megkerülhetetlen, és egyben a végzetüket is jelentő terjeszkedési kényszerük és az ember úgymond "sikeres" mintákat találni és követni igyekvő, döntő mértékben ösztönös, tudatalatti [nem random kialakult, egyúttal meglehetősen hatékony] döntéshozatali rendszerének működése következtében; éppen emiatt is roppant veszélyes a jelenlegi gazdasági-politikai globálkapitalizmus: legfeljebb akkor gondol a jövő nemzedékek igényire, amikor már késő - példátlanul hatalmas ütemben pusztítja a Föld természeti és az emberi kulturális sokszínűség megannyi különböző kincsét... a SZTE egyik szabadon választható kurzusa {Vallás és erkölcs evolúciós alapjai} elég szépen összefoglalja, hogy egyáltalán miért is vannak az erkölcsnek és a vallásnak evolúciós alapjai {mindkettő az intelligencia eredendően szerves részeként (egyfajta primitív erkölcse számos állatfajnak, például az összes emberszabású majomnak van, míg a vallás - a humor és pletyka mellett - kifejezetten csak és kizárólag az ember sajítossága; igazából a humor, a pletyka és a vallás azok a tényezők, amelyek valóban kiemelték fajunkat az állatvilágból, emiatt nézünk fel kíváncsianaz égre, akkor is ha nem sejtünk vagy keresünk veszélyre utaló jeleket, mondjuk viharfelhőket... az eszközhasználat fejlődését több mint valószínű, hogy a vallási rituálék jelképes eszközeinek fejlődése "húzta előre" - lásd: Stonehenge, Húsvét-sziget, az ókori Egyiptom piramisai, Zimbabwe - nem az egykori Rhodézia, hanem az itt található, feltehetőleg csillagászati és rituális jelképként megépült, ablak, lépcső és ajtó nélküli kőtornyok, melyekről Rhodéziát a mai nevére [Zimbabwe] "kereszteltek át" - és a többi) az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot igyekszik szabályozni, a társadalom érdekében, de néha ütközhetnek (Biblia: Izsák feláldozása! - ekkor általában a vallás a magasabb rendű, ebből kifolyólag domináns tényező, de továbbra is az erkölcsi érzék az erősebb - részben emiatt is szűntek meg idővel Európa egészében a boszorkányperek, még azt is figyelembe véve, hogy a protestáns egyházak térnyerésének idején, a protestáns többségű területeken fel-fellángoltak, illetve néha még a huszadik század elején is voltak Európa déli, katolikus vallású országaiban) - ilyen szempontból a globálkapitalista társadalom életképtelen, mert nem az erkölcsi nevelésre, hanem - az éppen a "szent és sérthetetlen" versengésre visszavezethetően döntő többségében piszicho- és szoviopata elit által megfogalmazott és betartatott - törvények értelmezésérehelyezi a hangsúlyt, amely még "erkölcsbeteget" eredményez...},miért is vagyunk úgy "felépítve", hogy legfeljebb nagyjából százas létszámú csoportokban érezzük magunkat jól és milyen okoból csökken az emberi összefogás ereje ellenhatás nélkül úgy száz főtől kezdve, miért is olyan fontos egyfajta valódi demokráciára törekedni, miért kellene ellenállni a jelenlegi gazdasági-politikai elitnek, miért nem csökkenti jelentősen a bűnözési,  halálozási és veszélyeztett családba születéssel kapcsolatos rátákat a bűnüldöző hatóságok megerősítése, hogy a bűnözés különböző társadalmi szinjeit nem véletlenül ítéli el az átlagemberek többsége egészen eltérően, hogy miért éppen pszicho- és szociopaták adják a globálkapitalista társadalom felső és középszintű vezetésének döntő hányadát, hogy miért is nagyon találó a magyar nyelv régies elnevezése {"erkölcsbetegség"}a pszichopatizmusra...])...

A "fekete leves": minden, csak nem véletlen, hogy éppen az a "szedett-vedett bagázs"lett a "friss", (csak részben!) újonnan létrejött gazdasági-politikai elit a "rendszerváltás" utáni Magyarországon (és a többi posztszocialista európai országban), ami - voltaképpen a legsimulékonyabb, leggerinctelenebb, leginkább törekvő, legkorruptabb erők "kaptak zöld lámpát" mind az USA ("Amerika"), a NATO és az Európai Unió, mind pedig a posztszovjet államok - különösen a jelenlegi (a kommunizmus fokozatos felbomlása - azaz a "maffializmus" megalakulása - utáni) Oroszország -, és főleg újabban a Távol-Kelet gazdasági nagyhatalmai (eleinte szinte csak Japán és Tajvan, azután már a "kistigrisek" és különösen Kína, majd a mind erősebb India) és a gazdaságilag fejlett volt gyarmatok () gazdasági-politikai-katonai elitjének részéről; számukra a posztkommunista térség részben új, részben még kommunista múltú elitjeinek nemegyszer határtalan megalkuvása roppantmód kedvező - még mindig... A "rendszerváltás" kifejezést nem amiatt tettem idézőjelbe, mert a legtöbb posztszocialista európai országban békésen zajlott, hanem amiatt, mert a valamikori kommunista rendszert egykoron működtető (és ezáltal "a szovialista állam" által busásan "megjutalmazott" - anyagi szempontból legalábbis) egykori felelősök és bűnösök megbüntetése, tőlük az egykor "orvul szerzett" vagyon(ok) elkobzása, a "szocialista" elit kizárása a gazdaságból, a politikából és a közéletből - mint azt nagyon is jól (vagy az erőteljes népbutítás, "parasztvakítás" [lásd: Big Brother, Való Világ, Győzike-show és egyéb, úgynevezett valóságshow-k] eredményeként éppen hogy nem) tudjuk...