Quaestor károsultak megmentéséért

Az Alkotmánybíróság magánszemélyek és pénzintézetek beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott Quaestor-ttörvényként elhíresült törvényt támadják. Bitskey Botond ígérete szerint az AB az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Magánszemélyek is kifogásolták

Az AB honlapján anonimizált formában megismerhető indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban.

és a bankok is

A pénzintézetek beadványai viszont a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését indítványozó magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban a többi között azzal érvelnek: hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, hogy a törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenértékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Kivételeznek a quaestorosokkal

Az indítványok arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják veszteségeikért 30 millió forintig, addig a más pénzügyi szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soronkívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb 6 millió forintos kártalanítás.

A vállalkozáshoz való joggal mi lesz? 

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett pénzügyi szolgáltatók a diszkrimináció tilalma mellett azzal is érvelnek, hogy a jogállamiság, illetve a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jog sérelme is megállapítható. Ezen indítványozók szerint a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak és nem volt idő a felkészülésre.
Az indítvány szerint általában a befektetésekkel összefüggő piacgazdasági kockázatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy a befektetők számításai adott esetben nem válnak be: bűncselekmény vagy más gazdasági-pénzügyi körülmény miatt veszteséget szenvednek el. A törvény pedig kellő indokok nélkül tesz különbséget a Quaestornál, illetve más szolgáltatóknál - például Hungária Értékpapír Zrt., Széchenyi Bank Zrt., Kun-Mediátor, DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. - előfordult befektetői veszteségek között.

Az indítvány felveti azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai számára előírt kényszerkölcsönnyújtás, "előleg" valójában, a visszafizetésre vonatkozó szabályok hiányában garancia nélküli polgári jogi tulajdonjog-elvonás. Továbbá sérti a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, hogy a törvény Beva-tagnak minősít nem Beva-tagokat is.

Politikai döntés a kártalanítás

Az indítvány szerint a törvény a "konkrét politikai döntést fejezi ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza". A jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen, ha a kormányzat az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek kiüresítésével, azok tudatos félretételével valósítja meg törekvéseit. Ebben az esetben "megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés" - olvasható.

Kormány igazolja, hogy mely alapjogot védi

Az indítvány kitér arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók befizetési kötelezettségével megvalósult a vállalkozás jogának korlátozása is, azt pedig a jogalkotónak - az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak - kell igazolnia, hogy mely másik alapjogot volt szükséges a korlátozással érvényre juttatni, illetve, hogy a korlátozás nemcsak szükséges, de arányos, azaz a lehető legkisebb volt.
A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Meg kell várni az AB döntését

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője júliusban azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításának megakadását a bankok alkotmánybírósági beadványa okozta. A 6 millió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az AB döntését.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva korábban azt közölte: augusztus 10-ig 29 ezer Quaestor-károsult ügyfél részére több mint 79 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Beva a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Ezzel a Quaestor-kötvényből eredő követeléssel rendelkező 32 ezer ügyfél 90 százaléka már felveheti a pénzét.

mindenki jöjjön ma (csütörtöjön) 11.-re  Akadémia utca 13.