A családok nevében

Bár engem is felháborít egy ilyen kijelentés, mégsem tudom aláírni ezt a petíciót. Miért? Mert az ilyen jellegű eset már nem az első és így az elvárásként kitűzött bocsánatkérés sem lenne már hiteles és elégséges.

Végigtekintve a jelenleg még regnáló miniszterelnökünk eddigi "munkásságán", nekem a bocsánatkérés már rég nem elég. Már rég nem arról van szó, hogy valaki véletlenül tesz vagy mond valamit. Amikor valaki rendszeresen és szándékosan rosszat tesz neked és kihasznál, akkor ott már nem a bocsánatkérés az amit elvárok. Ilyenkor ugyanis én már nem tudom elhinni a megbánást, amely elvileg velejárója a bocsánatkérésnek. Ott nekem ennél már jóval több kell ahhoz, hogy úgy érezzem a másik fél tényleg jóvá akarja tenni az addig elkövetetteket.

Ennek a vezető politikusnak már régóta egy szavát sem szabadna elhinni, de sajnos erre még sok ember nem jött rá. Se bocsánatkérést, se egyebet. Lemondás és a közügyektől való visszavonulás! Nos igen, az már olyan amit elvárnék, támogatnák, aláírnék.