Tiltakozás a Gyurcsány Ferenc elleni koncepciós eljárás miatt

A minden bizonnyal hosszúra nyúló eljárás során Gyurcsány Ferenc várhatóan egyre erőteljesebben igyekszik majd politikai hajtóvadászatként beállítani a felelősségre vonását, míg az ügyészség részéről az érvek és bizonyítékok körének fokozatos bővítésére számíthatunk.


A budapesti Központi Nyomozó Főügyészségen lezajlott október 3-i kihallgatáson a vádhatóság a korábbiaknál több érvvel támasztotta alá a hivatali visszaélés gyanúját. Amint a Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérő beadványban is szerepelt, az ügyészség megítélése szerint a volt kormányfő több hatályos törvényt is megsértett azzal, hogy a 2008. május 21-i egyeztetésen utasítást adott a kormányzat illetékeseinek a befektetői kérések teljesítésére, a kaszinó-beruházást szolgáló telekcsere előkészítésére. A hétfőn ismertetett anyagban az is szerepel, hogy a beruházók azért kérték a nyilvános pályázat mellőzését, és ehelyett a telekcsere lebonyolítását, mert tartottak attól, hogy ellenkező esetben nem ők nyerik el a beruházás jogát. Ez, amennyiben megfelelő bizonyítékok támasztják alá, hiteltelenné teszi Gyurcsány Ferenc azon védekezését, amely szerint ő egy az ország érdekét szolgáló, munkahelyeket teremtő beruházást igyekezett elősegíteni. A befektetők kérése ugyanis azt jelzi, hogy a kaszinó-projekt meghirdetése esetén mindenképpen vonzó lehetett volna, tehát nem általában véve egy beruházás Magyarországra vonzásához, hanem annak egy meghatározott befektetői csoport számára való biztosításához kellett a kormányfői támogatás.

Zamecsnik Péter, a volt kormányfő ügyvédje szerint a vádnak semmilyen formális bizonyítéka (kormányrendelet, határozat) nincs, kizárólag egy feljegyzés, illetőleg emlékeztető. A védő kifejtette, hogy mindössze egy megbeszélés történt, ahol Gyurcsány Ferenc arról döntött, hogy támogatja a beruházást.

Az ingatlancsere-jogügylet megvalósulása esetén az államot kár érte volna, tehát a vád szempontjából kizárólag az a releváns – legalábbis tény-eredmény megítélés szempontjából – hogy a kormányfő kijelölte a végrehajtási felelősségi láncot arra, hogy megbízást hajtsanak végre. Erről szól maga a feljegyzés is, amely bár tartalmában nem normatív jogforrás, ugyanakkor ütemezést, felelősöket határoz meg, konkrét döntést alapoz meg. Ebből a szempontból nem a normatív és formai tartalom a fontos, hanem a személyi lánc világos megjelölése az érintett – az állam számára egyértelműen előnytelen – csere jellege, illetve a csere ténye – mint jogügylet – kizárólagossága kapcsán.

A vádhatóság szerint tehát nem a beruházás támogatásával van probléma, illetőleg a támogatásra irányuló magatartás szubjektív megítélésének tényével, hiszen ez nem kulcskérdés. Az ügyészség fókuszpontja egyértelműen az, hogy a kormányfő magatartása előnytelen vagyongazdálkodási cselekmény megvalósulására irányult, pontosabban konkrét jogügylet megkötésére irányuló akarat-nyilvánítást fogalmazott meg, aminek a végrehajtása meg is kezdődött. Az ügyészség szerint birtokukban vannak egyéb, a vádat megalapozó tanúvallomások és más okirati bizonyítékok is.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor még annyira sem tanúsított racionális magatartást a kihallgatása során, amennyire az ügy korábbi szakaszaiban megfigyelhető volt. A volt kormányfő nem reagált érdemben a gyanúsításra, nem védekezett, ehelyett az ügyészséget és az eljáró ügyészeket megsértette. Az igazságszolgáltatás függetlenségének kizárólag politikai motivációk miatti megkérdőjelezése azonban csak arra alkalmas, hogy a demokratikus jogállam tekintélyét rombolja. Ennek dacára arra lehet számítani, hogy az eljárás további szakaszában Gyurcsány Ferenc egyre inkább igyekszik majd ezt a kártyát „kijátszani", hiszen politikai célja – a Fidesz-kormány „jogtiprása" miatt aggódó baloldali szavazók minél szélesebb körének a megnyerése – ezt követeli meg.