Legyen választható a jelenleg még kötelező védőoltás

Erwin Alber

(svájci születésû új-zélandi oltáskritikus)





Az oltások pártolói szerint ha megszûnnének az oltások, az úgynevezett "védõoltással megelõzhetõ betegségek" által okozott járványok visszatérnének és emberek milliói halnának meg. Ez azonban badarság.
Amikor Németország leállította a himlõoltást 1983-ban, egyes szakértõk arra figyelmeztették, hogy a járvány vissza fog térni. Nem tért vissza. Ehelyett volt egy jelentõs, "megmagyarázhatatlan" csökkenés a szellemi fogyatékosok intézményeibe került agysérült gyermekek számában.


Amikor elkezdtek beszivárogni az országba azok a jelentések, melyek szerint a DPT vakcina sok gyermeknél súlyos agyi károsodást okoz , Németország felfüggesztette a szamárköhögés oltást 16 évre, 1975-tól 1991-ig. Mégis, a szakértõk által jósolt járványok nem törtek ki és a jóslatokkal ellentétben a szamárköhögésben elhunytak halálozása sem nõtt.


Ha oltások megszûnnének, drasztikus csökkenést látnánk a krónikusan beteg gyermekek számában - és ezzel együtt egy komoly csökkenést az orvosi- és gyógyszeripar profitjában is, amivel õk nagyon is tisztában vannak, ez az egyik oka annak, hogy ilyen könyörtelenül erõltetik ránk folyamatosan az oltásokat. A másik ok pedig az, hogy el akarják kerülni, hogy legyen egy oltatlan gyerekekbõl álló kontrollcsoport, akik egyértelmûen bizonyítanák az oltások egészségromboló hatását.


A legtöbb felnõtt oltási státusza nem naprakész. Ezért nem "védett" a diftéria, tetanusz, gyermekbénulás és más betegségek ellen - nem mintha bárki is védett lenne egyébként, hisz a vakcinák nem mûködnek. De még ha feltételeznénk is, hogy a vakcinák védenek (nem így van), és hogy a "nyájimmunitás" egy mûködõ koncepció (nem az), akkor is már évtizedek óta nem létezik nyájimmunitás. Valójában soha nem is létezett, még elméletben sem, kivéve talán amikor a kötelezõ himlõoltást ráerõltették az emberekre és még akkor is hatalmas járványokat okozott a betegség.


Mégis, a nyájimmunitás hiányának ellenére, valamint annak dacára, hogy a lakosság gyakorlatilag nem védett, nem lángoltak fel az olyan állítólag halálos betegségek, mint pl. a gyermekbénulás, vagy a diftéria. Kanyaró- és szamárköhögésjárványok viszont voltak és jelenleg is vannak, még a teljesen átoltott populációk körében is, amely további bizonyíték arra, hogy a védõoltások nem védenek.

A nagy oltáskampányokból profitálók szerencséjére a legtöbb ember egyszerûen nem gondolkodik. Mert ha gondolkodnának, összeállna bennük a kép, és leesne nekik a tantusz, hogy a védõoltás egy abszolút csalás, méghozzá egy nagyon veszélyes csalás, és senki nem oltatna többé, ami szerintem egy csodálatos ötlet, és már régóta esedékes volna, hogy megvalósuljon.




Fordította: az Oltáskritikus Életvédõk Szövetségének publikációs csoportja

Lektorálta: Labant Csaba

A forrás megjelölésével szabadon terjeszthetõ.

http://bekenagykovet.hu/okesz22.html