A választói összefogást támogató nyilatkozat

Leginkább egy liberális világkép és az IMF-fel való megállapodásra törekvés rajzolódik ki a Bajnai Gordon által fémjelzett Együtt 2014 mozgalom alkotmánytervezetéből, amelynek több problémás eleme is van a Nézőpont Intézet szerint.
Számos kockázatot rejt magában az Együtt 2014 mozgalom alkotmányterve – állapítja meg elemzésében a Nézőpont Intézet, amely tíz pontban gyűjtötte össze a sarkalatos kérdéséket. Az első, hogy bár a mozgalom igyekszik magát az új politikai közép képviselőjeként pozicionálni, alkotmánytervezetük a legkevésbé sem nevezhető értéksemlegesnek, koncepciójukból egy liberális világkép rajzolódik ki. Erre példa, hogy törölnék az alaptörvényből a magzati élet védelmét, és jogilag megalapoznák az azonos neműek házasságra lépésének lehetőségét.
A második pontban a Nézőpont arra mutat rá, hogy az Együtt 2014 több IMF-kompatibilis szabályt venne bele az alaptörvénybe, így az ingatlanadó megteremtésének és a tandíj bevezetésének lehetőségét. A következő elem, hogy az alkotmánymódosításokat népszavazásra bocsátanák, ami leginkább aktuálpolitikai céloknak nyitna teret. Ráadásul a tervezetben szereplő eljárás szinte lehetetlenné tenné az alkotmánymódosítást. A negyedik sarkalatos pontot a népszavazási érvényességi küszöb és a referendumra nem bocsátható tárgykörök szűkítésében látják, amely az elemzők szerint könnyen kormányozhatatlanná tenné az országot. A tervezet alapján a közigazgatás-szervezés szabályait egyszerű többséggel elfogadható törvényben szabályoznák, ami felveti a korábbi baloldali elképzeléseket a regionális szintű átszervezésre. Az állandó változások és a bizonytalanság miatt nem lehetne érvényre juttatni a központi akaratot.
A tervezet nem rögzítené az Alkotmánybíróság számára az előzetes normakontroll lefolytatására előírt, harmincnapos határidőt, viszont bővítené az utólagos normakontroll kérésére jogosultak körét. Mindez működésképtelenné teheti a korábban is túlterhelt testületet – állítják az elemzők. Az intézet által felvetett hetedik pont szerint az, hogy az Állami Számvevőszékről, a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a Költségvetési Tanácsról nem a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, hanem abszolút többséggel lehetne rendelkezni, felveti annak a veszélyét, hogy a mindenkori kormánytöbbség bármikor módosíthatja az e független szervekre vonatkozó részletszabályokat.
Nyolcadik pontként említik az ítélkezés hatékonyságának veszélyeztetését, ezt azzal indokolják, hogy a tervezetben kevés szó esik a bírói igazgatásról. Ez jelentheti a tisztán bírói önigazgatáshoz való visszatérést, amely újra rosszul működő szervezetet eredményezne. A következő kockázatos elemet abban látják, hogy az alkotmányterv nem biztosítana kötelező erejű szakmai vétót a Költségvetési Tanácsnak (KT) a büdzsé tervezésére vonatkozó szabályok áthágásának esetére. Végül az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a KT hatáskörének gyengítése miatt a tervben szereplő költségvetési tervezési szabályok csak alkotmánybírósági döntéssel lennének kikényszeríthetők.