Védjük meg a Római-partot!

Még egy szempontot felvetnék, - röviden, ezért tökéletlenül kifejtve - ami nemcsak a Rómain, hanem hazánk többi folyópartja mentén is megfontolandó. Az árvíz elleni védekezésben az egyre magasabb és több gát építésével több nagy probléma is van: egyrészt ökológiai hatása a folyókra, a folyók és árterek élővilágára nézve katasztrofális és nem kompenzálható, továbbá ezzel az ezen ökoszisztémák által ingyen nyújtott javak és szolgáltatások (amilyen pl. a vízi élet vagy a halállományt fenntartó ívóhelyek) is elvesznek. Másrészt, a bevédett területek vízgazdálkodására is negatív hatással van (ez NEM a városokban, hanem a művelt és természeti területeken gond). Harmadszor, beláthatatlan időtávon sem végezhetünk a feladattal, a gátak "sose" nyújtanak elegendő biztonságot, mert a beszűkült hullámtér feltöltődik a szállított hordaléktól, amitől az árvízszintek folyamatosan emelkednek. Negyedszer, az isten pénze sem lenne elég rá, ami felveti az összehasonlítás szükségességét a megvédendő értékekkel. Az árvíz kezelése közfeladat, de ennek sehol sem szabadna azt jelenteni, hogy a védendő értékeket sokszorosan meghaladó beruházásokkal (és milliárdos eseti védekezéssel) egyre több védművet építünk közpénzből, amivel környezetünket is tönkre tesszük, és a fenti problémákat előidézzük. Az árvíz kezelésében gyökeresen új szemléletnek kell teret hódítani: a megelőzés és az ésszerű kockázatcsökkentés elveinek kellene érvényesülnie, plusz az externáliákat is figyelembe vevő költség-haszon elemzésre lenne szükség, majd az érintetteket érdemben bevonó, konszenzusra törekvő tervezésre. Az illegálisan épült ingatlanok tulajdonosai is érintettek, de semmiképp sem az egyetlenek ebben a minőségükben. A közpénzből valóban közérdeket szolgáló megoldások valósuljanak meg, ne egyéni vagy ágazati érdekeket szolgálók.