#449: Elkeseredett - Re: Re: Re: Re: ötlet

Most azt lehet bizonyítani, hogy egységesen és nagy számban tudunk lépni. Nem kell sok, csak egy-két nap. Aztán jelezni, hogy májusban folytatjuk, ha nincs eredmény.

#450: határozott - Re: Re: Re: Re: Re: ötlet

Tiltakozom! Vannak fokozatok. Valóban mindig tekintettel vagyunk mindenkire. Azt hiszem, ha a saját legkisebbem nem lenne érintve is hasonlóan éreznék, de ráadásul érintett. Kitör a frász, hogy valóban lehetünk-e ennyire önzőek, hogy nem gondoljuk végig, milyen stressz a legtöbb érettségiző, felvételiző számára az a néhány nap. Nekünk tényleg erre lenne szükségünk?

Egyébként szerintem nem szabad addig várni! Már így is nagyon késő! Talán még nem túl késő. Az sokkal nagyobb baj, hogy egyáltalán leszünk-e elegen, vagy még a többség mindig birkamódra egyetért, vagy legalábbis nem meri felemelni a hangját.

Ha nem leszünk elegen, nem tudunk elérni semmit, ráadásul az a néhány bátor, aki végre kiáll magáért és mindannyiunkért, még meg is ütheti a bokáját. Ismerősömtől tudom, hogy nem túl messze tőlünk néhány éve volt pedagógussztrájk. Még csak gyerekmegőrzésről sem volt szó. A szülőknek meg kellett oldaniuk, tegyék a gyereküket, ahova tudják. Viszonylag rövid idő alatt el is érték a céljukat. És sajnos azt kell mondanom, hogy lehet, hogy a szülők többsége csak akkor kezdene egyáltalán felfigyelni erre, ha a saját bőrén érezné a problémát.