1.Igen, gyakoriak a visszaélések - de szerintem a legtöbb esetben a reagálók felelőtlensége is hibáztatható: én - akármekkora szükségben is lennék - biztos nem jelentkeznék csak telefont közlő/név nélküli, teljesen körvonalazatlan profilú, gyanúsan sok fizetést/juttatást ígérő hirdetésre...

2. Nem hiszem, hogy ilyesfajta ügyekben értelme lenne petíciót indítani, épp a fentiek miatt. Továbbá úgy gondolom, hogy igen sajátos NÉV NÉLKÜL indítani egy petíciót, mely - többek közt - épp a hirdetők névtelensége ellen küzd! A névtelen petícióknál rendszerint az 1. aláíró a petíció kezdeményezője...Itt viszont épp az ő aláírása nem publikus - meg még sokaké...Nem kóser itt valami, szerintem...

#2: hümhüm -

Én elég rég óta munkanélküli vagyok és nem igazán tolerálom már az okoskodó megnyilvánulásokat miszerint, 'ha én munkanélküli lennék, akkor nem jelentkeznék, ilyen meg olyan helyre........'

Mindenki biztos lehet benne, hogy ha munkanélküli lenne, más rálátásból döntene egy-egy álláshirdetésből. Amikor az alapvető létfenntartás a cél, akkor nem ilyen egyszerű félresöpörni a hirdetéseket, mégha egyébként reálisan végiggondolva talán átverésnek mondhatók is.

Pontosan ezért fogalmazzák meg úgy, hogy 'kiszolgáltatott helyzet', mert ilyenkor másképp lát az ember, más szemmel nézi a hirdetéseket és mindenben reménykedik. És ezt a kilátástalan állapotot igen könnyű kihasználni.

Ha egy sötét veremben ülnél évekig, és vki kintről bekiabálna neked, hogy holnap kiengednek és láthatod a Napot, biztos, hogy felcsillanna a szemed és hinnél benne, közben pedig fel sem tűnne a gúnyos hangnem, ami esetleg másoknak nyilvánvalóan hazugságot jelent.

Én azt gondolom, hogy nem korrekt, hogy gyakorlatilag bárki, ingyenesen álláshirdetést adhat fel, olyan igénytelenül, hogy se cég név, se normális pozícióleirás, és még sorolhatnám. Teljes részletezés nélkül, egy-két mondattal elintézve, fényképes szakmai önéletrajzot kérnek tőled. Ha meg nem küldöd be, akkor meg egy hétig úgy érzed, hogy a környezeted neheztel rád, hogy kihagytál egy lehetőséget. 
És az sem korrekt, hogy munkaközvetítőkkel kell először küzdeni, és többkörös interjút lezavarni, mikor az embernek annyi pénze nincs, hogy gyalog haza menjen. Ahelyett , hogy elmenne az ember a munkáltatóhoz és kész, sikerült-nem sikerült és jónapot. De persze ez is már üzlet. Csak nem nekem, mert én fizetek. Nekem kell Miskolcról Budapestre menni először (szerencsétlen tesztet kitölteni), amikor Szeged  közeli 'busz/vonat se jár helyen' van a munkáltató (amit Budapesten tudsz meg), de persze a munkáltatóhoz menni kell majd, ha sikerült az 'első kör'-nek nevezett, felesleges időtöltés.

Szóval igy képtelenség kitörni, hogy az út felén elfogy a pénzed és a következő interjúra már nem tudsz elmenni.

Én igenis törvényeket szeretnék az álláshirdetésekkel kapcsolatban. Minden részletet tudni akarok, hogy el tudjam,  dönteni, beadjam az állást vagy ne. Cégnév (NEM A HR CÉG NEVE!!), pozició pontos neve, feltételek, munkakörülmények, fizetés, munkarend, munkavégzés helye és minden további lényeges részlet. Hogy képzelik, hogy fullos önéletrajzot küldök, minden adattal, ők meg nulla infót adnak. Aztán se kép, se hang!