NEM-et mondani!

Minden hivatalos helyen EU szabályzatra hivatkoznak. Holott minden épeszű gondolkodással szembe mennek ezek a szabályok. És azon elmélkedtem, miért kell nekünk mindent elfogadni szó nélkül? Miért kell nekünk az emberellenes, életellenes rendeleteket követnünk?

Azért öntsük ki a megmaradt ennivalót, mert az EU úgy határoz, hogy el kell égetni?
És ha nekem a szomszéd nénim nem jön ki a nyugdíjából, és tudom, hogy üres kenyérre telik csak neki, ezért viszek egy adagot, amit hálásan megehet?
És ha elviszem az utcai kóbor kutyáknak?
Vagy, ha elviszek egy adagot a bolt mellett rendszeresen álldogáló hajléktalannak?
Netán nagyobb helyen dolgozom és vállalom, hogy állatmenhelyre szállítom, ahol aznapra 10 kutyát jóllakattunk?

Nem! Ezt nem lehet, mert megbüntetnek, és még a munkahelyemet is elveszítem.
Az étel csak elégethető. Pedig ez nem veszteség számukra, hisz kifizetett tétel már.

Amíg egyetlen ember és állat is éhezik a társadalmunkban (nem természeti csapás által), addig valamit nagyon rosszul csinálunk! És mi vakon követjük a mások által hozott szabályokat, mert azt hisszük ez így van jól. Ők a nagyok megmondhatják, mit kell tennünk, nekünk meg szót kell fogadnunk.

Elképzelem, hogy mind azok az emberek, kik ilyen helyen dolgoznak hétfőtől egyszer csak nem öntik ki a moslékba a megmaradt ennivalót. Aki tud éhező embernek adni, az visz egy adaggal. Vagy összefogva menhelyre szállítják. És mikor számon kérik őket, azt felelik: - Nyugodtan fel lehet róni, nyugodtan adhat figyelmeztetést, mert enni adtam egy éhezőnek.

Szeretném, ha eljönne ez a világ! Szeretném, ha felismernék az emberek, hogy addig folytatódik ez, míg fel nem állunk és azt nem mondjuk: ELÉG VOLT!

Gondolkodjunk! Mire tanítjuk gyermekeinket?

Török Edina - Facebook

tovább>>>>