Ezt próbáltuk keresztülverekedni (ti., hogy egy állat ne azonos besorolás alá essék a biciklivel, kapával, pöttyös labdával, lévén: fájdalmat érez, gondolkodik, érzései vannak.)
Egy pöttyös labdát nem lehet cserben hagyni sem. A kínzott állatot "rongálják". A Btk., Ptk. és az állatvédelmi törvény egymással köszönő viszonyban sincsen.
Az állatvédelmi törvény társadalmi vitáján (állatvédő szervezeteket nem nagyon hívtak meg, azok csak beverekedték inkább magukat, a váci utcai állatképekkel kölduló hölgyet, kutyakozmetikust, trénert igen - elvégre ÁLLATVÉDELMI törvényről beszéltünk) - hiába volt a szóbeli indítvány. Több, írásban benyújtott indítványunkra sem kaptunk érdemi választ. Csupán annyit: ez nem időszerű (ahogy a többi módosító javaslatunk sem volt az. Jobban tudta, mi időszerű, mi nem, akinek az állatvédelemhez semmi köze állását nem álletvédelmi érdemei miatt kapta, mint aki az állatvédelemnek szenteli ingyen és bérmentve, sőt sokszor nagyon súlyos költségeket vállalva, az életét)
Nem időszerű = nem fűződik hozzá érdeke senkinek.
Csak az állatoknak.
És azok meg kit érdekelnek??
Kívánom, hogy sikerüljön keresztül vinni, de sok reményt nem fűzök hozzá.
Takács Katalin, az "Állat és Ember" Á.V.E. elnöke

#65: -  

Kedves Takács Katalin, egyetértek, ugyanazokat éljük át! Hát igen, becses hazánkban az állatokat - akartam mondani, "kutyába se veszik", de inkább: TETŰBE, BOLHÁBA, POLOSKÁBA SE VESZIK.  Siralmas! Ez a gondolkodásmód is szánalomra méltó, nemcsak a szerencsétlen, semmibe vett állatok. És még ezek az agyatlan, szívtelen tetűfélék gúnyolódnak az állatvédőkkel! (Persze sokuknak az anyagi érdekeit sérti, mert állatkínzó állatirtásból, vagy vadásztatásból stb.  kiválóan megélnek...) Nehéz elviselni, de NEM SZABAD FELADNI! Ha beletörődünk, akkor biztosan nem fog változni semmi. Ezért MINDENKIT ARRA BUZDÍTOK, HOGY MINÉL TÖBB EMBERT BESZÉLJEN RÁ, CSATLAKOZZÉK A PETÍCIÓNKHOZ!

Eszembe jut, hogy pl. a nőknek hogyan kellett megküzdeniük azért, hogy választójoguk legyen (minimális feltétele annak, hogy őket is teljes jogú embernek tekintsék). Még a fejlettebb országokban is csak a XX. század 20-as, 30-as éveiben kaptak választójogot, de pl. Franciaországban, Olaszországban 1949-ben, Ausztráliában 1967-ben, Svájcban 1971-ben történt ez meg! Ehhez sok-sok elkötelezett nőnek kellett üldöztetést elszenvednie. Ugyan az egyenjogúsággal a mai napokig vannak gondok, de ma legalább már szemtől-szembe nem merik megkérdőjelezni. 

Most pedig az állatvédőkön van a sor, nekünk kell az állatok jogaiért megharcolnunk.

#65: -  

 Az is elég lenne, ha a jelenlegi állatvédelmi és állattartási szabályokat betartatnák. Minden szép leírva, de minden jogszabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Kezdjük mondjuk az elején, az állattartók felelősségével. Ezen a téren egyáltalán nincs rend az országban. Minden szomorú történet ott kezdődik, hogy a gazdi elfelejtett azt a kötelezettségét, hogy szökésbiztos módon tartsa az állatát. Amelyik állatka otthon pihen békében, azt nem üti el az autó, nem tépik szét más felelőtlen gazdák állatai és nem találkozik rossz emberekkel. Aztán következhetne a chipelés ellenőrzése, a kötelező oltások ellenőrzése és jöhetne a kutyák, macskák kötelező ivartalanítása.

Ezek után sem gyepmesterre, sem állatmenhelyekre nem lenne szükség.