Én már több, mint egy éve különféle elektronikus hírlevelekben, webportálokon, írott sajtóban jajgatom, hogy: a hitelkárosult ne fogadja el a bank legtöbbször bizonyítás-nélküli, egyösszegű követelését, hanem mondjon ellent(!): első lépésként az adós írásban követelje ki a bankjától a futamidőből eltelt teljes időre az összes pénzmozgást feltüntető, tételes, naprakész hitelfolyószámla-kivonatot.
A bank egyúttal bizonyítsa a szerződéstől eltérő minden plusz összegfelszámítás jogosságát mint összegszerűség, mint jogszerűség tekintetében.
A legtöbb esetben a bank erre nem hajlandó, legtöbbször éves összesítésű elszámolást akar kiadni, bizonyítás nélkül.
Ekkor második lépésként a hitelkárosult kizárólag összegmeghatározás(!) nélkül, akár ügyvéd nélkül, 7.000 Ft-os illetékbélyeggel adjon be keresetet a bank ellen és semmi mást ne kérjen a bíróságtól, csak azt, hogy utasítsa a bankot a tisztességes, a már ismertetett módon történő végelszámolásra. Természetesen, a bírásági kereset megindításáról a bankot írásban értesíteni kell.
Ha az érdekvédő szervezetek felkarolták volna a teljesen törbényes(!)javaslatomat, akár 3-400 ezer pert lehetett volna szinte egyszerre megindítani országszerte a bankok ellen és a bíróságok nagymértékű leterhelése miatt esetleg + 7.000 Ft illetékkel megfellebezve, akár 6-8 évig is elhúzódhattak volna a perek.
A jogerős ítéletig pedig nincs kilakoltatás!
Másik észrevételem az, hogy: több ezer olyan, általában szabadfelhasználású hitel dőlt be az utóbbi időben és miatta került az adós BAR-listára, ami, ha az adós tartós betegsége folytán következett be, nagyrészt kivédhető lett volna.
Ugyanis az ilyen hiteleknél a bank a hitelfelvételkor az adóssal hitelfedezet-biztosítást is köttet.
A havi biztosítási díjat az adósnak mindig a havi törlesztőrészlettel együtt vagy abba beépítve kell a bank felé megfizetni.
A tartós betegség /tartós kórházi kezelés, leszázalékolás, stb./ miatt becsődölt adós tőketartozását (tudtommal kamat nélkül) a biztosító köteles megtéríteni.
Én még egyetlen olyan esetről nem tudok, amikor a biztosító fizetett volna!
Ennek oka az, hogy a bank nem ad kellő információt sem a biztosítás megkötésekor, sem a sajnálatos esemény bekövetkezése után, a (hátralékok megnemfizetése miatt) bank által történő szerződésbontáskor.
Hiába fizette akár évekig az adós a havi több ezer Ft-os biztosítási díjat?
Üdvözlettel: B.Kiss-Tóth László.

#557: -  

 köszi az észrevételeket, utána nézek

#557: -  

 ki hallott arról, hogy ügyvédhírességeink közül valaki kiállt volna és felajánlotta volna önzetlen segítségét?