Senki nem akarja a 6 millió alattiakat előnyben részesíteni a 6 millán felüli károsultakkal. A javaslat csupán arra tér ki, hogy a BEVA-nak kötelező kártalanítani a 6 millió alattiakat, mégpedig nemcsak a fiktív kötvényekre vonatkozóan. Ezt arra alapozza, hogy a kibocsátási tájékoztatóban van egy olyan pont, hogy a kötvény részleges értékesítése semmis. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes ügylet semmis, s nem kötvény-, hanem pénzkövetelésünk van. Akinek 6 milla alatti a követelése, az kiperelheti a BEVA-tól (amennyiben nem születik normális rendezés). Ami pedig a kamat-nem kamat vitát illeti, azt az AB is megállapította közvetve, hogy ha nem volt kötvényem (a fentiek miatt), akkor a megszerzett kamat sem kötvénykamat, s mint ilyen, nem jogos. Erre ajánlja a javaslat, hogy ok, lemondunk a "kötvény"kamatról, de szeretnénk a normál piaci kamatot megkapni (ennek törvény által szabályozott a mértéke). Ez kamatvesztéssel jár, de korrektnek tűnő javaslat. S nyilvánvalóan csak a bebukás pillanatában meglevő kötvényekre vonatkozhat, a 10 éve lejárt és felvett hozamokra nem. Szigorúan a magánvéleményemet írtam meg, szeretném ha más is reagálna rá (normális hangnemben), hogy ő hogyan látja...

#4793: -  

 Először is azt kérdezem, hogy az FB csoport levelével/javaslatával összhangban van-e Szabó Tímea törvénymódosítója. Ha nem, milyen pontokon vannak különbségek?

A kommentjével kapcsolatban:
- A javaslat melyik része foglalkozik a 6 milla felettiek kárrendezésével, és konkrétan mit javasol?
- A javaslat szerint „A kárrendezésért 6 millió Ft-ig (20 ezer Euróig) a BEVA feleljen.”, függetlenül attól, hogy fiktív, vagy valós kötvényekről van szó. Ezt pedig arra alapozzák, hogy a 2014-15-ös Alaptájékoztatóban szerepel ez a mondat, hogy „A kötvényátruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis. A Kötvény átruházását jogszabály, vagy a Kibocsátó korlátozhatja, kizárhatja”, s ennek alapján kijelentik, hogy a „teljes ügylet semmis, s nem kötvény-, hanem pénzkövetelésünk van.”, - ha jól értem, mind a fiktív, mind a valós kötvények után. Ezt az érvelést nem értem, nevezetesen hogy a Quaestor egyik Alaptájékoztatójában szereplő mondat, hogyan írhatná felül a BEVA kötelezettségeit előíró Tkp.-t. Merthogy a Tkp. alapján a BEVA-nak csak a fiktív kötvények után kell kártalanítania (mert bűncselekmény történt), de a valós kötvényekre ez a kötelezettség nem áll fenn. Hiszen ezért is hozták meg a Q-tv.-t, hogy a Q-Alap rendezhesse a valós kötvények utáni kártalanítást.
- Nem értem azt sem, hogyha az előbbiek értelmében nem is volt kötvény, akkor mit jelent az, hogy „lemondunk a kötvény kamatairól”, s konkrétan milyen „normál piaci kamatra” tartanak igényt?
- A javaslat többi pontja is számos kérdést vet fel, de mivel Ön nem említette, ezekre nem térek ki.

#4793: -  

 ha elveszik a "magas" Q-kamatokat  esetleg visszamenőleg, legalább a mindenkori banki kamatokat meghagyhatnák a semmi helyett....