#8: -   Nem a gyűlölködés és az idegen vallás/bőrszín stb megvetése vezérel. De ennek a petíciónak számos pontjával erőst nem értek egyet. Az európai nemzeteknek nem lehet közös felelőssége abban, amit a bombázások és előtte a gyarmatosítások jelentettek, mert pl. a kelet-európai nemzeteknek sosem volt gyarmatuk, sosem bombáztak a Közel-Keleten. (És pl. egyes országok per pillanat is adnak el fegyvert a törököknek, akik aztán továbbadják az ISIS-nek, mire ők széttárják a kezüket: erről már nem tehetnek! Szóval a „bonyodalom” már itt kezdődik…) Az ember táguló koncentrikus körökben felelős övéiért. Elsősorban a saját gyerekeiért, családjáért, vallási közösségéért, hazájáért, népéért, és ha még mindig van kapacitása, természetesen mindenkiért. Én több válságos helyzetben lévő családot támogatok és támogattam életem folyamán, és többször kerültem abba a helyzetbe, hogy kisbabás hajléktalanokon kellett segítenem. Ezerszer végiggondoltam, hogy behozhatom-e őket a saját házamba, és a válasz mindig az volt, hogy NEM. És ezt a nemet fájó szívvel, de jó lelkiismerettel ki tudtam mondani. Mert a gyerekeim életét/teherbíró képességét stb. kockáztattam volna, mert ezek a családok vagy anyák egyáltalán nem úgy szocializálódtak, mint ahogy az enyémek. Az emberi nyomorúsággal találkozva az is egy nagyon kemény feladat, hogy elviselje az ember, hogy NINCS tökéletes megoldás. De ha tovább mész, mint amire „jogosítványod” van, mint amit elbírsz, akkor azt a keveset is kockáztatod, amit amúgy tudnál adni, ha józanul felmérnéd a lehetőségeidet. Egyedül Isten a mindenható, mi nem!

Az sem igaz ebben a petíciós szövegben, hogy a mi országunkban van olyan hely, ahol sosem láttak más bőrszínű embereket. Cigányaink mindenhol ott vannak, nem? Ha valamelyik faluban nincsenek, azért a városig a falubeliek is eljutnak…! És az ő problémájukat sem tudjuk megoldani évszázadok óta! A saját éhező gyerekeinknek miért jár nagyságrendekkel kevesebb, mint egy menekültnek, aki egyébként, minden megértésem és együttérzésem ellenére mégiscsak a módosabbak közül kerülhetett ki, mert el tudott indulni erre a sok pénzt követelő emberkereskedős útra, hisz a szegények még mindig Szíriában és a többi háborús ponton szenvedik a borzalmakat. (Lásd Aleppó) A kormány undorító plakátjaival természetesen nem értek egyet. De az emberek félelme és óvatossága nem ok nélküli! És az sem igaz, hogy a gyűlölet és félelem most keletkezett, és majd velünk marad. Először is a bűnbeesés óta sajna, de folyamatosan jelen van a világunkban mind a gyűlölet, mind a félelem, és ha keresztény akarok lenni, nem csupán „folklorisztikusan”, hanem valóban, akkor mind magamban, mind a világban dolgom küzdeni ezek ellen. De ez nem a kampány része! Ez megint egy csúsztatás, amit a liberális oldal ránk akar húzni, hogy mindez most keletkezett.Európa felelősségét igencsak megkérdőjelezi a Közel-Kelet gazdag és tehetős államainak elutasítása, közönye a hittársaik és arab társaik szenvedései láttán. Ennek a ténynek a megléte is el kell gondolkoztasson minket. Számos arab állam van sokkal közelebb hozzájuk, mint Európa, az élet is sokkal jobban hasonlít az ő értékrendjükhöz. Az iszlám állítólag ugyanúgy előírja a könyörületet, mint a mi hitünk… Akkor miért nem fogadják be őket? Ezzel szemben számos államfő és vallási vezető nyilatkozott úgy, hogy „Allah könyörületességében háború nélkül a kezünkre adja Európát” – ez sajnos, nem paranoia… - gondolom, olvastad az Egri csillagokat… Én  voltam nevelője iszlám hitű élettárssal élő lányoknak, többnek is. Sajnos, az az igazság, hogy se a nőket, se a keresztényeket NEM tartják önmagukkal egyenlő lényeknek, ez egyébként benne is van a Koránban, akár szembenézünk vele, akár nem. (És eljöhet az idő, amikor majd nem lehet nem-szembenézni vele.) Azt hiszem, hogy kereszténynek lenni nem jelenti azt, hogy balekok legyünk… A józanság igen fontos erény. „Elfogadható-e a hozzánk érkező menedékkérőkkel szembeni embertelen bánásmód a határainkon és a menekültügyi eljárásban?”- természetesen NEM! De nem fogadható el az sem, ahogy a hivatalok többsége bánik a segély- és segítségkérőkkel, a szegényekkel, a hajléktalanokkal, a cigányokkal stb. Saját bőrömön tapasztaltam a főváros VIII. és XVII. kerületében, amikor segítségért folyamodtam. Sajnos, a hivatali személyek többsége kiég a nyomorúsággal való foglalatosság közepette, senki sem kezeli ezt a problémát bennük, és mivel fojtogatja őket, hát egy idő múlva utálni kezdik a klienseket, az ügyfeleket, a menekülteket, akik aztán erre föl agresszívek lesznek, követelőznek, sokszor visszabántanak, és kialakul az ördögi kör… Ez NEM CSAK A HATÁRON VAN ÍGY! Sajnos… Természetesen küzdeni kell ellene, de ez NEM a kormányzat hibája (azzal együtt, hogy igen sok hibájuk van.) Igazságosnak kell lenni azokkal szemben is, akikkel nem értünk egyet. „Szabad-e csöndben maradni, amikor nem definiált, kereszténynek mondott értékekre hivatkozva, kereszténynek mondott kultúra védelmében kerítések és falak épülnek körülöttünk?” A Te otthonod és az enyém is, kerítés és falak oltalmában áll. Ez a világ átok és áldás erőterében él és reményeim szerint fejlődik Isten Országa felé, de az élet védelemre szorul, és a többség ott tart, ahol tart, hiába kérjük számon rajtuk a fejlettebb erkölcsi értéket és tudatot, EZ EGY FOLYAMAT! Ha Isten adott időt, akkor mi sem sürgethetjük egy bizonyos, elviselhető fokon túl. Ezt a gyereknevelésből bizonyára tudod. Van olyan noszogatás, ami előbbre visz, van olyan, ami hátráltat. Az előbbre járók művészete, hogy a Lélek erejében és irányításában ráleljenek az optimálisra. Az kétségtelen a számomra is, hogy ez a kékplakát kampány hátráltat és a fenyegetettség tudatot erősíti, ezért undorító. De ez az egész menekült-történet rég túlmutat Orbánon, Brüsszelen, Merkelen, és holmi kisstílű érdekeken. Itt valami történelmi léptékű dolog történik, aminek se az okát se a kimenetelét nem lehet tudni, ha bevalljuk, ha nem. Európa NINCS fölkészülve az iszlámra, saját magával sincs tisztában, gyenge és öreg. Bármennyire bűnös és pogány is, védelemre szorul. És a gyerekeink, unokáink is! Abban az egyetlen mondatban igaza van Orbánnak, hogy a baj helyén kell segíteni, nem idehozni a bajt. Én továbbra is a jezsuita, egyiptomi Boulad atyával értek egyet ebben az egész, bonyolult kérdéskörben. Ő az egyiptomi Karitász kairói vezetője, rengeteg muszlim és keresztény emberen segít és segített, a leghitelesebb pap, akivel életem során találkoztam. (Lelkigyakorlatán voltam Pünkösdkor Dobogókőn.) Ő azt mondja ÉVEK ÓTA!, hogy Európa a vesztébe rohan a bevándorlással. Ő folyamatosan muszlimok közt, muszlim államban él. Már csak tudja, miről beszél! https://www.youtube.com/watch?v=EpdhLYFyS28 https://www.youtube.com/watch?v=h5LZM2ndiFQ És ha beütöd a nevét a yt-on, akkor egy sereg előadás és prédikáció előjön. Csodálatosan erős és örömteli hite van, Jó hallgatni. gm