Feháborítónak, szégyenteljesnek és embertelennek érzem a kormány ún. "rokkantpolitikáját" Védekezésre képtelen,anyagilag már amúgy is ellehetetlenített beteg embereket kényszerít képmutató, hazug módon a nemlétező "munka" világába. (Elvégre papírhajót hajtogatni a papírhajó gyárnak halálunk előtt egy órával is lehet.)Etikailag vitatható módon ehhez "orvosok" asszisztálnak a "megmaradt munkaképesség" vizsgálata nevében. Hallottam olyan történetet, hogy IV. stádiumú tüdőbetegnek a légzésrokkantságát I.stádiumba sorolták, majd tekintettel arra , hogy a bokáját meg tudja fogni, valamint az "ökölképzése teljes" - munkaképesnek nyilvánították. A korrupciót ebben a műfajban soha nem fogják felszámolni, hiszen mindkét félnek érdeke a hallgatás. Tehát a "fizetős rokkantak" továbbra is valamilyen módon megmaradnak ebben a megtépázott rendszerben, a valódi betegek végképp szakadékba zuhannak.

#37: -

"A valódi betegek végképp a szakadékba zuhannak" Ez a szakadék a temető. Sajnos nyugdíjkorhatár alatt lévő rokkant nyugdíjasok közül csak igazán beteg embereket ismerek. A korhatárt elérő, esetleg védett korban lévők között sokat ismerek, akik el is mondták, hogy megvették a r okkant nyugdíjat. Tényleg voltak csalók közöttünk. De mos az Ő bűneikért, mi beteg emberek fogunk bűnhődni?! Ez így igazságos?

Sokszor elmondtam, ha bűnös lennék, és azért büntetnének, megérteném. Nem elég a fájdalom, rosszullét, a mások bűneiért miért kell nekünk felelni?!