Nagyon prózait fogok mondani. Szeretem a Klubrádiót. Mert hallgatható. Mert ha utazok reggel, akkor friss és aktuális híreket, hírmagyarázatokat hallgathatok az órákig tartó döcögés, kátyúkerülgetés közepette. Mert a többi adón ilyenkor idétlen röhécselés, perverziót súroló viccelődések, érdemi híranyagot messze elkerülő bulvár-hírek ömlenek rám, uniformizálódott, amerikás, hadaró, szlenges, ócska szótákolmányokat halmozó, nyálasan nyájas, vagy nyájasan nyálas ifjú "sztárok" szájából. Mert a Klubrádió hozzám beszél, nekem mondja, arról szól ami érdekel. Mert a Klubrádió nem sablon. Mert a Klubrádió nem akar középen maradni, mégis egyensúlyt érzek. Mert a Klubrádióban a meghívott, felhívott politikusok őszintébbnek tűnnek. Megmondjam miért? Mert a Klubrádióban úgy kérdeznek és igen sokszor azt kérdezik, amit én magam is kérdeznék az illetőtől. Minél jobb a kérdés, annál pontosabb a kikényszerült válasz. És hazafelé az autóban összefoglalják a nap történéseit. Akkor és ott, ahol éppen vagyok. Majd este megnézem a TV-ben a királyi- és kereskedelmi csatornákat. Így aztán vélhetően pontosan megtudom, hogy hol van az a középvonal, hol van az a baloldal, a jobboldal, és hogy hol vannak a szélek. Értitek már, hogy miért kell a Klubrádió?

#4770: -