A közoktatásért!

Quoted post


Vendég

#43 Re:

2013-01-11 21:38

#26: hiszti a köbön -

Nincs kréta a suliban?

Táblafilc. Nincs. Illetve még valamennyi a múlt évről. Ha elfogy, nem fogunk tudni venni. Továbbá: nincs pótfesték a nyomtatóhoz, a tönkrement számítógépeket hónapok óta nem javíttathatjuk. Újat nem vehetünk. A válasz: csak az alapbérre van pénz, a többit felejtsük el, hacsak nincs saját bevételünk. Ami nincs, mert elsejétől a helyi önkormányzat elvette (pl. bérleti díjak), mondván: Ő az üzemeltető épülettulajdonos, akkor az Övé.

Nincs fűtés?

Fűtés (még) van, de már fizetési felszólítást kaptunk. És az áramszámlákra is. És a vízdíra is.

Nem tudtok órát tartani?

Én spec. egy üres teremben a földön ülve kabátban is tudok. Ezt használják ki.

Nem kaptok fizetést??

A múlt évi törvényes járandóságok egy részét nem kaptuk meg. És nem is fogjuk, csak esetleg akkor, ha a bíróságra megyünk.

Akkor lázadozzatok, ha probléma lesz! Amíg nincs ne vetítsétek előre a gondokat!

18 éve vagyok a pályán, de ilyen fejetlenséggel, szervezetlenséggel, ugyanakkor pökhendi, akarnok oktatásiránytásai hozzáállással és az oktatási rendszer ilyen szintű leépítésével még nem találkoztam.

Az oktatási rendszert jelen pillanatban a benne dolgozó "közmunkások" (helyi kormánytisztviselők, technikaiak és pedagógusok) lelkiismere tartja egyben.

Válaszok


Vendég

#51 Re: Re:

2013-01-12 21:07:59

#43: - Re:

Teljesen igazad van abban, hogy az egész rendszer csak azért működik még, mert "közmunkás" pedagógusok , technikai dolgozók végzik a munkájukat és teszik a dolgukat és van lelkiismeretük.

Én közel 40 éve vagyok a pályán, megéltem már sok mindent ez idő alatt, de ilyen rémálomra még nem volt példa. Nem a pénz motivált ( az a magas minimálbér, amit mindig is kaptunk), nem a nyári szünet, mert legalább 5 éve nem volt összefüggő egy hetem nyáron( tábor, nyári napközi, felügyelet, egyéb teendők), hanem a gyerekszeretet. Sajnos annál jobban szerettem végezni a munkámat, minthogy feladjam. kár volt. Csak a gyerekek mosolya, szeretete, ölelése az ami erőt ad napról napra, és segít túlélni a mindennapokat. Sajnálom, hogy ide jutottunk, mind az ország oktatása, mind én lélekben. Szerintem ez nem sikertörténet.

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2013-01-15 12:16:47