#62: ÉVA - Re: Re:

Kedves Éva!

Látja ez a különbség Kegyed és Én közöttem. Ha Ön a Heim Pál kh oldalán ül, és felteszem kolléga, akkor jelenleg olyan embereket szapul, méghozzá teljes mellbedobással, akik szintén azon ügyködnek, hogy napról-napra, ügyeletről ügyeletre ellássák a kis betegeket. Magam részéről szégyenlem az Ön méltatlan hozzá (hozzánk) állását. Azért mert két külön "telephelyen " vagyunk, attól a munkánk, és a cél közös: a gyermekek ellátása. Remélem azt azért meg tetszik érteni, hogy azok a dolgozók, akik húszon éve dolgoznak az intézményben, és szívüket, lelkület odaadták érte, nem nézi jó szemmel semmiféle változtatást. Pláne úgy, hogy az elmúlt rendszer megszokott sunyi módon teszik. Lehetne annyi szolidaritás Önben felénk, hogy legalább verbálisan támogat minket mert talán kollégák vagyunk ( bár a megnyilvánulásai miatt nem vagyok büszke erre).

Valószínüleg Mona dr akkor sem mondana olyat azokra, akik tanították, hogy vén ........., ha körmeit sörnyitóval szedegetnék le, persze altatás nélkül.

ÉS javasolnék egy egyszerű gyakorlatot otthonra: tessék szíves lenni fordítva elképzelni a helyzetet.......

#64: Mi - Re: Re: Re:

Számomra teljesen nyílvánvalóvá vált  a párbeszédből, hogy melyik intézményben dolgoznak IGAZI EMBEREK, SZÍVBŐL A GYEREKEKÉRT! Az is, hogy hol jobb a kollektíva. Eddig is "Madarász párti" voltam.

Egyszerűen gusztustalan, amit Éva megenged magának. Kimondottan örülök, hogy fiam pár év múlva betölti 18. évet, és nem kell a Heim Pálba mennünk. Személytelen, monoton ellátással találkoztunk ott mindig.