Beszéljünk megoldható problémákról!
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Publikáltuk a nyílt levelet
2016-12-19 21:21:47Tisztelt aláírók, kedves barátaink!
Közreadtuk a petíció nyomán összeállított nyílt levelet. Ennek a szövegét ide is bemásoltuk.
Akkor van súlya a szavunknak, ha összetartunk. A közös gondokra közösen kell megtalálnunk a megoldást.
Köszönjük,
Néda Zoltán fizikus,
Sipos Zoltán újságíró,
Váradi Nagy Pál programozó
===
Beszéljünk megoldható problémákról - nyílt levél
Bő egy hónapja indítottunk petíciót Beszéljünk megoldható problémákról címmel, amelyben az erdélyi magyar nyelvű oktatás nehéz helyzetére és a sajtó politikának való túlzott alárendeltségére igyekeztünk felhívni a közvélemény és az erdélyi magyar politikum figyelmét.
http://www.peticiok.com/beszeljunk_megoldhato_problemakrol
Úgy gondoltuk, hogy a petíciót kiértékelő nyílt levéllel nem lett volna sportszerű kampányban előjönnünk, mostanig vártunk hát vele.
A petíciót közel hétszáz személy, többségében tanár írta alá. Nagyon hiányoljuk sok történelmi múltú iskola tanárainak és főleg igazgatóinak a visszajelzését, az erdélyi magyar sajtó állásfoglalását és a politikum reakcióját.
Miközben a petíció szövege készült, számos pozitív visszajelzést és konstruktív kritikát kaptunk. Sok értelmiségi éreztette velünk, hogy a probléma sokkalta bonyolultabb, mint ahogy ez “naivan” egy petícióban felvázolható, és sokan kételkedtek abban, hogy ezek a problémák a közösségünk körében megoldhatóak. Általában mindenkinek megvolt a panasza, és hiányolták ennek a konkrét belefogalmazását a petíció szövegébe. Voltak, akiknek a felekezeti és állami iskolák viszonya jelentette a legfontosabb problémát, voltak olyanok, akik a szakmaiság teljes mellőzését szerették volna számonkérni a politikai elitünktől, nagyon sokan voltak olyanok, akik az oktatás színvonalát sérelmezték vagy az egyetemi tanárképző szakok hiányában és a tantervekben látták a tanügyi problémák lényegét. A sajtó és nyilvánosság kérdéskörét illetően a legtöbben azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a politikailag nem elkötelezett sajtó egy utópia.
A kampány később beigazolta, amiről írtunk: politikai elitünk populista ígéreteket, terveket vállal fel, miközben a döntés nem rajta, hanem a többségi politikusokon múlik, így elszámoltathatósága továbbra is kérdéses marad. A sajtóról a kampányban nem sok szó esett, az oktatási gondokat azonban a politikusok látszólag szívükön viselték. A számok azonban mást mutatnak. A 2012-2016-os ciklusban az RMDSZ-nek 16 képviselője volt a parlamentben, ugyanannyi, mint a többi nemzeti kisebbségnek összesen. A Képviselőház honlapján levő nyilvános adatok alapján az RMDSZ négy év alatt összesen 12 interpellációt nyújtott be - egyik sem érintette az oktatást. A többi kisebbségi 104 interpellációt nyújtott be, ebből 8 érintette az oktatást.
A tudomány arra tanít, hogy a komplex problémákat is egyszerű modellek, ok-okozati összefüggések segítségével lehet megérteni. Az oktatásban a legnagyobb probléma szerintünk a megfelelő humánerőforrás hiánya és a szakmaiság háttérbe szorulása a döntések meghozatalakor.
Mindenütt szükség van absztrakt gondolkodású, hosszútávú képzést igénylő szakemberekre, és őket manapság jól meg is fizetik. Amíg a tanári fizetés az országos átlagjövedelem alatt van, és a tanárok megbecsülése nem javul, nem leszünk képesek megfelelő tanárokat juttatni a tanügybe. A természettudományok, reál tárgyak terén a probléma nagyon látványos. Az utóbbi 10 évben azok közül, akik a BBTE fizika szakát magyarul végezték el, senki sem lett tanár. Nem csak a jobbak kerülték el a tanári pályát, hanem mindenki. A bölcsésztudományok esetében más a munkaerőpiac szerkezete, így ott a probléma talán kevésbé látványos. Az előrelátható 15%-os béremelés nem jelent érdemi megoldást. Kisebbségi mivoltunkból eredően mi sokkalta kitettebbek vagyunk ezen problémák irányába, mint a többségi társadalom. Érezhető részben a román iskolák, részben Magyarország elszívó hatása. A probléma már ott is tapintható, hogy a történelmi iskoláink teljesítménye lassan lemarad a román versenytársaké mögött. Ahelyett, hogy velük egy kategoriában mérettessük meg magunkat, kifogásokat keresünk, sok esetben saját versenyeket, mutatókat és rangsorokat találunk ki, ezekkel áltatva magunkat.
Van-e a közösségen belüli megoldás az oktatás gondjaira? A Romániai Német Demokrata Fórum jóval előttünk felismerte a tanárhiány veszélyeit és talált megoldást. A németül tanító tanárok a német állam támogatásával egy brassói székhelyű alapítványon keresztül fizetéskiegészítést kapnak.
Ha az oktatás terén fokozottabb szerepvállalást szeretnénk az RMDSZ részéről, akkor a sajtó, a nyilvánosság tekintetében ennek épp ellenkezőjét várjuk el.
Kérjük, hogy tartózkodjon a rendelkezésére álló kontroll-mechanizmusok működtetésétől. Mára nem csak a szakmában számít nyílt titoknak, hogy a legfontosabb erdélyi magyar sajtótermékek - a nagy internetes portáloktól a nyomtatott napi- és hetilapokig, a kereskedelmi rádióktól a televízióadókig és a közszolgálati adók magyar szerkesztőségeiig - ilyen vagy olyan módon, de az RMDSZ befolyása alatt állnak.
A politikummal való kapcsolat nem csak a kiadó tulajdonosi körét, a szerkesztőségben döntéshozó szereppel bíró személyek kinevezését, hanem az adott médiaorgánumok pénzforrásait tekintve is egyértelmű: egyes, befolyási köréhez tartozó szerkesztőségeket közvetlen módon finanszíroz az RMDSZ (lásd az Erdély Televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány, vagy a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány), más szerkesztőségek a Communitas Alapítványon keresztül részesülnek az RMDSZ által kezelt, magyar közösségnek járó bukaresti kormánytámogatásból. A szerkesztőségek fontos jövedelemforrását képezik az RMDSZ-es önkormányzatokkal kötött reklámszerződések is.
A magyar kormány, illetve a Fidesz a maga során a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány révén van jelen az erdélyi médiapiacon - az ő legfontosabb erdélyi érdekeltségük egy sor székelyföldi napilap, valamint a http://szekelyhon.ro/ portál mögött álló Udvarhelyi Híradó Kft.
Addig, amíg a Fidesz és az RMDSZ szemben állt egymással, ez a duális berendezkedés valamennyire működött is: a két tábor egymást már csak politikai érdekből is igyekezett elszámoltatni, sakkban tartani. Mára azonban a magyar kormány legfontosabb erdélyi szövetségesévé az RMDSZ vált, ez pedig az erdélyi magyar sajtónyilvánosság közel totális kontrolljával jár.
Mikor totális kontrollról beszélünk, nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a kritikus hangokat elhallgattatják, hanem hogy ezeket ilyen-olyan indokokkal kiszorítják a “mainstream” médiából. Így költöztek a Facebook-ra, különféle blogokra az érdemi, közügyekkel kapcsolatos viták - ezek azonban a szélesebb társadalmi rétegekhez már nem jutnak el. Ezt azért érezzük problémának, mert a szólás szabadságát, a vélemények sokszínűségét és az elszámoltatás gyakorlatát meg kell őriznünk, tovább kell erősítenünk.
Az is nyílt titok a szakmában, hogy az RMDSZ direkt módon beavatkozik egy-egy szerkesztőség munkájába, konkrét cikkek publikálását tiltva le. Eközben a hírfolyamokat egyre inkább kommunikációs szakemberek által kitalált, és a politikum pillanatnyi érdekeinek megfelelő módon tálalt témák uralják - lásd a menekült-népszavazás, vagy a parlamenti választási kampány fő mozgósító üzenetei: csíksomlyói búcsú, meghurcolt erdélyi magyar politikusok, stb.
Nem gondoljuk azt, hogy kizárólag a politikai elit hibája az, hogy az erdélyi magyar sajtó jelenleg alig képes betölteni azt a watchdog-szerepet, mely elvileg a feladata lenne. Az azonban világos, hogy a problémák egyik fő oka az, hogy jelenleg az erdélyi magyar médiaorgánumok többsége számára közel lehetetlen az RMDSZ által közvetlenül vagy közvetetten kontrollált erőforrások nélkül működni - ezt a kiszolgáltatott helyzetet pedig a politikum maximálisan ki is használja. Ezért, a közösség érdekében, az RMDSZ-nek elsősorban önkontrollt kell tanúsítania. Továbbá meg kell találni a módját annak, hogy abból a pénzből, melyet a román kormány az erdélyi magyar kisebbségnek kiutal, átlátható módon, objektív mutatók szerint és politikai jellegű feltételek támasztása nélkül részesüljenek támogatásban az erdélyi magyar sajtóorgánumok. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a rendszer, amit a Communitas Alapítvány jelenleg működtet, nem ilyen.
Összefoglalva, a következő négy évre a petíció aláírói nevében a konkrét kéréseink tehát a következők:
1. Az oktatás terén egy alapítvány azonnali létrehozása (vagy valamely létező alapítvány megerősítése és átalakítása), amely a jól teljesítő, magyar nyelven tanító erdélyi tanároknak vonzó ösztöndíj formájában kiegészíti a fizetését. Erre főleg azokból a tárgyakból van szükség, ahol tanárhiány körvonalazódik. Ezen alapítvány működését az erdélyi magyar kisebbség éves állami támogatásából, egyéni támogatásokból, anyaországi támogatásokból és alternatív forrásokból a politikai elitünk biztosítsa.
2. A romániai magyar sajtó függetlenségét javító támogatási rendszer kidolgozása, mérhető teljesítmények és nyilvános pályázatok révén.
3. Politikai elitünk, intézményeink és alapítványaink vezetői legyenek naprakészek és felkészültek arra, hogy elszámoltassuk őket. Ne tekintsék ellenük irányuló támadásnak, amikor a sajtó vagy a civil társadalom ezt kívánja.
A petíciónkat támogató hétszáz aláírás bizonyítja, hogy sokan vagyunk, akik hasonlóan gondolkodunk.
Néda Zoltán fizikus,
Sipos Zoltán újságíró,
Váradi Nagy Pál programozó
_
Nyílt levél
2016-12-09 19:23:12Tisztelt aláírók, kedves barátaink!
Az önök támogatását és bizalmát élvezve, petíciónk nyomán megfogalmaztunk egy, a vezető politikusainkhoz szóló nyílt levelet. Ehhez csatolni fogjuk kezdeményezésünk szövegét és az összegyűlt aláírásokat - természetesen megőrizve azok névtelenségét, akik ezt kérték aláíráskor.
A kampányra való tekintettel, és hogy fel se merülhessen a választói kedv befolyásoli szándékának gyanúja, úgy döntöttünk, ezt a nyílt levelet csak a választások után hozzuk nyilvánosságra.
Szavunknak akkor van súlya, ha továbbra is összefogunk. Együtt vagyunk tényező, együtt tudjuk megoldani közös gondjainkat.
Néda Zoltán fizikus,
Sipos Zoltán újságíró,
Váradi Nagy Pál programozó
_
Korai megelégednünk
2016-11-15 11:18:33Tisztelt aláírók, kedves barátaink!
Petíciónk egy hete nyilvános, és bő 400-an írtuk alá. Erre büszkék lehetünk. De korai megelégednünk.
További támogató aláírásokat kell felmutatunk, különben félő, hogy választott döntéshozóink nem veszik komolyan, vagy egyenesen tudomást sem vesznek az oktatásra és nyilvánosságra vonatkozó kérésünkről.
1) Az oktatás szempontjából tudnunk kell, hogy a romániai német kisebbség döntéshozói előttünk járnak és már megoldották, legalábbis részben, a német nyelven oktató tanárok támogatását. Nekünk, erdélyi magyaroknak hasonlóak a gondjaink. Meddig várunk a megoldással?
http://www.bzb.ro/stire/profesorii-si-invatatorii-din-invatamantul-in-limba-germana-primesc-indemnizatii-de-la-bundestag-a82500
http://fundatia.saxonia.ro/nachrichten/article/ausschreibung-der-zweiten-tranche-der-foerdermittel-des-projektes-foerderung-von-lehrkraeften-im/
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=de&tl=en&u=http%3A%2F%2Ffundatia.saxonia.ro%2Fnachrichten%2Farticle%2Fausschreibung-der-zweiten-tranche-der-foerdermittel-des-projektes-foerderung-von-lehrkraeften-im%2F
2) Ami a nyilvánosságot illeti, az erdélyi magyar sajtó egy része teret adott kezdeményezésünknek. Más részébe nem sikerült bejutni. Húsz újságíró (névvel vagy név nélkül) felvállalta, aláírásával tanúsítja, hogy szerinte is valamit tenni kell a transzparens nyilvánosságért. Magánbeszélgetésben sok pozitív visszajelzést kaptunk. De épp itt a gond, hogy ami magánbeszélgetés, az se nem elszámoltatható, se nem példaértékű.
Ne feledjük, nehezen sikerült nyilvánosságra hozatni az RMDSZ költségvetését, amelynek nagy részét az adógarasainkból származó kisebbségi alap adja:
http://rmdsz.ro/page/2015
https://erdely.atlatszo.hu/2016/07/28/cselesen-talalja-gazdalkodasi-adatait-az-rmdsz/
Figyelmükbe ajánljuk a nyilvánosság számos gondját körüljáró három részes sorozatot. Ebben Papp-Zakor András moderálásával Néda Zoltán fizikus, Péntek János nyelvész, Péter László szociológus, Salat Levente politológus (és mérnök) valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró-történész-mérnök fejti ki a véleményét. Az első rész: http://kolozsvariradio.ro/2016/01/23/romaniai-magyar-media-ertelmisegi-szemmel-i/
Szavunknak akkor van súlya, ha továbbra is összefogunk. Együtt vagyunk tényező, együtt tudjuk megoldani közös gondjainkat. Az tehát a kérésünk, hogy lehetőségük szerint hívják fel ismerőseik, sorstársaik figyelmét is erre a petícióra.
Köszönettel,
a kezdeményezők
_