A felelőtlen hitelezés károsultjainak 12 pontja
Követeljük Magyarország felelős kormányától és a parlamenti képviselőktől,
hogy törvényi szabályozással állítsák helyre a 2004. május 1-je és 2010. október 1-je között kötött, devizában nyilvántartott forintkölcsönök szerződéseiből adódó, megbomlott egyensúlyt a kölcsönadók és kölcsönvevők között. Kérjük, az együttműködő hivatalokat, szervezeteket és érdekképviseleteket, hogy ezen folyamatokat segítsék elő, nyújtsanak támogatást a hitelezés károsultjainak. Az 2014. évi XXXVIII. törvény alapján történő elszámolások után, a nagyrészt 140-160 Ft/CHF árfolyamon átszámított forint kölcsönösszegek 2014. november 7-i devizaárfolyamokon történő “forintosítása” (svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos) tovább mélyíti a problémát. Semmivé teszi az eddigi befizetéseket, a fél évtizede fizetett kölcsönök összegét újként, többnyire a felvételkori összeg nagyságrendjét meghaladó mértékben rögzíti, és egyáltalán nem ad választ arra a társadalmi problémára, amit a felelőtlen és tisztességtelen pénzügyi döntések okoztak a társadalom megtévesztett tagjainak. Ezért követeljük Magyarország kormányától, hogy
1. Azonnal rendelje el a kilakoltatási moratóriumot! A késedelmes adósok zaklatását haladéktalanul tiltsa meg!
Kérjük a lakóingatlanokra vezetett végrehajtások azonnali felfüggesztését a magáncsőd intézményének az érdekképviseleti szervezetek által is elfogadható olyan átalakításáig, amely nem a végső egzisztenciális felszámolást, hanem az egzisztenciális feltételek védelmét biztosítja. Spekuláción alapuló, erőfölényből építkező, ezért alapjában tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 2004 és 2010 között forintban folyósított, 2015. január 1-ig devizában nyilvántartott, majd a 2014. november 7-i piaci árfolyamon forintosított kölcsöntartozás címén Magyarországon egyetlen ember nem fosztható meg ingatlanától. A késedelmes adósok zaklatását haladéktalanul meg kell tiltani! Kérjük a késedelmes hitelek kezelésének, behajtásának szabályozását, különös tekintettel az adósok 7 év óta tartó pszichikai, és egyéb módon történő zaklatásának megszüntetésére, valamint kérjük, ennek büntetőjogi felelősségre vonását. A jóhiszemű, együttműködő, a gerjesztett pénzügyi válság okán fizetési nehézséggel küzdő adóssal a pénzintézet köteles legyen együttműködni a helyzet megoldása, az ügyfél fizetőképességének helyreállítása érdekében, külön költség felszámítása nélkül.
2. Be kell fagyasztani az opciós jogok gyakorlását a lakossági kölcsönszerződéseknél!
Lakott otthonra a magáncsőd intézményének megfelelő átalakításáig a Földhivatal ne vezessen át tulajdonjogot, pénzintézeti kölcsönszerződésre kikötött opciós jog alapján! Az opciós szerződésekkel a 2008. október 1-jét követően a földhivatali nyilvántartás alapján megszerzett ingatlanok esetében vételi jogot állapítsanak meg az állam vagy az általa kijelölt szervezet javára, amelynek alapján a vételi jog megszerzésének ára, az engedményezéssel megszerzett követelés vételára lesz a vételi jog alapján fizetendő összeg, az ingatlan/követelés pedig az állami szervezet tulajdonába kerül, amely vagy bérbe adja a korábbi tulajdonosnak, vagy egy részfizetési megállapodás keretében részletfizetéssel eladja a korábbi tulajdonos részére. Továbbá ki kell mondani az opciós szerződések érvénytelenségét a még élő, és a felmondott hitelszerződések esetében!
3. Biztosítani kell az adós elővásárlási jogát, ha a pénzintézet a követelést eladná!
Hitelkövetelések eladásánál elsősorban az adósnak legyen elővásárlási joga, amelynek gyakorlásához egy pénzintézettől újabb hitelt vehet fel. Másodsorban pedig, egy erre a célra létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Szervezetnek legyen elővásárlási joga (hitelkonverzió, portfóliótisztítás).
4. A felmondott “deviza alapú” kölcsönszerződéseket forint-elszámolás alapján, tisztességes feltételekkel vissza kell állítani! A 90 napon túli (tartós) fizetési késedelemben lévő hitelkárosultak felmondott hitelszerződéseit a hitelezők állítsák vissza. A felmondott hitelszerződések felmondáskori tőketartozásának és a 8-as pontban leírtak szerint felülvizsgált tartozás különbségét túlfizetésként kell értelmezni és az a hitelkárosult részére az általa megválasztott módon (kifizetés, beszámítás) visszajár. Amennyiben a 8-as pontban leírtak szerint felülvizsgált tartozás késedelmet mutat, tegyék lehetővé a törlesztés átütemezését (pl. futamidő meghosszabbításával az eredeti, szerződéskötéskori törlesztőrészletekkel).
5. Követeljük parlamenti vizsgálóbizottság felállítását! Átfogó pénzügyi és fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket kell indítani a “deviza alapú” forinthitelezésben érintett kereskedelmi bankoknál és fel kell tárni a tisztességtelen hitelezés bizonyítékait!
Parlamenti vizsgálóbizottságot kell felállítani az úgynevezett “deviza alapú” elszámolást tartalmazó kölcsönügyletek engedélyezése, bevezetése, elterjesztése, illetve azok következtében az állampolgárok tömegeit ért károk tárgyában. A bizottság feladata kell legyen az úgynevezett „devizahitelezés” magyarországi feltárása, az annak kapcsán keletkező károk okainak az állami, és személyi felelősök megállapítása. A “deviza alapú” elszámolású kölcsönügyletek kapcsán okkal feltételezhető, hogy azok egy nemzetközi csalás részei, melyben egyes bankok, közjegyzők, végrehajtók és korrupt állami tisztviselők érintettek. A bizottság munkájába vonják be, a devizaadósok legitim – törvényes – érdekvédelmi egyesületeit, a kompetens fogyasztóvédelmi egyesületeket, azaz a törvényes civil jogvédőket. A “deviza alapú” forinthitelezésben érintett kereskedelmi bankoknál tartandó átfogó pénzügyi és fogyasztóvédelmi ellenőrzésnek fel kell tárnia a pénzintézetek törvénytelen folyamatait, a tevőlegesen résztvevők felelősségeit, mulasztásait. Ezek eredményétől függően hivatalból eljárásokat kell indítani, a törvénytelen, megtévesztő folyamatokat le kell állítani, engedélyeket felül kell vizsgálni, valamint a károsultakat kárpótolni kell. A rendezés további menetéből ki kell zárni azokat a személyeket, akik szakmaiatlanságukkal hozzájárultak ezen szerződések létrejöttéhez, fenntartásához, ellenőrizhetetlenségéhez.
6. Törvényben kell szabályozni, hogy pénzintézeti követelések csak bírósági végrehajtási eljárásban hajthatóak be, ezért azon adósoknak, akiket megfosztottak ingatlanjaiktól, kártérítés jár.
A pénzintézeteket kötelezni kell arra, hogy akiket megfosztottak ingatlanjaiktól, azoknak az adósoknak a pénzintézet fizesse vissza az összes betörlesztett összeget. Az ingatlanjaiktól megfosztott állampolgárok elszenvedett vagyoni és nem vagyoni veszteségeikért kárpótlásra jogosultak, melyet a végrehajtást kérő pénzintézetnek kell fedeznie.
7. A válság és az árfolyam emelkedés miatt az adósokra áthárított extra költségeket, (előtörlesztési díjakat, telefonköltségeket, kezelési díjakat, eljárási díjakat stb.) türelmi idős konstrukciókban befizetett összegeket és díjakat tőketörlesztésként kell jóváíratni!
Az árfolyam emelkedésből adódó, a pénzintézeti vezetés által előre kalkulált, de valójában ellenszolgáltatás nélküli, indokolatlan nyereséget vissza kell adni a kölcsönt felvevőknek, tőketörlesztésként a tartozásból le kell vonni, tekintettel arra, hogy ezen egyoldalú, erőfölényből alakított, árfolyam spekuláció célzatú, adósok hátrányára történő, velük nem egyeztetett feltételek, semmisek. (ld.: 2/2014. számú PJE határozat 1. pontjának 2. és 3. bekezdése)!
UTÓLAGOS BESZÚRÁS - TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI PARLAMNTBEN LÉVŐ PETÍCIÓRÓL, MELYET AZ EU HONLAPJÁN LEHET ÉS SZÜKSÉGES TÁMOGATNI:
"A petíció összefoglalása
A petíció benyújtója azt állítja, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően
az országban működő pénzintézetek felajánlották a lehetőséget ügyfeleiknek,
hogy úgynevezett devizában meghatározott hitelszerződéseket kössenek.
A bankok devizakövetelésekként vették nyilvántartásba e hiteleket,
amelyeket azonban forintban fizettek ki és törlesztettek.
A bank úgy számolta át devizába a forintban megállapított hiteleket,
hogy a devizát az ügyféltől a hitelnyújtás idejében érvényes forintárfolyamon vette meg,
majd forintban kifizette az összeget.
A bank a kölcsön ideje alatt a virtuális devizát a törlesztéskor érvényes havi devizaárfolyamon adta el,
a bevételt pedig a hitel törlesztésére használta.
A petíció benyújtója úgy véli, hogy Magyarország
megsértette a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 19. cikkének (4) és (5) bekezdésében lefektetett
vizsgálati követelményekkel való nem megfelelés szerződéses következményeire vonatkozó szabályokat.
Kéri, hogy az Európai Parlament kezdeményezze egy vizsgálóbizottság felállítását
a széles körű esetek tanulmányozása, illetve az Európai Bizottság, a
z Európai Központi Bank és Magyarország felelősségének megállapítása céljából."
Kriston István magyar állampolgár által benyújtott 0153/2014 . sz. petíció a magyarországi devizahitelekről
Támogathatóság határideje: 01-07-2016
8. A devizában nyilvántartott forintkölcsönöket az eredeti kölcsönfelvétel időpontjában érvényes devizaárfolyamon kell elszámoltatni, mindenféle plusz költség nélkül!
A hibás termékként forgalomba hozott pénzügyi konstrukciók kölcsönösszegét a 2014. december 30-i állapot szerint, az eredetileg kölcsönadott Forint összeg és a befizetett Forint összegek különbségét elszámolva kell meghatározni a szerződésben rögzített kamat mértékével, “árfolyam emelkedés” figyelembe vétele nélkül! A kölcsönadónak és kölcsönt felvevőnek meg kell egyeznie a visszafizetés módjáról. Alapelvként az eddig indokolatlanul az ügyfelekre hárított kockázatokat, azok áthárított többletköltségét a pénzintézeteknek kell viselniük, visszamenőlegesen! Ezen többletköltségek az ügyfelek hatókörén és érdekkörén kívül merültek fel, azok alakulására semmilyen ráhatásuk nem volt. A nagyrészt 2004-2010 között megtévesztés áldozataiként devizában elszámolt kölcsönfelvevők és ingatlanaiktól még meg nem fosztott állampolgárok, a teljesítmény nélküli, spekuláción alapuló árfolyam növekedés által okozott törlesztőrészlet növekedés, és a pénzintézetek követelőzése miatt, lelki terror alatt álló ügyfelek. A pénzintézetek politikája által - a több mint fél évtizede - okozott életminőségbeli hátrányaikért, a társadalmi béke érdekében a károsultaknak kártérítés jár. Azon adósoknak, akiknél a törlesztett összegek forintértéke elérte a kölcsönkért forint összegét, azoknak az e fölött befizetett forintösszeg visszafizetendő. Nem elfogadható, hogy a költségvetési források terhére (az adófizetők pénzéből) az állam vásárolja ki a pénzintézeti rendszer rossz hiteleit. Ez a megoldás a károkat ismét a társadalomra terítené a pénzintézeti rendszer felelősségének eltüntetésével, a profitérdekek társadalmi érdekek elé helyezésével. Ha a pénzintézet részéről bizonyítható a devizában folyósított, és az adós által devizában felvett összeg, akkor beszélünk csak devizakölcsönről. Ez esetben is külön kezelendő a lakossági fogyasztói és vállalkozási, befektetési céllal létrejött szerződés.
9. A krízishelyzetbe került adósoknak kistérségenként krízisközpontokként működő tanácsadó irodákat kell kijelölni!
A krízisközpontok feladata a fizetésképtelenné vált vagy az afelé haladó családok segítése, tanácsadás, felvilágosítás a jogokról, lehetőségekről, pályázatok, egyéb lehetőségek kihasználása, közvetlen kapcsolat a munkaügyi központokkal. E központoknak fel kell kutatniuk a károsultakat és ismertetniük kell az adósokkal a lehetőségeket, azokat az ügymeneteket, amelyekkel az ügyük rendezhető. A krízisközpontok működési feltételeinek költségét a pénzintézeteknek kell fedezniük.
10. Követeljük a KHR listára devizában nyilvántartott forint kölcsönösszeg-tartozás miatt felkerült adósok nyilvántartásának felülvizsgálatát, és annak eredményétől függően, el kell rendelni a listáról való törlésüket!
Követeljük a KHR listára felkerülés, és a lekerülés újraszabályozását, a bírósági jogorvoslat biztosítását és az ehhez kapcsolódó kártérítési szabályok kidolgozását, a fentiekre figyelemmel. A vitatott mulasztás adatok kerüljenek zárolásra a per befejezéséig, bírói mérlegelés nélkül! A mulasztás adat legyen érvénytelen, ha az okot adó tartozás érvényesen nem jött létre. Pernek bármikor indíthatónak kell lennie, 30 napos korlátozás nélkül! Az ügyfél kérésére, a rá vonatkozó hitelminősítést a rendelkezésére kell bocsátani. (2011. évi CXXII. törvény 15. § (7) ).
11. Törvényi szabályozásnak biztosítania kell a felek egyenjogúságát, a fogyasztó 93/13. EGK irányelve szerinti védelmét a kölcsönszerződésekben.
Követeljük a szigorúbb, rendszeres, szúrópróbaszerű és átfogó pénzügyi ellenőrzések, a felelősségteljesebb pénzügyi kontroll bevezetését a pénzintézeteknél, valamint a társadalom pénzügyi ismereteinek mélyítésére irányuló képzések és szakmai szervezetek létrehozását. A lakossági hiteltípusokért a pénzügyi felügyelet tartozzon engedélyezési és ellenőrzési felelősséggel mind a hitelügylet típusa, mind a hitelügylet gyakorlata felett.
Törvényi szinten kérjük a fogyasztókat védő garanciák életbe léptetését, amelyek biztosítják, hogy bármiféle pénzügyi termék előre nem látható kockázatai sem jelenthetnek az érintett tőke és fizetési kötelezettség tekintetében 10 %-nál nagyobb, az ügyfél kárára átterhelt veszteséget. Az ilyen kitettséget vállalni kizárólag pénzügyi jártassággal hivatásos szakemberek (brókerházak, pénzintézetek stb.) kötelezhetők, ügyfél részéről ezek Vis majornak tekintendők, rájuk ilyen veszteség semmilyen körülmények között nem terhelhető. Nyilvánossá kell tenni a hitelszerződési feltételeket. A szerződést aláírás előtt két héttel az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani és az ügyfél által felvetett módosításokat egyeztetés után bele kell szerkeszteni. A szerződésnek tartalmaznia kell a kölcsön lejárati idejéig várható összes kiadást.
A szerződés aláírása előtt a konkrét adatok mellett, át kell adni az adatokat kezelő algoritmusokat elektronikus formában (pl. Excel) a hitelvezetés ellenőrizhetőségének biztosítására (például igazságügyi és pénzügyi szakértő által egyértelműen ellenőrizhető adathordozón átadva, mint szerződéskötési és szerződés érvényességi elhagyhatatlan kellék, feltétel). Ezen algoritmusok egyoldalú megváltoztatása nem lehetséges. Közérthető, magyar nyelven megfogalmazott rövid hitelszerződéseket lehet csak közzétenni. Pénzintézet pénzügyi terméket min. 100 fős - a pénzügyi felügyelet által a pénzintézet költségén szervezett - független személyekből álló kontrollcsoport 100 %-os megértésével abszorvált bevizsgálását követően hozhat ki ügyfelek részére.
A lehetséges költségfajták körét meg kell határozni és meg kell határozni az uzsora fogalmát és összegszerűségét. Korlátozni kell a pénzintézet egyoldalú szerződésfelmondási jogát. Az ügyfélnek legyen joga kölcsön átütemezésének kezdeményezésére, ha a körülményeiben, önhibáján kívül, - törlesztési szándéka és együttműködő magatartása mellett - változás áll be. Ha a pénzintézettel nem sikerül megállapodnia, PBT-hez, illetve a bírósághoz lehet fordulni.
Törvénybe kell iktatni, hogy a kisvállalkozó, őstermelő fogyasztónak minősül, ha nem a szakmájába illetve pénzkereseti profiljába eső szerződést köt. A lakossági pénzintézeti szerződéseket érintő jogszabályok minimum négy évente (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás területén jogharmonizációval) kerüljenek felülvizsgálatra. Követeljük, hogy vonják be azokat a jogászokat, akik a “deviza alapú” kölcsönök elszámolásában gyakorlatot szereztek.
A pénzintézeteket is be kell vonni a különböző gazdasági kamarák etikai bizottságainak hatálya alá, hisz meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági életben, a vállalkozások, gazdaságok finanszírozásában. Felelősséggel és etikus magatartásukkal kell részt venniük a gazdaság szereplőinek körében. Lakóingatlanra kötött biztosítási szerződés engedményezettje csak a biztosítást fizető fél lehet. Kölcsönügyletre - a hitelező részéről - kötött pénzügyi biztosítási szerződés meglétéről a kölcsön kötelezettje kapjon kötelező tájékoztatást, illetve a biztosítási szerződésben foglalt a biztosítási esemény bekövetkezése (pl.: adós fizetésképtelensége, követelés bejhajthatatlansága) során az adós mentesüljön a biztosítással lefedett összeg erejéig, csak a fennmaradó költségek terheljék a továbbiakban.
Devizában folyósított, és devizában kézhez kapott kölcsön, devizában történő törlesztése esetén nem lehet feltétel a konverziós díj. A törlesztés átváltása semmiféle költséggel nem járhat az ügyfél terhére. Ha az ügyfél nem kéri a deviza alapú hitele konverzióját Ft-ra, akkor a szerződéskötéskori árfolyamon ( max. 10% eltéréssel) kell a jövőben törlesztenie, a szerződésben meghatározott eredeti, vagy a törvényben meghatározott maximált kamatmérték mellett.
Kérjük a választott bírósági kikötés, a Ptk-tól eltérő egyéb jogkikötés tilalmát. Kölcsönszerződés vagy annak biztosítéki szerződései közjegyzői okiratba foglalásának tilalmát kérjük annak érdekében, hogy bírósági eljárás nélkül soha többé ne lehessen a fedezeti ingatlanra végrehajtást vezetni.
12. Követeljük ügyészségi vizsgálat indítását! Követeljük a károsultak és jogi képviselők birtokában meglévő bizonyítékok alapján - és azok bekérését követően - ügyészségi vizsgálat indítását! A vizsgálatnak az alábbi kérdésekre is választ kell adni:
Kik a felelősei a “deviza alapú” forinthitelezésben érintett kereskedelmi bankoknál a széles társadalmi réteget megkárosító csalás sorozatnak?
Fel kell tárni a tevőlegesen résztvevők cselekedeteit, mulasztásait.
Fel kell tárni az ügylet kapcsolódásait és azt, hogy a banki tisztviselőkön túl, kik és miképpen járultak hozzá a kialakult helyzethez (pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság, PBT, minisztériumok, közjegyzők, végrehajtók és korrupt állami tisztviselők)?
Miképpen mulasztott a PSZÁF, és az MNB a közérthető módon történő nyilvánosságra hozatalában annak, hogy tudták a bankok, hogy a forint gyengülni tud?
Miképpen, milyen mulasztások eredményeképpen történhetett meg az, hogy a bankok mindent elkövettek, hogy a lehető legrövidebb időn belül a legnagyobb összegű kölcsönt helyezzék ki, az ügyfelek megfelelő minősítése nélkül?
Miképpen, milyen mulasztások eredményeképpen történhetett meg az, hogy a bankok szándékosan több ezer milliárd forintnyi nyitott devizapozíciót hoztak létre, amelyet javarészt az anyabankokkal kötött deviza swapokkal semlegesítettek?
Miképpen, milyen mulasztások eredményeképpen marad kivizsgálatlanul, hogy a bankok mennyi pénzt juttattak külföldi bankokhoz, vállalkozásokhoz a deviza swap révén?
Az MNB, mint a kétszintű bankrendszerben a bankok bankja, rendelkezik a vizsgálathoz szükséges adatokkal.
Miképpen, milyen mulasztások eredményeképpen történhetett meg az, hogy a kiterjedt társadalmi probléma megnyugtató rendezése helyett a károsultak érdekeit többszörösen sértő (elszámolási és forintosítási) törvények születtek?
A jogalkotás folyamatának ellenőrzésével fel kell deríteni, hogy kik, mikor és miként befolyásolták a törvények, rendeletek létrehozását a bankszektor érdekeinek megfelelően?
Hiteles Mozgalom Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
E weboldal adminisztrátorának bejelentéseA petíciót lezártuk, és az aláírók személyes adatait eltávolítottuk.Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adatok kizárólag törvényes okból kifolyólag kerülhetnek tárolásra, valamint azt, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolhatják. |