Közérdekű feljelentés bankok, bíróságok, közjegyzők ellen

Pest Vármegye Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály Dr. Nyirő Péter főügyészségi csoportvezető ügyész részére 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.  

Tisztelt Dr. Nyirő Péter Ügyész úr!  

Aluírott, Járvás Éva (..........) 2024. december 23. napon kézhez vettem  tájékoztató levelét, miszerint az Érdi Járási Ügyészség a végrehajtási ügyben benyújtott beadványom közérdekvédelmi ügyészi jogkörbe tartozó részét megküldte a Közérdekvédelmi Osztályra, ahol a végrehajtási iratok beszerzését követően kerül sor az ügyészi állásfoglalásra.

Mivel az egyéni ügyemben dr. Dankó Patrícia ráckevei közjegyző ellen tettem feljelentést, így a közérdekű sérelmek csak érintőlegesen szerepelnek a feljelentésben, ezért most a közérdekű jogorvoslatot kívánó bűncselekményeket szeretném a rendelkezésemre álló ismeretek alapján teljességében leírni és ez alapján e körben is kiegészíteni a feljelentésemet ismeretlen tettesek ellen.

Tárgy:  Társadalmi feljelentés ismeretlen tettesek ellen, a közbizalmat megrendítő számviteli bűncselekmény, hivatali visszaélés és pénzmosás bűncselekményének elkövetése miatt.

I.                   

Fő bűncselekmény

Btk. 403.§-ban nevesített számviteli bűncselekményt elkövetők köre:

A devizahitelezésben résztvevő kereskedelmi bankok felelős döntéshozói, akiknek rendelkezési joguk volt arra vonatkozóan, hogy a bank a deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat a számviteli szabályoktól eltérően, a beszámolót alátámasztó könyvvezetésen kívül tartsa nyilván és  az így szabálytalanul vezetett nyilvántartás alapján határozzák meg a banknak az ügyféllel szemben fennálló követelését. Felelősséggel tartoznak a számviteli csalást végrehajtó, azt meg nem tagadó, kétféle könyvvezetésért felelős vezetők. Vizsgálandó, hogy a beszámolóban miként szerepelnek, vagy nem szerepelnek a deviza alapon kihelyezett „kölcsönből” eredő követelések.  

II.                 

Kapcsolódó bűncselekmények

Btk. 272.§ (2) bekezdés a) pont hamis tanúzást elkövetők köre:

Azok az igazságügyi szakértők, akik a 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Sztv.)  és az 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről (továbbiakban: Szaktv.) rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a polgári perekben szakértői jogosítványukkal visszaélve a bíróság megtévesztésére alkalmas hamis szakvéleményt adtak, ezzel legalizálva a bank számviteli bűncselekményét a hatóság előtt.  

Vizsgálandó, hogy a hamis tanúzást elkövető szakértőket milyen egyéni érdek motiválta a tett  elkövetésére.

Btk. 282.§ (1) bekezdésben nevesített bűnpártolást elkövetők köre:

Kúria Polgári Kollégiumának azon vezető bírái, akik a  számviteli bűncselekményt elkövető kereskedelmi bankok ernyőszervezete, a Magyar Bankszövetség vezetőinek befolyása alatt álltak/állnak és az ítélkezési gyakorlatukkal és PJE határozatok kiadásával az alsóbb bíróságokra  pressziót gyakoroltak annak érdekében, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető, fiktív,  jogalap nélküli követelések érvényesítését a bíróságok irat és jogellenes gyakorlatot követve a peres  eljárásokban támogassák.

A törvényszékek azon bírái, akik a közjegyzők  közokirat-hamisító tevékenységét jogorvoslati kérelem esetén helybenhagyták, ezzel legálissá téve a jogellenes végrehajtásokat.

Btk. 305. §-ban rögzített hivatallal való visszaélést elkövetők köre:

Azok a közjegyzők, akik közokirati hatályú bizonyítottság nélkül, jogalap nélküli követelések közvetlen végrehajtási eljárásban való érvényesítésében tevékenyen részt vettek közokirat hamisítással kiállított végrehajtási záradékok iparszerű gyártásával.

Azok a polgári bírók, akik a devizacsalás bűncselekményben elmulasztották a per alapját képező szerződések jogállását azok valós tartalma alapján értelmezni, és iratellenesen fikciók alapján ítélkeztek a számviteli csalást elkövető bankok érdekkörét szolgálva.  A szerződések tartalmuk szerinti értelmezése hivatali kötelessége a bírónak.

Btk. 342.§-ban nevesített közokirat hamisítást elkövetők köre:

Azok a közjegyzők, akik a függő kötelemet tartalmazó közjegyzői okiratokat záradékolták a függő kötelem fennállásának közokirati bizonyítéka nélkül úgy, hogy a záradékkal érvényesíteni kívánt követelés összegére vonatkozó kötelezettségvállalást közokirat nem bizonyítja.  A követelés összegét semmi egyéb nem tartalmazza, kizárólag a végrehajtást kérő magánjogi nyilatkozata. A bank nyilatkozatából származó követelés összegének végrehajthatósága egy esetben sem bizonyított. Az eljáró közjegyzők random összegű követelések végrehajtással való érvényesítését záradékkal rendelték el. A nem záradékolható közjegyzői okirat záradékában a végrehajtást kérő nyilatkozata alapján rendeltek el közvetlen végrehajtást.

Btk. 399.§ és 400.§-ban nevesített pénzmosás bűncselekményének köre:

-          végrehajtást kérő nyilatkozata alapján végrehajtást elrendelő közjegyzők

-          számviteli csalást fel nem táró, hamis tanúzást elkövető igazságügyi szakértő

-          iratellenes tényállítás alapján fikciókra épített pervitelt folytató polgári peres bírók

-          Magyar Bankszövetség befolyása alatt tevékenykedő Kúria Polgári Kollégiumának vezető bírái  

Feljelentést teszek  ismeretlen tettesek ellen számviteli  bűncselekménnyel keletkeztetett, bírói úton nem érvényesíthető, közokirati hatállyal nem igazolt, jogalap nélküli követelések

-          hivatali visszaélés ,

-          közokirat hamisítás,

-          pénzmosási tevékenység

elkövetésével történő legalizálása cselekménnyel okozott mérhetetlen mértékű társadalmi károkozás miatt. Elkövetők e bűncselekményhalmazzal összességében MNB adatokat alapul véve legkevesebb kb. 3-6 ezer milliárd forint + járulékai /kötelezettségszegés miatt fizetendő euró büntetések/ mértékű kárt okoztak a magyar gazdaságnak. 

Vizsgálandó a bűnpártoló magatartást tanúsító, hivatalukkal visszaélő, pénzmosásban részt vevő polgári bírók egyéni felelőssége és vizsgálandó a hivatali visszaélést  és  közokirat hamisítást elkövető, pénzmosásban részt vevő közjegyzők egyéni felelőssége.

1.)     Fő bűn

A Magyarországon működő kereskedelmi bankok a tevékenységüket a Magyar Bankszövetség által összehangolva MNB adatok szerint kb. 3 ezer milliárd forint összeget – esetleg ennek megfelelő mértékű devizaösszeget - különítettek el deviza alapú hitelre hivatkozva, azzal az ígérettel, hogy a deviza alapú hitel terhére forintban folyósítanak kölcsönt a magyar gazdaság résztvevőinek, önkormányzatok, sportegyesületek, vállalkozások, és főleg magánszemély fogyasztók részére.

1.a.) Hitelszerződések

A hitel jogviszony létrehozására a bankok a hiteligénylőkkel rPtk. 522.§ (1) bekezdés által előírt, rHpt. 210.§ (1) bekezdés által kötelezően írásba foglalt Hitelszerződéseket írtak alá.

Én a Raiffeisen Bank Zrt-vel írtam alá hitelszerződést, amely szerződés a bank feltételhez kötött kötelmét tartalmazza és én vagyok a jogosult egy meghatározott kölcsönre. A 290/2007. Közjegyzői okiratba e hitel került rögzítésre a 3. pontban rögzített függő feltétellel, amely hitel akkor vált volna kölcsönné, ha a bank teljesíti a 3. pontban rögzített függő feltételt és ezzel egy időben Kölcsönszerződést kötött volna velem. A kölcsönszerződés megkötése az összeg zárlat alóli feloldásakor nem történt meg, így az összeg rendelkezésre bocsátása a hitel terhére, de jogalap nélkül történt.

A Raiffeisen Bank másokkal is hasonló módon járt el. A többi kereskedelmi bank is más-más szövegezéssel, de tartalmában hitelszerződéseket kötöttek az ügyfeleikkel, majd a kölcsönszerződés megkötését mindegyik bank elmulasztotta. Ebben érezhető a bankok közötti  összehangolt tevékenység. Nem lehet a véletlen műve, hogy minden bank ugyanazt a számviteli jogsértést követi el, azaz  hogy a kölcsön jogviszonyból eredő követelését számviteli bizonylatot jelentő kölcsönszerződésben nem rögzíti.

A hitelkeret biztosítására feltehetően nem volt a bankoknak elegendő devizafedezet, de erre nem is volt szükség, mert a kölcsönt forintban ígérték teljesíteni, így a devizaösszeg csak a hitelszerződés miatt számítással előállított fiktív devizaösszeg volt. Valójában a kölcsön biztosításához nem volt szükség devizára.  

A hitelkeret a banknál lévő pénzt jelenti, a bank függő feltételhez kötött, vállalt kötelezettségének teljesítésére biztosított fedezetet. A hitelszerződés jogosultja minden esetben a hiteligénylő (bank a hitelszerződésben már „adósnak” nevezte a hiteligénylőt).  A hitelszerződés azonban nem az adós, hanem a bank kötelmét rögzítette.

A hitelt a legtöbb bank nem nevezte a nevén, sok esetben a szerződésnek a tartalmától eltérően megtévesztő módon kölcsönszerződés címet adta. A perekben gyakran hivatkoztak a köznyelvi használatra, hogy mindegy, hogy hitel vagy kölcsön. Szakintézménytől ez az érvelés nem fogadható el. Perek során rendszeresen relevanciával nem rendelkező hivatkozási alap volt  a 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről (továbbiakban:Fogytv.), amely azért hamis hivatkozás, mert a Fogytv. 3.§ 9. pontja alapján „hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés,…” , azaz a Fogytv. rendelkezéseinél ha a rendelkezés a „hitel” szót tartalmazza, akkor mindkét szerződést érteni kell, azaz a Fogytv. rendelkezéseit mindkét szerződés vonatkozásában alkalmazni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Ptk. szerint elkülönített jogviszonyok felcserélhető, egymással helyettesíthetők lennének. Ennek megítéléséhez nem kell speciális szakértelem, azaz a számviteli bizonylat értelmezése a tekintetben, hogy a bank kötelmét, vagy a bank követelését rögzíti-e. A jogalkalmazó bíróságnak a hatályos jogszabályok figyelembe vételével el kell tudni dönteni a szerződés tartalma alapján a szerződésben rögzített tényleges jogviszonyt. A bíróságnak nem csak, hogy el kell tudni dönteni, de köteles a szerződést a taralma alapján értelmezni. A bíróságok súlyos mulasztása az, hogy a kölcsönszerződés hiánya felett szemet hunytak. Az ilyen általános bírói visszaélés sem lehet a véletlen művel, gyanítani lehet a bíróságok működésének szerevezett összehangolását.

A bankok függő feltételeket előíró hitelszerződésben a hitel/hitelkeret összegét  szinte minden esetben kölcsönösszegként tüntetették fel, de ez ekkor még csak az igényelt és ajánlott kölcsön volt, azaz a hitel, nem pedig a teljesített kölcsön összege. A hitel helyett a kölcsön szó használata is a megtévesztést szolgálta.

A megtévesztő kommunikáció annak elfedésére szolgált, hogy ne tűnjön fel, hogy a bank elmulasztja a rPtk.523.§ (1) bekezdés által megkövetelt rHpt. 210.§ (1) bekezdés szerint írásba foglaltan létrehozni a kölcsönből eredő követelése jogalapját jelentő Kölcsönszerződést.

Amikor a megkárosított a jogorvoslati eljárásban rámutatott arra, hogy a bank követelése kölcsön jogcímen nem létezhet, mivel a kölcsönszerződést a bank elmulasztotta létrehozni, akkor a bankok rendszerint olyan fals hivatkozásokkal álltak elő, hogy a hitelszerződés a ráutaló magatartással átalakul kölcsönszerződéssé, de ez is csak azt bizonyítja, hogy számviteli csalás történt, ugyanis a hitelszerződés alapján a bank kötelezettsége,  a kölcsönszerződés alapján pedig a bank követelése vehető nyilvántartásba. A hitelszerződés alapján a bank követelése nem vehető nyilvántartásba és a hitel összegével szemben az adós kölcsöntörlesztése Sztv. 15.§ (9) bekezdés tiltása miatt nem számolható el. Ez a tény polgári jogi keretek között is nyilvánvaló, ennek megállapítása sem igényel speciális szakmai ismereteket.                           

Gyakori és szinte iparszerű volt és ma is az, hogy a polgári bíróságok egyszerűen nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy rPtk. 523.§ (1) bekezdés által megkövetelt Kölcsönszerződések nem léteznek. Minden Magyarországon folyó devizaper fiktív tényekre alapított. A bírósági perekben a pert alátámasztó tényállítás minden esetben iratellenes fikciókat tartalmaz. Állításom bármelyik véletlenszerűen megvizsgált devizás peranyag alapján bizonyítható.  

A hitelszerződésre a bank követelést nem alapíthat. A hitelszerződés  pénzügyi teljesítésekor a rPtk.522.§ (1) bekezdés, rHpt.210.§ (1) bekezdés és Sztv. 165-166.§  arra kötelezte a bankot, hogy a pénzügyi teljesítéssel egy időben írásba foglalja a kölcsön jogviszony létrejöttét Kölcsönszerződés aláírásával, amely a hitelszerződésben részletesen leírt kölcsönajánlatnak megfelelő kondíciókkal és a pontos pénzügyi adatokkal rögzíti a kölcsön gazdasági eseményt. Régi Ptk. 523.§ (1) bekezdés ezt a Kölcsönszerződést nevezi meg a bank követelésének jogalapjaként és rPtk.523.§ (1) bekezdés szövege nem teszi lehetővé azt, hogy a bank a hitelszerződésre alapítson követelést és azt sem, hogy a bíróságok eltekintsenek a követelés jogalapját jelentő írásba foglalt Kölcsönszerződés létezésétől. Ha a bíróság ettől eltekint, akkor valójában a bank érdekkörében jár el és bírósági úton nem érvényesíthető jogalap nélküli követelések érvényesítését támogatja, amely tevékenység nem egyéb, mint pénzmosási tevékenység.

A hitelszerződésre alapított követelés  érvényesítése sérti rPtk. 523.§ (1) bekezdés rendelkezését és sérti Sztv. 15.§ (9) bekezdés rendelkezését is.

Ez minden deviza alapú hitelre igaz, legyen az autós hitel, vagy jelzáloghitel. Régi Hpt. 131.§ (2) bekezdés kötelezi a bankot, hogy a pénzügyi szerződést a számviteli szabályok szerint kell teljesítse, a  számviteli szabályok pedig előírják,  hogy minden egyes szerződéshez egyedi nyilvántartást kell vezetnie forint pénznemben. Ha devizában is vezet nyilvántartás, akkor pedig havi rendszerességgel el kell végezni a szükséges és szabályos értékelési műveleteket is.

A bankok, ahány bank technikailag annyi féle megoldást találtak ki a szabályokat megkerülő fekete nyilvántartás vezetésére, amit 2015-ig titokban vezettek és kérésre sem mutatták be, majd törvényi kötelezésre kénytelenek voltak  bemutatni, így  minden adós megkapta a számviteli csalás bűnjelét a DH elszámolást, amelyekben az árfolyam-sáv   ugyan elszámolásra került, de nem a kölcsön jogviszony alapján, hanem swap elszámolás alapján. A DH elszámolások a kölcsön tőkeelszámolását egyáltalán nem tartalmazzák, ennek ellenére random devizaösszeg alapján a tiltott valós értéken való értékeléssel elvégezték a „forintosítást”, holott csak a hibásan vezetett deviza-nyilvántartást kellett volna megszüntetni MNB  árfolyamon, de a helyes értékelés alapján eleve kötelezően vezetett forintérték nyilvántartást továbbra is vezetni kellett volna. Mivel addig sem vezették , ezért nevezték el a műveletet forintosításnak. Ez eleve anomália, mivel a „kölcsönök” eleve forintban kerültek kihelyezésre.  

A jogalkotó lehetőséget biztosított a kereskedelmi bankoknak,  hogy a DH tv. teljesítésével a hibás nyilvántartásukat jogszerűre korrigálják.  Ennek módszertanát az Magyar Nemzeti Bank 42/2014. és 54/2014. számú  rendelet 5.§ (1) és (4) bekezdésben megadta.

Amennyiben a bankok a korrekciót a számviteli szabályok szerint végezték volna el, az esetben a 2014. évi XL törvény (továbbiakban: DH2 tv.) 44.§-a felmentést adott a bankoknak a Sztv. 170.§ által előírt szankciók alól.

„Az előző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg tekintetében nem kell alkalmazni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 170. §-ának rendelkezéseit.”

A bankok az MNB rendeletek módszertanát sem tartották be az elszámoláskor, azt is átértelmezték saját csalásukhoz igazítva, azaz nem a kölcsön korrekcióját, hanem a swap elszámolásuk korrekcióját végezték el,  így a DH2. tv. 44.§-ban biztosított felmentés nem illeti meg az elkövetőket.

Ekkor a Kúria és a bíróságok már érezték, hogy a deviza alapú kölcsön elszámolása speciális szakértelmet igénylő, a bírói jogkört meghaladó szakkérdés. A Kúria a hatáskörét túllépve 2019-ben jogellenes elszámolási ajánlást adott ki, habár az ajánlásban az elszámolás módszerére nem ad útmutatást, csak az elszámolásban alkalmazandó mértékegységet (árfolyamot) határozza meg.

A bírók az elszámolás helyességének eldöntésére igazságügyi szakértőket rendeltek ki.

Ekkor léptek színre azok a szakértők, akik iparszerűen igazolták a bankok jogsértő elszámolását és nem tárták fel a számviteli csalást, ezzel hamis szakvélemény adtak a bíróságoknak. Voltak/vannak szakértők, akik a számviteli szabályokat figyelembe véve jártak el, de ekkor a bíró hasonlott meg, mert így nem tudott eleget tenni annak a kúriai elvárásnak, hogy a bankok érdekeit kell képviseljék. A számviteli szabálytalanságokat feltáró szakértők a bírók számára problémaként jelentkeztek és mindent megtettek, hogy kizárják őket a perből.  Ebből is látszik, hogy a bíróságok szándékosan a  csalást elkövető bankok irányában elkötelezettek és  - nem tudni milyen motiváció alapján – pénzmosási tevékenységben vesznek részt.

A bankok számviteli szabályokat megszegő eljárásának bizonyítékai a 2015. évi törvényi elszámolásra kiadott kimutatásaik. Ezek szinte minden adósnál fellelhető bizonyítékok.   A bankok 2015 előtt banktitokra hivatkozva rendre elzárkóztak minden elszámolással kapcsolatos tájékoztatástól. 2015-öt követően pedig befolyásuk alá vonták a Kúriát, hogy az illegális követelésük érvényesítésében támaszuk legyen. A Kúria Bankszövetségtől való függő viszonyát bizonyítja dr. Wellmann György akkor Polgári Kollégiumának vezető bírájának Bankszövetség vezetőinek írt bocsánatkérő levele. /F1/

1.b.) Kölcsönszerződés hiánya

A létrehozott deviza alapú hitelszerződés alapján a hiteligénylőnek ígért forintösszegek folyósításakor a bankok  elmulasztották  rHpt. 210.§ (1) bekezdés által megkövetelten írásba foglaltan létrehozni rPtk. 523.§ (1) bekezdés által megkövetelt kölcsön jogviszonyt rögzítő Kölcsönszerződést.

Raiffeisen Bank Zrt. és közöttem a kölcsön összegének zárlat alóli feloldása napján Kölcsönszerződés nem került aláírásra. A Raiffeisen Bank a többi ügyfelével is így járt el és más bankok is elmulasztották a Kölcsönszerződéseket létrehozni.

A Kölcsönszerződés  helyett iratellenesen, a  pénzügyi teljesítéssel folyósítás napján kimerült és megszűnt hitelszerződésre hivatkozva, de valójában swap elszámolás alapján állítottak követelést ügyfeleikkel szemben, amely elszámolási módszert a kölcsön jogviszonyban a 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Sztv.) 59/A. § (7) bekezdés /és a nemzetközi IAS39/ határozottan tilt.

Technikailag a bankok ezt úgy oldották meg, hogy a forintösszeg folyósításával egy időben a Kölcsönszerződés számviteli bizonylatot elmulasztották létrehozni, ezzel megsértették Sztv. 165-166.§ rendelkezéseit és így a hitel terhére a pénzt (forintösszegeket)jogalap nélkül helyezték ki és a kihelyezett jogalap nélküli követeléseik nyilvántartására könyveiken kívüli nyilvántartást nyitottak és vezettek.  A könyvvezetésen kívüli nyilvántartásban már nem a kölcsön elszámolása történt, hanem a jogalap nélkül kihelyezett forint összeget átszámolták devizaösszegre, és ettől kezdve swap elszámolást folytatta, azaz a követelést a kötelező értékelési műveletek elmulasztásával nyitott devizaösszegben határozták meg. Mindeközben állandóan azt kommunikálták,  hogy ők kölcsönt adtak az ügyfélnek és a kölcsönt kérik visszafizetni.

MNB adatok alapján 3 ezer millió forintot kihelyezése történt meg így. Ilyen mértékű csalás szervezettség nélkül, külön-külön egyéni akciózással aligha  képzelhető el.

1.c.) Mi lett volna a helyes eljárás

Ha a bankok a Sztv. 165-166.§-nak és rPtk. 523.§ (1) bekezdésnek megfelelően létrehozták volna a kölcsönszerződést, akkor Sztv. 60.§ (1) bekezdés alapján szabályosan a folyósított forintösszeget vehették volna követelésként nyilvántartásba, akármilyen pénznemben határozzák is meg a hitel, majd a folyósított kölcsön összegét. A forintérték nyilvántartás a folyósítás napjától kötelező. Ezt követően, a futamidő alatt Sztv. 59/A.§ (7) bekezdés tiltására figyelemmel és a bank számviteli politikájában rögzített értékelési szabály szerint a folyósításkor számított devizaösszeget kizárólag bekerülési értéken tarthatta volna nyilván a gazdálkodó. Ez azt jelenti, hogy vagy rögzíti az árfolyamot a folyósítás napján alkalmazott mértéken, vagy ha nem rögzíti, akkor az árfolyam-változás hatását átértékeléssel kell semlegesítenie. Ez az átértékelési művelet szakmai feladat, egyetemi tananyag, de a hibás nyilvántartások vezetését a jogalkotó észlelte és az átértékelés módszerét az MNB rendeletekben törvényi szintre emelte 42/2014. MNB r. illetve az 54/2014. MNB r.  5.§ (1) és (4) bekezdésekben.

A bekerülési érték nem tartalmazhat árfolyami hatás alapján számított árfolyam-különbözetet. A kölcsön visszafizetendő forintösszege nem tartalmazhat rendelkezésre nem bocsájtott, csupán számviteli csalással létrehozott, számítással keletkeztetett értéktorzítással kreált követelést.

A bekerülési forintértéken való nyilvántartást Ptk. is kötelezővé teszi, mivel rPtk. 523.§ (1) bekezdés szövegében az „összeg” szót figyelemmel 9000/1946. évi ME.r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§ (1) bekezdés, továbbá Alaptörvény K cikk rendelkezésére forintösszegként kell értelmezni. Ennek vizsgálata azért lehetetlen, mert devizacsalásban a rPtk.523.§ (1) bekezdés szerinti kölcsön jogviszonyt rögzítő Kölcsönszerződések nem léteznek.

A bankok számviteli csalását az állam is támogatta azzal, hogy ingatlanok tulajdoni lapjára 9000/1946. évi ME.r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§ (1) bekezdés, továbbá Alaptörvény K cikk rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával forintérték meghatározása nélküli nyitott devizaösszegeket jegyeztek be jelzálogként arra hivatkozva, hogy a Inytv. lehetőséget nyújt arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban forintban vagy devizában is kerülhet bejegyzés, de csak az egyik pénznemben. Az Inytv. azonban nem negligálhatja a hatályos 9000/1946. évi ME.r. és Alaptörvény K cikk rendelkezését, így ha csak egyféle pénznemben lehet bejegyzés tenni és a forintérték feltüntetése kötelező, akkor a formális logika szabályai szerint a devizában való bejegyzés a gyakorlatban nem lett volna lehetséges. Ennek ellenére a jelzálog bejegyzések a hitelkeret összegére és devizában kerültek a tulajdon lapokra, amely ellen jogorvoslat még kérelemre sem volt.  

A közhiteles nyilvántartásban az állam által tömeges mértékben okozott kár sem lett volna lehetséges egyéni kezdeményezések alapján. Ezért az okozott kárért az állam felel és köteles mindent megtenni, hogy az így okozott kárt enyhítse és a jövőben hasonló károkozás ne történhessen meg.

A forintösszegek folyósításakor fiktív és jogalap nélküli számított devizakövetelések lettek az ígért kölcsön helyett.

Ekkor a bankok már nem a kölcsönből eredő követelésüket, hanem érték nélküli devizaköveteléseket tartották számon az ügyfelekkel szemben, ezzel megsértették a Sztv. 14-15-16.§-okban foglalt számviteli alapelveket, a 20.§ (2) bekezdést, az 59/A.§ (4), (7), (9) bekezdéseket, 60.§ (1) bekezdést és a 250/2000. Korm.r. 9/A § (3) bekezdés, 9/B § (1) bekezdés, 12.§ (2) bekezdés rendelkezéseit, ezzel elkövették a Btk. 403.§ számviteli bűncselekményt.

A bankok a fogyasztóknak jogalap nélkül kihelyezett 3 ezer milliárd forintnak megfelelő számított devizaösszeget a szabályos könyvvezetés helyett a könyvelésen kívül  helyezték és tartották nyilván, mint adósokkal szembeni devizakövetelést, így kreáltak a 3 ezer milliárd követelésből 6 ezer milliárd követelés és a kreált 3 ezer milliárd követelésre ugyanúgy kamatot számítottak, mint a kihelyezett 3 ezer milliárd követelésre. Így állt elő az a helyzet, hogy a háromszorosát követelték megfizetni annak, mint ami jogszerűen járt volna, ha létrehozzák a kölcsön jogviszonyt. A károkozás ettől nagyobb, hiszen az elején önkormányzatok és sportegyesületek is az áldozatok között szerepeltek, melyeket az állam közpénzeket felhasználva kimentet a bankok szankcionálása helyett. 

Így állt elő az a helyzet, hogy az állam közpénzekből konszolidálta az önkormányzatokat és sportegyesületeket milliárdokat elherdálva, így állt elő az a helyzet,  hogy  jogalap nélküli követelések miatt mentek tönkre vállalkozások és kerültek utcára családok. Így állt elő az a helyzet, hogy sok fogyasztó az öngyilkosságba menekült a bankok terrorja elől és az állam ahelyett, hogy jogvédelmet nyújtott volna, inkább a bankok bűnös tevékenységét támogatta.

Ha a kölcsönszerződés írásba foglalása megtörtént volna, akkor a bank követelése a folyósított forintösszegnek megfelelő követelés lett volna /úgy is, ha ezt devizában is nyilvántartja/ és ezzel szemben kellett volna elszámolni az adós törlesztéseit. Ha az adós törlesztése a hitelszerződésben tett ajánlat szerint devizában volt meghatározva – ha létrejön a kölcsönszerződés – akkor az árfolyam változása a törlesztőrészletre hatással lehetett volna, de ez azt eredményezte volna a számviteli szabályok szerinti helyes elszámolás alapján, hogy növekvő árfolyam esetén gyorsabb ütemben kerül törlesztésre a tőketartozás, ugyanis a tőkeelszámolásban az árfolyam változásának értéktorzító hatása jogszabály szerint nem érvényesíthető.

Megfigyelhető a Kúria iránymutatásaiban soha nem a tőke-elszámolásról van szó, hanem csak a törlesztőrlészletekről, ezzel elhallgatva a lényegi kérdést.

Mivel az elmúlt 12 évben ennek a gazdasági bűncselekménynek a feltárásával foglalkozok, ezért ismerem az összes bank devizaalapú hitelszerződését, és ezzel kapcsolatos, számviteli szabályokat sértő elszámolását, ezért a fenti összefoglaló kellően nagy  számú vizsgálattal megalapozott.

2.)     Közjegyzők szerepe

A folyósításkor teljesítéssel megszűnt rPtk.522.§ (1) bekezdés szerinti, bank függő kötelmét tartalmazó Hitelszerződések kötelező tartalmi eleme a hitel terhére teljesítendő kölcsön leírása, amihez a bank rPtk. 211.§ (1) alapján kötve van.  Ez nem a létrejött kölcsönt rögzíti, hanem a bank által ígért és teljesítendő kölcsönt jelenti és a szerződésben nem a kölcsön valós összege került meghatározásra, hanem az a hitelkeret, amely a nyújtandó kölcsön összegére fedezetet nyújt.

Ez igaz az autós hitelekre és a jelzáloghitelekre egyaránt. Az autós kereskedésekben nem köttetett rPtk.523.§ (1) bekezdés által megkövetelt kölcsön jogviszonyt rögzítő Kölcsönszerződés   és a jelzáloghitelek esetén a közjegyzői okiratokba is a bank függő kötelme került rögzítésre.  A közjegyzői okiratokban  az adós kötelme a bank kötelezettségének teljesítésétől függ.  A függő banki kötelmet tartalmazó hitelszerződés közokiratba foglaltan sem okirati alapja annak, hogy a bank közvetlen végrehajtással érvényesíthessen olyan összegű követelést, amely összeget a közokirat semmilyen formában nem tartalmaz, és amely összeg akkor válik a bank követelésévé, ha előtte a bank teljesíti a kötelezettségét. A bankok követelésének  végrehajthatóságát közokirat egy esetben sem bizonyítja. A végrehajtási záradékoknak nincs olyan melléklete, amely közokirati hatállyal bizonyítaná a végrehajtással elrendelt összeg végrehajtással való érvényesíthetőségét.

12 éves feltáró munkám tapasztalataként biztonsággal állíthatom, hogy a deviza alapú hitelre való hivatkozással történt záradékolás mind jogellenes, mert a bank teljesítésétől függő követelés  „adóson” nem végrehajtható, hiszen a közokiratnak az „adós” a jogosultja. A záradékkal ellátott közokiratok nem rendelkeznek Vht. 23/C. § (1), (2) bekezdések által előírt követelményeivel, a közreműködő közjegyzők ezt minden esetben iratellenesen állapítják meg.  Záradékoláskor a közjegyzők a függő kötelem létezéséről egyszerűen nem vettek/vesznek tudomást, azaz a közjegyzői okirat erre utaló részét negligálták és a közokiratból kiragadták a kölcsönajánlati részt, és iratellenesen akként hivatkoznak, hogy ez az adós aggálytalan kötelezettségvállalása.        

A záradékolásban közreműködő közjegyzők figyelmen kívül hagyták a záradékolni kért közokirat valós szó szerinti tartalmát, amit kötelesek lettek volna teljes terjedelmében értelmezni, de abból kiemelték a bank kölcsönre vonatkozó ajánlatát, miközben eltekintettek attól, hogy a közokirat alapján a bank függő kötelme  a kölcsön teljesítése, és ez előfeltétele annak, hogy az adósnak egyáltalán bármilyen kötelme keletkezzen. Az adósnak közvetlen végrehajtással érvényesíthető kötelme pedig Vht. 23/C.§ (2) bekezdés alapján csak abban az esetben keletkezhetett volna, ha a bank teljesítését is közjegyzői okirat bizonyítja.  A bankok teljesítését azonban közokirat nem bizonyítja, így a követelésüket közvetlen végrehajtás útján nem érvényesíthetik.

A közvetlen végrehajtásához Vht. 23/C.§ (2) bekezdés alapján tehát az is szükséges, hogy a bank teljesítését is közokirat bizonyítsa. A közjegyzők Vht. 23/C.§ (2) rendelkezését  is figyelmen kívül hagyták és záradékoláskor nem kívánták meg a bank függő kötelmének teljesülését  bizonyító közokirat létét. Ezzel a magatartással a végrehajtást kérő érdekkörében támogatták a végrehajtást kérő jogkerülő kérelmét és közreműködtek ismeretlen eredetű, csak a végrehajtást kérő nyilatkozatából vett követelések végrehajtással való érvényesítésében.

A közjegyzők úgy látták el végrehajtási záradékkal a bank függő kötelmét tartalmazó közokiratokat, hogy a függő feltétel fennállásának közokirati bizonyításától eltekintettek, azaz a követelés létrejöttének és végrehajthatóságának bizonyítéka nélkül, a végrehajtást kérő bemondása alapján fiktív jogügylet alapján záradékoltak, miközben a záradékban jogalapként a kölcsönt határozták meg.

Ebben a pénzmosási tevékenységben a közjegyzők egy jól körülhatárolható köre vett részt.                                             

A rPtk.523.§ (1) bekezdés által megkövetelt, kölcsön jogviszonyt rögzítő Kölcsönszerződés létrehozásának elmulasztása a bank részéről kardinális pont a Btk. 403.§  által nevesített számviteli bűncselekmény elkövetése tekintetében, ugyanis a Kölcsönszerződés számviteli bizonylatként csak kölcsön jogviszony alapján történő elszámolást engedett volna meg a bank könyvelésében. A bankok számviteli politikája – ellenőriztem – a fogyasztókkal szembeni követelést – a 2000. évi C. tv. 59/A. § (7) és IAS39 rendelkezéseivel összhangban – amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. 

Ettől azonban eltérnek a bankok felmondó nyilatkozatát közokiratba foglaló közjegyzőnek bemutatott kimutatások, amelyek egy swap kimutatásnak felelnek meg. A kimutatás tartalma még közokirattal igazolva sem végrehajtható, mert a közjegyzői tanúsítvány csak azt igazolja, hogy a bank bemutatta a kimutatást, és abban milyen összegek voltak feltüntetve. A közjegyző nem igazolja ezen a végrehajtó által bemutatott, közjegyző által feltüntetett összegek végrehajthatóságát, nem vitatottságát. 

A bankok a számviteli bűncselekményt csak úgy tudták egységesen elkövetni, ha egységesen megállapodtak abban, hogy nem hozzák létre a kölcsön jogviszonyokat, viszont a bírósági bizonyítási eljárást elkerülendő a befolyásolható közjegyzőket rábírták arra, hogy az ő bemondásuk alapján rendeljenek el közvetlen végrehajtást.

A Btk. 403.§ által nevesített számviteli bűncselekményből eredő banki követelések realizálását támogatták azok a közjegyzők, akik hajlandók voltak szemet hunyni afelett a tény felett, hogy a záradékolni kért közokirat valójában alkalmatlan a  záradékolásra, sok közülük Kjtv. 111.§ bekezdés alapján nem is közokirat, mivel alakilag nem felel meg a közokirattal szemben támasztott 9000/1946. év ME r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§ (1) bekezdés által előírtaknak, továbbá a Kjtv. 115.§ (2) bekezdés rendelkezésének, azaz annak, hogy a záradékolható közokiratnak Vht. 23/C.§ (1) bekezdés c) pontjában megkövetelt összeget Kjtv. 115.§ (2) bekezdésnek megfelelően végösszegként számmal és betűvel kiírtan 9000/1946. év ME r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§ (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően forint pénznemben tartalmaznia kell.

Azt, hogy a 9000/1946. évi ME.r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§  (1) bekezdés alapján rPtk.523.§ (1) bekezdésében az „összeg” szó alatt forintösszeget kell érteni csak azért nem vizsgálható, mert Magyarországon senkinek nincs rPtk. 523.§ (1) bekezdés által megkövetelt kölcsön jogviszonyt rögzítő devizában meghatározott  Kölcsönszerződése sem magánokiratban, sem közokiratba foglaltan.

2014-ben a DH1 tv. deklarálta azt a tisztességtelen szerződéses feltételt, amely a teljes hitelszerződés érvénytelenségét okozza. Ezt az érvénytelenséget vizsgálni nem kell, hanem hivatalból figyelembe kell venni. Érvénytelen szerződés joghatás kiváltására nem alkalmas, így végrehajtási eljárás alapja sem lehet.  Amennyiben a végrehajtást kérő nem csatol a kérelméhez olyan közhiteles hatályú bizonyítékot, hogy a törvény által is deklaráltan érvénytelen szerződést a bíróság érvényessé nyilvánította, akkor a közjegyző emiatt a  hiány miatt sem záradékolhatna.

Az érvénytelenség tényt a közjegyzőknek hivatalból kell figyelembe venni, ennek ellenére a záradékolást továbbra is iparszerűen folytatják az összes vonatkozó jogszabály figyelmen kívül hagyásával és ezzel magánvagyonokat játszanak át a bűnelkövetők kezére. A közjegyzők a fent felsorolt jogsértéseket a végrehajtást kérő érdekkörében követik el, azzal a közbizalom megingatására alkalmas magatartást tanúsítanak.

A létre nem hozott kölcsönszerződések és a jogalkotó által törvényi szinten deklarált érvénytelen hitelszerződések alapján engedményezési eljárás sem folytatható. Követelést engedményezni csak  létező jogviszony alapján lehetséges. Ennek ellenére a közjegyzők szintén iparszerűen, futószalagon hozzák a jogutódlásról a végzéseket érvénytelen szerződések engedményezésére hivatkozva. A jogutódlás megállapításánál még arra sincsenek tekintettel, hogy Vht. 23/C.§ (2) bekezdésnek megfelelően közokirati bizonyítékot kérjenek a kérelmezőtől arra, hogy az engedményezésről az adós értesítése megtörtént, azaz az engedményezési megállapodás Ptk. 198.§ (1) bekezdés alapján joghatás kiváltására alkalmas.

A közjegyzők további jogsértése az, hogy a bankok függő kötelmét tartalmazó közokiratokat olyan összegű végrehajtási záradékkal látták el, amit maga a közokirat nem bizonyított, hanem ezek a random összegek a bank számviteli csalását alátámasztó és bizonyító szabálytalan kimutatásából eredtek. Még ha szabályos lenne a kimutatás, akkor sem helyettesítené az adós konkrét összegre vonatkozó kötelezettségvállalását és nem igazolná a kimutatásban feltüntetett követelés végrehajthatóságát. 

Ezeknek a közjegyzőknek általános hamis védekezése az, hogy ők nem vizsgálhatják a szerződés teljesítését, amely állítás igaz, de itt terelésként szolgál, ugyanis az a tény, hogy a közjegyző nem vizsgálhatja a bank szerződésének teljesítését nem jogosítja fel arra, hogy közokirati hatállyal nem bizonyított, csupán a bank bemondásából származó követeléseket közvetlen végrehajtási eljárással rendeljen el érvényesíteni. A közjegyzőnek nem kell, nem is szabad a bank szerződését és annak teljesítésével összefüggő kérdést vizsgálni, hanem a záradékolni kért közokirattal bizonyított adatok egyezőségét kell vizsgálnia, és ezt kötelezően vizsgálnia kell. Ezt nem kerülheti el fals hivatkozással. Olyan összeg a végrehajtási záradékba nem kerülhet, amely követelés végrehajthatóságát közokirat egyértelműen nem bizonyít. Ha a közjegyző mégis olyan összeg végrehajtását rendeli el, amely  összeg semmilyen összefüggést nem mutat a záradékolt közjegyzői okirattal, akkor önkényesen jár el, és valótlan adatot tüntet fel közokirati hatályú végrehajtási záradékban csupán a végrehajtást kérő  bemondására alapítva.

A végrehajtást kérő érdekkörében eljáró, jogszabályokat negligáló közjegyző megsérti az 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről (továbbiakban: Kjtv.) 2.§ (1) bekezdés és 3.§ (1) bekezdés rendelkezését, ezzel a törvény által rájuk ruházott közbizalommal visszaélve megvalósították Btk. 305.§, 342.§ (1) bekezdés c) pont, 399.§ (1-2) bekezdés által nevesített bűncselekményeket, különösen nagy kárt okozva a bűncselekmények áldozatainak és a magyar gazdaságnak.

Nem mentheti magát egyik közreműködő közjegyző sem azzal az oly gyakran elhangzó védekezéssel, amit a Kúria is megerősít, hogy közjegyző nem mérlegelhet az általa közokiratba foglalt szerződés teljesítésével összefüggő kérdésekben, mert ezt a Kúrai helyesen mondja ki, ennek ellenére a közjegyzők önkényes módon mégis mérlegelnek, hiszen a függő feltétel teljesülésének bizonyításától eltekintenek és a közokirattal nem bizonyított összegű követelést banki bemondás alapján záradékolják. A közjegyzők nem a szerződés teljesítését nem mérlegelték, hanem a bank bemondását fogadták el közokirati hatályú bizonyíték nélkül. A közjegyzők a kompetenciájukon túlterjeszkedve az összeg vonatkozásában polgári peres útra tartozó kérdéskörben döntöttek bizonyítási eljárás nélkül, ahelyett, hogy megkövetelték volna a végrehajtást kérőtől, hogy mutassa be a jogerős bírói ítéletet arról, hogy a végrehajtani kért összeg nem vitatott követelés, vagy a  törvény által előírt alaki előírásoknak megfelelően közokiratba foglalt a végrehajtással érvényesíteni kívánt konkrét összegre vonatkozó tartozás-elismerő nyilatkozatot.

Közjegyzők jól tudják, hogy nem mérlegelhetnének, mégis szubjektív mérlegeléssel és részrehajlással a nem végrehajtható okiratok alapján, igazolatlan, bírósági úton nem érvényesíthető  pénzösszegekre,  amelyre vonatkozó kötelezettségvállalást a közokirat nem tartalmaz, és a követelések nem vitatottságát a végrehajtást kérő közokirati hatállyal nem bizonyította, önkényesen, a közokirat teljes bizonyító erővel rendelkező szó szerinti tartalmától eltérően közokirat-hamisítással állítottak ki végrehajtási záradékokat és  rendeltek el végrehajtásokat. Az, hogy a közjegyző bizonyítási eljárást nem folytathat, nem jelenti azt, hogy nem kell megkövetelje a döntéshez szükséges közokirati hatályú bizonyítást. 

A közjegyzők e köre lelkiismeret nélkül a 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről (Kjtv.) és 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.) 805/2004. EK. rendelet megsértésével tevékenyen közreműködtek  családok földönfutóvá tételében és vagyonok és jövedelmek jogosulatlan bűnelkövetők kezére játszásában ezzel a közjegyzői intézménybe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat ásták alá.

Közjegyző azzal sem védekezhet, hogy a jogorvoslati eljárásokban a törvényszék jóváhagyta a  jogellenes eljárását, mert az a tény, hogy a bírók egy köre is elköveti a hivatali visszaélést, nem mentesíti a közjegyzőt az általa elkövetett bűncselekmény alól. Att ól nem lesz kisebb a bűne, ha más is bűnös. Ez csak annak gyanúját veti fel, hogy a bűnelkövetés valamilyen szervezett formában történhet.

A devizahitelezésből keletkező követelésekre kiállított végrehajtási záradékok kibocsátásakor a közjegyzők az alábbi jogszabályokat hagyták figyelmen kívül, illetve értelmezték önkényesen a törvény valós céljától és szó szerinti szövegétől eltérően és igencsak hasonló érveléspaneleket használva:

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

1.§ (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. (2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3.§ (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

8. § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

10. § (1) A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

70. §  Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),

a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve

111. § A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

112. §  (1)  A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a)       a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b)       a jogosult és a kötelezett nevét,

c)       a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d)       a teljesítés módját és határidejét.  

(2) Ha a kötelezettség (!!!) feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

Fontos! Ezt a törvényt a Közjegyzők s a Kúria önkényesen más tartalommal értelmezi, mint ami a törvényt szó szerinti szövege és ami a jogalkotó célja volt. A törvény a közvetlen végrehajthatósághoz a kötelezettség feltételének fennállását követeli meg bizonyítani, azaz a hitelező pénzügyi teljesítését kell bizonyítani közokirattal, nem pedig az évekkel később, a hitelező magánjogi nyilvántartásából kiolvasott, vélt követeléséről szóló hitelezői nyilatkozatot. A törvény szövegében a „kötelezettség” szó nem helyettesíthető a „követelés” szóval, mert az a magyar nyelv szabályai szerint és a valóságban sem azonos tartalmú szavak. 

Ezt a jogszabályt a Kúria is önkényesen más értelemmel kommunikálja a bíróságok felé, mint a törvény valós szövege, ezzel kvázi védelmet nyújtva a közjegyzők bűnelkövetéséhez. A Kúria félreértelmezése azonban nem mentesíti az elkövetőket. Azzal, ha más is hivatali visszaélést követ el, nem mentesül a hivatali visszaélést elkövető, legfeljebb ha kiderül,  hogy a hivatali visszaélést összehangoltan követték el, akkor a cselekedet megítélése súlyosabb, minősített.

(3)  E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és - az egyértelmű, valamint az általánosan ismert rövidítések kivételével - rövidítések nélkül kell szövegezni; papír alapú közjegyzői okirat esetén a leírásnál az üresen maradó sorokat - képlet, ábra, rajz, kép és táblázat kivételével - vízszintes vonallal vagy más erre alkalmas módon kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a teljesítési határidőt, illetve határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét és az okirat keltét számmal és betűvel is ki kell írni.

Fontos!

Magyarországon a deviza alapú hitelszerződések szövegét vagy adatait tartalmazó közjegyzői okirat egyike sem tartalmazza az adós által megfizetni vállalt pénzkötelezettség végösszegét számmal és betűvel kiírtan. Ezért sem alkalmasak a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratok a közvetlen végrehajtás elrendelésére.  

116.§ (2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni.

(3) A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.

121.§ A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

136. § (1) A közjegyző tanúsítványt állít ki

a)       arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b)       a fordítás helyességéről,

c)       az aláírás és kézjegy valódiságáról,

d)       az okirat felmutatásának időpontjáról,

e)       a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,

f)        a tanácskozásról és határozatról,

g)       egyéb jogi jelentőségű tényről,

h)       váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,

i)        a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról,

j)        a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről.

Fontos!

A hitelező felmondását tartalmazó tanúsítvány jogilag csak azt bizonyítja, hogy a hitelező a polgári jogi –folyósításkor megszűnt - hitelszerződést felmondta.  A hitelező felmondásában az ő   nyilatkozataként rögzített vélt követelések összegének valódisága, nem vitatottsága, végrehajthatósága közhitelesen nem bizonyított.  Csak annyit bizonyít a felmondó tanúsítvány (feltéve, ha az értesítés jogszerűen megtörtént), hogy a bank nyilatkozott, azonban a vélt követelésének megvitatására sor nem került. A felek között meg nem vitatott, bank által vélt követelés, amely összefüggést nem mutat a folyósításkor megszűnt hitelszerződés és a záradékolni kért közokirat tartalmával, végrehajtás elrendelése tekintetében nem rendelkezik relevanciával.

805/2004. EK rendelet csak a nem vitatott követelése közvetlen végrehajtását engedi meg, és a nem vitatottságot a végrehajtást kérőnek kell közhitelesen bizonyítani. Közjegyző tanúsítványt csak közhiteles forrásból származó nyilvántartás tartalmáról állíthat ki. Közhiteles nyilvántartást csak az arra kijelölt hatóság vezethet. Bank kimutatása nem közhiteles forrás! Különösen, hogy az nem is szabályos könyvvezetésből származik, feltehetően az auditáló cégek és a hatóságok szeme elől elrejtett könyveken kívüli nyilvántartás, amely vizsgálatára a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB nem mutatott hajlandóságot.

142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.

146. § (1) A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartásba való bejegyzésen alapulnak.

(2)  A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

(3) A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a kérelmet előterjesztő felet.

147/A. § Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136- 147. §-ban foglaltak megsértésével készített.

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a)  kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

Fontos!

A törvény szövege nem teszi lehetővé, hogy ellenérdekelt fél a közokiratban teljes bizonyító erővel rögzített teljesítési határidőt attól eltérően kérje értelmezni a közjegyzőtől a végrehajtási kérelemben. Közjegyző nem jogosult a végrehajtani kért közjegyzői okirat teljes bizonyító erővel rendelkező szó szerinti tartalmát másként értelmezni a végrehajtást kérő kérelmére. Amennyiben a jogosult idő előtt lejárttá teszi a követelését, annak megvitatása polgári peres eljárás tárgya lehet. Közjegyző ebben a kérdésben sem térhet el a közokirat szó szerinti tartalmától. Ha eltér, akkor túlterjeszkedik a hatáskörén és önkényesen avatkozik bele a polgári jogi szerződés teljesítésével összefüggő kérdéskörbe, kikerülve a kérdés bírósági megvitatását. A Vht. alapján végrehajtási záradék kizárólag a teljesítési határidő után bocsájtható ki. Ezt követeli meg a 23/C § (3), (5) bekezdés is.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. (2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a)       a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b)       a jogosult és a kötelezett nevét,

c)       a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d)       a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Bűnpártolás 282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,

c)            közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.

Hivatali visszaélés 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a)       hivatali kötelességét megszegi,

b)       hivatali hatáskörét túllépi, vagy

c)       hivatali helyzetével egyébként visszaél bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 342. § (1) Aki

a)            hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b)            hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c)            közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

Vizsgálandó a közreműködő közjegyzők pénzmosási tevékenysége.

400. §  (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

c) hivatalos személyként követik el.

3.)     Bíróságok szerepe

A devizahiteles perben eljáró bírók hivatali kötelezettsége lett volna a perbe vitt szerződés jogállásának szabályos meghatározása. Erre akkor is kötelesek, ha a keresetekben esetlegesen hibásan kerül meghatározásra a perbeli szerződés valós tartalma.  Ezt a vizsgálatot legtöbb esetben elmulasztották és a pert fikcióra építették. Arra a fikcióra, mintha lenne kölcsönszerződés.

Fiktív jogviszony vizsgáltak, fikciók alapján, ugyanis a bankok érdekét nem szolgálta volna az, ha ítéletben kimondja a bíróság, hogy nincs a követelésnek jogalapja, a követelés bírósági úton nem érvényesíthető. Ennek a ténynek az elkendőzésére fikció alapján folytatták/folytatják  a pereket, ezzel a vétkes bank érdekkörét védve. A bírókat nem mentesíti az sem, hogy a Kúria nyomására cselekedtek. A presztízsféltésből elkövetett hivatali visszaélés is a korrupció egy formája. A szervezett formában elkövetett hivatali visszaélés minősített eset.

A bíróságok ilyen tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország jogállamisága megkérdőjeleződött és súlyos ezer millió eurós büntetéseket kell a magyaroknak naponta megfizetniük az Európai Unió felé. Ez az eljárás a magyar állampolgárokat védi a hatalmukkal visszaélő bíróságokkal szemben, remélhetőleg kellő hatékonysággal, ugyanakkor  a magyar bíróságoknak köszönhetően súlyos károkat is okoz a magyar gazdaságnak. Ez érezhető a mérhetetlen mértékű infláción és a forint elértéktelenedésén.  

A bankokkal kötött Orbán Viktor által 2015. február 9. napon aláírt EBRD paktum sem lehet oka annak, hogy a bíróságok iparszerű pénzmosási tevékenységet végezzenek a Kúria nyomásgyakorlása következtében, mivel a paktum csak arról szól, hogy a bankok nem járhatnak rosszul /F2/, de mindez csak a törvényes keretek között lehet értelmezhető. A kormány megállapodása magánjogi kereskedelmi bankokkal nem ad felmentést egyik bank számára sem a hatályos jogszabályok tiszteletben tartása alól. A megállapodás nem jogosítja fel a bankokat számviteli csalás elkövetésére, és nem igazolja a közjegyzők és bíróságok hivatali visszaéléseit a csalással kreált, egyébként nem valós követelések legalizálása, pénzmosása érdekében.  

Azzal egy bank sem jár rosszul, ha Magyarországon a magyar gazdaság rovására nem követhet el a 2000. évi C. tv és a nemzetközi IAS 39 rendelkezéseibe ütköző számviteli bűncselekményt, hiszen ha a jogszerű működése biztosított a banknak, akkor az nem jelent kárt vagy hátrányt a számára. Azt sem lehet kárként értelmezni, hogy ha a jogellenesen kreált követeléseket vissza kell fizetnie a megkárosított ügyfeleiknek és ha az elkövetett bűncselekmény elkövetőinek számonkérése megtörténik. Az EBRD megállapodás nem jogosítja fel a bankokat bűncselekmény elkövetésére és nem jogosítja fel a bíróságokat , közjegyzőségeket a bűncselekményből eredő követelések legalizálására, pénzmosási tevékenység végzésére.  

Magyarországnak tisztességes bankokra és tisztességes bíróságokra van szüksége nem köztörvényes bűncselekmények halmazát elkövető és védőkre. A jogállam és a gazdaság kizárólag akként állítható helyre, ha a köztörvényes bűnelkövetőket a társadalom kellő hatékonysággal felelősségre vonja függetlenül azok hatalmi pozíciójától. Mentelmi jog mögé rejtőzve sem követhető el köztörvényes bűncselekmény.  

Megállapítható tehát, hogy az EBRD megállapodás nem kényszerítette a bíróságokat arra, hogy részrehajló ítélkezési gyakorlatot alakítsanak ki. Az erre irányuló nyomás kifejezetten a Bankszövetség felől érkezett a Kúrián keresztül. Igaz, hogy később bevonódtak kormányközeli személyek is a zsíros ingatlan bizniszbe a követeléskezelő cégekbe való részvételükkel, illetve a végrehajtói maffia  ügyeiben való részvétellel. A végrehajtók azonban mit sem tehettek volna, ha  a közjegyzők és a bíróságok tisztességesek maradtak volna. A végrehajtóknak a közjegyzők és a bíróságok terítették meg az asztalt a bankok számviteli csalással kreált követelései alapján.  

Vizsgálandó a Kúria vezető bíráinak és a Bankszövetség vezető tisztségviselőinek kapcsolata, és az eljáró bírók részrehajlásának motívációi.

4.)     Igazságügyi szakértők

Sok perben az elszámolás vonatkozásában kirendelésre kerültek igazságügyi szakértők. Közülük sokan hamis tanúzással segítették a számviteli csalással kreált bűnös követelések legálissá tételét. Gyakran könyvvizsgálói szakmai kompetenciávan nem rendelkező pénz és tőkepiaci szakértők adtak könyvvizsgálói szakkompentenciába tartozószakvéleményt, de sok könyvvizsgáló szakértő is hamis szakvéleménnyel  vezette félre a bíróságokat.

A számviteli bűncselekményt jóváhagyó, a bíróság megtévesztésére alkalmas hamis szakvéleményt nyújtó  igazságügyi szakértők mihamarabbi számonkérése is közérdek.  

                                                                                                                                                    Mellékletek:

F1 / dr. Wellmann György levele a Bankszövetségnek elárulja a Kúria befolyásoltságát F2/ EBRD megállapodás, amely nem engedi  meg a bankok számára a jogellenes magatartást

https://2015-2019.kormany.hu/download/f/8e/30000/Appendix%201%20EBRD.pdf  

Kulcs, 2025. január 1.                                                                                                            Járvás Éva      

Éva Járvás    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével