A szociális dolgozók kérdései Balog Zoltán miniszterhez

Balog Zoltán miniszter részére  

Emberi Erőforrások Minisztériuma  

Budapest

Akadémia u. 3.

1 0 5 4    

Tisztelt Miniszter Úr!  

Az évfordulók kiváló alkalmat teremtenek, ha nem is mindig ünneplésre, számvetésre bizonyosan. Most egy ilyen lehetőség kínálkozik arra, hogy a szociális terület néhány égető problémájára választ kérjünk.  

1. December közepén lesz négy éve annak, hogy Ön bejelentette, megkezdődnek az ágazat méltatlan bérezési viszonyait orvosolandó életpályamodell előkészítő munkálatai, és ígéretet tett annak rövid időn belül történő bevezetésére.

A bejelentést a munkavállalók örömmel fogadták, és reménykedésük sokáig kitartott, a bevezetés évről-évre történő halogatása ellenére. Mára azonban az ígéretek sem szólnak az életpálya bevezetéséről, a remények is elfogytak. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az eltelt időszakban megvalósuló bérintézkedések, még ha egyes esetekben látványosnak is tűnhetnek, nem helyettesíthetik egy biztos megélhetést garantáló, kiszámítható, a szaktudást és a munkatapasztalatot arányosan tükröző ágazati bérrendszer meglétét. A jelenlegi, áttekinthetetlen és következetlen szisztéma legitimitása csekély.

Első kérdésünk tehát az, várható-e a közeljövőben a szociális ágazati életpályamodell bevezetése, ezzel a szociális dolgozók megfelelő megbecsültsége, vagy marad a terület a mindenkori minimálbérek által meghatározott kereseti viszonyokkal jellemezhető?  

2. A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagjaként az év elején jogi megoldást is tartalmazó javaslatot nyújtottunk be a tárcához, a jelenlegi ágazati bérrendszer méltánytalan sajátosságainak korrekciójára. Érdemi választ nem kaptunk.

Várható-e a közeljövőben, hogy az összevont ágazati bérpótlék az alapilletménnyel azonos megítélés alá essék, ezáltal alapjául szolgáljon a különböző pótlékoknak, mint például műszakpótlék, rendkívüli munkaidő pótléka stb., a jubileumi jutalomnak vagy a garantált illetménynövekedésnek? Megjegyezzük, hogy az intézkedés költségvetési kihatása – különösen a méltánytalan helyzet felszámolásának tükrében – csekély.  

3. Az országban tapasztalható munkaerőhiány évek óta jelen van a szociális intézményekben, mára azonban sok helyen válságosra fordult.

Tervezi-e a Kormány, hogy a szociális területen dolgozók felmentést kapjanak – akár ágazatilag, akár személyenként – a nyugellátás igénybevétele mellett a közalkalmazotti munkavégzés tilalma alól?  

4. Köztudott, hogy a szociális terület dolgozói hivatásuk gyakorlása során fokozott egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Mégis elenyésző az ágazatban azon munkáltatók száma, amelyek térítésmentesen biztosítják a munkavállalók számára a kötelező szűrővizsgálatokat, és gondoskodnak a megfelelő védőoltásokról és felszerelésekről.

Tekintettel a probléma általános elterjedtségére, terveznek-e központi, elsősorban költségvetési intézkedéseket a munkavállalók egészségének megóvása érdekében?  

Tájékoztatjuk, hogy levelünket nyilvánosságra hozzuk.

Várjuk megtisztelő válaszát.  

Budapest, 2017. november 24.  

Üdvözlettel: Migács Tibor       elnök        

Elfogadta: Az SZTDSZ XI. Kongresszusa  

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, Migács Tibor elnök    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével