Felszólalás az óvodákért

FELSZÓLALÁS AZ ÓVODÁKÉRT

Jelenleg a köznevelés intézményeiben 1,5 millió gyermek/tanuló ellátásában 122 ezer főállásban foglalkoztatott pedagógus vesz részt[1]. Az óvoda részesedése a köznevelés egészében megközelítően a létszám negyede: a gyermekek/tanulók 21 %-a óvodás, a pedagógusok 25 %-a óvodapedagógus. Az óvoda mégis „árnyékban lévőnek” látszik az oktatás területén: a közgondolkodás és a pedagógus szakmai társadalom is az iskolára koncentrál, ha a köznevelés vagy a pedagógusok problémáival foglalkozik. Mintha az óvodának nem lenne az érdekérvényesítésben jelentőségének megfelelően nagy hangja.

Az alábbiakkal a folyamatban lévő pedagógus sztrájk követeléseihez kívánunk csatlakozni, az óvoda sajátos igényeinek megfogalmazásával, és azok rövid indoklásával. Összefoglalónk megalkotója szakmai közösségünk, az Óbudai Mesevilág Óvoda munkatársai.

2020-ban életbelépett jogszabályi változások[2] során törlésre került az a bekezdés a vonatkozó rendeletből, amely előírta, hogy az óvodai „teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel”. Ugyanekkor egy másik rendeletbe bekerült az a szabály, mely szerint „Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.”[3] A változás lehetőséget teremtett arra, hogy a gyermekek naponta csak 8-12 óra között legyenek együtt az óvodában óvodapedagógussal, a többi időben meg vigyázzon rájuk a dajka vagy a pedagógiai asszisztens.

Vélhetően az óvodai pedagógushiány miatt jelentkező problémák kezelése volt a változtatás célja, ami az óvoda gyermekmegőrző szerepének biztosítására koncentrált. Azonban az óvoda feladatának a félreértése, ha gyermekmegőrzőnek tekintjük. Funkciója alapvetően a nevelés: a társas és az intézményi életre történő szocializáció, beleértve az iskolai életmódra, teljesítésre való felkészítést is. Ez a gyermekek hosszú távú fejlődési érdekeit, tágabban pedig a társadalom működésének fenntarthatóságát szolgálja.

Az ellátandó pedagógiai feladatok ennél fogva nem korlátozódnak „a fejlesztő, iskolaelőkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozások” idejére, hanem folyamatosan fennállnak egész idő alatt, amíg egy gyermek az óvodában tartózkodik. A gyermekcsoportokban az óvodapedagógusi jelenlét szükségességének az óvodai nyitvatartási idő harmadára történő korlátozása elfedi a pedagógushiány láthatóságát, de egyúttal súlyosan rombolja a személyi feltételrendszert, amely az óvoda funkciójának megvalósításához nélkülözhetetlen.

Az iskolai oktatás sikerességét az óvodai munka alapozza meg, hiányosságai messzemenő következményeket vonnak maguk után.

Javaslataink célja a gyermekek ellátásához szükséges megfelelő feltételrendszer alakításának elősegítése, ezzel együtt az óvoda működésének és az óvodapedagógusok munkájának támogatása.

Kérjük az óvodákban dolgozó kollégákat, az óvoda működésében érdekelteket vagy az iránt érdeklődőket, csatlakozzanak hozzánk. Amennyiben egyetértenek velünk, aláírásukkal fejezzék ezt ki.

Az alábbi petíciót továbbítjuk az EMMI, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Pedagógus Kar, a pedagógus szakszervezetek, az önkormányzatok szövetsége, szülői civil szervezetek számára, valamint a média egyes fórumai felé.

JAVASLATOK:

1.    Legyen feltétele az óvodábalépésnek az óvodaérett állapot elérése, a 3. életév betöltése helyett. Ennek megvalósításához szükséges, hogy a védőnők és az óvodapedagógusok szakmai szervezetei dolgozzák ki a megfelelő szakmai kritériumokat, és ezek jelenjenek meg jogszabály erejű dokumentumokban. Jelenleg egyre több gyermek kerül be az óvodába úgy, hogy még nem alkalmas az óvodai életmódhoz való alkalmazkodásra, az óvodában folyó fejlesztés, tanulás befogadására. Harmadik életévük után is fennálló speciális gondozási igényük (pl. pelenkázás, etetés), vagy megfelelő kommunikációs készségeik hiánya miatt, intézményi ellátásukhoz szükségesek azok a tárgyi és személyi feltételek, amelyek a bölcsődékben állnak rendelkezésre.

2.    Kerüljön vissza az iskolábalépésre vonatkozó véleményezés joga, az iskolaérettség megítélésében elsődlegesen kompetens szakemberek, azaz az óvodapedagógusok kezébe (jelenleg a kezdeményezés a szülők, a döntés az Oktatási Hivatal joga). Ezzel együtt legyen újra az iskolaérett állapot elérése az iskolábalépés feltétele, a 6. életév betöltése helyett.

3.    Legyen az óvodapedagógusok neveléssel-oktatással lekötött heti munkaideje huszonkettő óra, az iskolai pedagógusokéval megegyezően (a jelenlegi heti 32 óra helyett). Napi 4-5 órán túl a gyermekcsoport irányítása, a rájuk való folyamatos odafigyelés, nem tud már maradéktalanul megvalósulni.

4.    Legyen kötelező óvodapedagógusnak jelen lennie a gyermekcsoportokban 7.30-15.30 közötti időtartamban (a jelenleg előírt 8-12 óra közötti időtartam helyett). Ennek megvalósításához szükséges, hogy egy-egy gyermekcsoportot újra kötelezően két óvodapedagógus lásson el, és legyen számukra biztosítva naponta 1 óra átfedési idő, a napi kommunikáció (tájékoztatás, egyeztetés) számára. Az óvoda funkcióját szolgáló nevelési feladatok a gyermekcsoport működése során folyamatosan fennállnak (pl. a gyermekek napi érzelmi szükségleteinek kielégítése, a szokás és szabályrendszer elsajátításának támogatása, a kapcsolat- és közösségépítés, a konfliktuskezelés stb.). A pedagógiai munkát segítő munkatársaktól (asszisztens, dajka) nem várható el saját munkájuk (gondozás, előkészítés, egyéni támogatás) és a gyermekfelügyelet mellett a nevelési feladatok teljes csoportra kiterjedő ellátása. Amikor a gyermekek naponta érkeznek és távoznak, vagyis a csoport, még vagy már, nem teljes létszámban működik, akkor van lehetőségük ezt megfelelően biztosítani.

5.    Legyen az óvodai pedagógiai asszisztensek gyermekcsoport önálló (pedagógus jelenléte nélküli) felügyeletével tölthető munkaidejének maximuma heti huszonöt óra (a jelenleg heti 40 óra helyett). A napi 4-5 órán túli (jelenlegi szabály szerint napi 7 óra) folyamatos koncentrálás változatlan színvonala az asszisztens esetében éppúgy nem várható el reálisan, mint az óvodapedagógusoktól.

6.    Legyen minden óvodai csoportban külön „saját” pedagógiai asszisztens. A pedagógiai asszisztens szerepének lényege, az óvodapedagógus jelenléte alatti időben, a tevékenységszervezés, a tevékenységek előkészítése mellett, a fejlesztés, nevelés során az egyéni bánásmód megvalósulásának biztosítása. Ehhez szükséges az ellátott gyermekek ismerete, a gyermekek és a felnőtt közötti kölcsönös személyes kötődés, a bizalom, ami a rendszeres együttlét során tud csak kialakulni.

7.    A dajka és a technikai munkakörök függetlenítése szükséges. A dajka munkája fontos része a gyermekcsoport működésének: gondozási feladatok elvégzése, a gyermekek önkiszolgálásának segítése (étkezés, öltözés, mosdóhasználat stb.), a napi élet feltételeinek és a rendnek a biztosítása (pl. ágyazás, eszközök rendezése). Ha ezek mellett az óvoda technnikai feladatainak ellátásában is részt vesz (takarítás, kertgondozás, konyhai munka stb.), az a csoportból való távollétével jár, és elvonja saját feladataitól.

8.    Csökkenjen a törvényben előírt óvodai maximális csoportlétszám húsz főre (a jelenlegi 25 fő +20% helyett), a minimális létszám pedig 10 főre (a jelenlegi 13+20% helyett), tekintettel az óvodás korú gyermekek napjainkban jellemző alacsony idegrendszeri és alkalmazkodási terhelhetőségére, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételekre.

9.    Legyen kötelezően finanszírozott munkakör az óvodában a fejlesztőpedagógus (jelenleg nem ír elő explicit módon ilyet jogszabály). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek szűrése és ellátása speciális szakértelmet igényel.

10. Csökkenjen az óvodapszichológus kötelező foglalkoztatásához jogszabályban előírt gyermeklétszám 300 főre teljes munkaidő esetében (a jelenlegi 500 fő / félállás helyett). Az óvodák feladatellátási helyei jellemzően ennél kisebb létszámmal működnek, tehát a pszichológusnak 3-8 helyszínen is kell a munkáját végeznie, ha 500-1000 gyermek körében kell tájékozódnia és intervenciót megvalósítania. Ilyen megosztottság esetén nem biztosítható olyan gyakoriságú és tartamú jelenlét, amely szükséges a gyermekek ismeretéhez, ebben a korcsoportban a velük való kapcsolat és bizalom kialakításához.

11. Szükséges a pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadás, logopédia és gyógypedagógiai feladatot ellátó kapacitásának bővítése, annak érdekében, hogy a problémákkal küzdő (BTM, SNI) gyermekek fejlesztése, terápiája minden rászoruló számára késedelem nélkül hozzáférhető legyen. Jelenleg a problémákkal küzdő gyermekek folyamatosan növekvő száma miatt a szakszolgálati kapacitás nagyobb részét szakértői tevékenység köti le, fejlesztő, terápiás ellátásba kerülés gyakran legfeljebb csak hosszú várakozás után valósul meg, az óvoda pedig nem tudja speciális szakértelem és tárgyi feltételek, eszközök hiányában ezeket a tevékenységeket átvállalni. 

Meggyőződésünk, hogy a fenti javaslatok megvalósulása jelentősen hozzájárulna az óvoda intézményi hatékonyságához, az iskola sikerességéhez, a társadalom fejlődéséhez, és nem mellesleg, a gyermekek, a családok, a pedagógusok elégedettségéhez.

Budapest, 2022. március 22.

[1] forrás : https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas2021e/index.html (letöltés 2022.03.16.) [2] 31/2020. EMMI-rendelet 20. § 4. pontja törölte a 20/2012. évi EMMI rendelet 12. § fent idézett második mondatrészét [3] 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 33/B. § (5)