Bocsánat kérés Izraeltől.

Kedves mindenki!:
Mielőtt vallási vitává változna ez a kezdeményezés, engedjétek meg nekem a következőket:
1. 1994-ben megtörtént a bocsánatkérés. Horn Gyula, tette meg, mielőtt beiktatták, volna, idézem: "Ötven év történelmi tapasztalata talán elég idő ahhoz, hogy a magyarság végre bátran és őszintén szembenézzen önmagával, miként azt éppen a németek zöme tette elsőként, közvetlenül a háború után. A magyar állampolgárságú, a Magyarországot mindig is hazájuknak tekintő zsidók kirekesztése, sőt üldözése nem 1944. március 19-én, a német csapatok bevonulásával kezdődött. Nem felejtkezhetünk el a különítményesek gyilkosságairól, a numerus claususról, a gyalázatos jogtipró zsidótörvényekről.

Egyértelműen ki kell tehát mondani: történelmi bocsánatkéréssel tartozunk. Azok is, akik akkor éltek, s azok is, akik csak örökölték a bűnös elhallgatás gyakorlatát. Igen, bocsánatkéréssel tartozunk 600 ezer elpusztított és több tízezer elhurcolt és meggyötört honfitársunk miatt. Bocsánatot kell kérnünk Szerb Antalért, Radnóti Miklósért, a tudós Bródy Imréért, Petschauer Attiláért, az elégetett orvosokért, az agyonvert művészekért, a megölt boltosokért, a kézművesekért, a nőkért, akik nem lehettek anyák és nagyanyák."
2. Ha megtörtént a bocsánatkérés, amit számon kérnek rajtunk, akkor valószínűleg a megbocsájtásnak is meg kellett történnie. Egyetérthetünk abban, hogy nehéz úgy együtt élni, ha az egyik fél bocsánatot kér, a másik viszont nem bocsájt meg. Tehát a bocsánat kérés megvolt.
3. Én azt gondolom, úgy hiszem, hogy Jézus nem zsidó, hanem magyar a magyaroknak, japán a japánoknak, indián az indiánoknak stb. A kereszténység épp ennek a jó rételemben vett "kaméleonságának" köszönheti hihetetlen sikerét.
Tisztelettel:
Szabó Gergely