Petíció az Autisták gyógyításáért

Érintett szülőként írom, amit írok!
Az én gyermekem NEM AKAR kigyógyulni az autizmusából. Megkérdeztem, elmondta. Ő úgy szereti önmagát, ahogy van, nem akarja, hogy önmagából kigyógyítsák (pláne, hogy az autizmusnak rengeteg ELŐNYE is van, például egy olyan speciális gondolkodásmód, amit én roppantul irigylek).
Véleményem szerint roppant káros az a hozzáállás, hogy "gyógyítsuk meg" az autistákat! Ez számomra azt jelzi, hogy a szülő nem képes elfogadni ezt az állapotot, a saját gyermekét! Pedig ők azt szeretnék, ha olyannak fogadnánk el őket, amilyenek, és ETTŐL (és véleményem és tapasztalataim alapján CSAK EBBŐL építkezve tudnak LÁTVÁNYOSAN fejlődni).
Én soha nem akartam kigyógyítani a gyermekem, hanem elfogadtam olyannak, amilyen, megtanultam alkalmazkodni az ő speciális gondolkodásához, látásmódjához és csodák csodája, megtanulta kompenzálni a hiányosságait...
Ugyanezt javaslom minden érintett szülőnek, pedagógusnak: ahelyett, hogy gyógyítani akarnák az autizmust, inkább tanulják meg megérteni és elfogadni!
A világnak ugyanis szüksége van az autista elmékre, ők a feltalálók, a problémamegoldók, ők mutatnak nekünk teljesen új szempontokat, amelyekre soha nem gondolnánk. És NEM AKARNAK kigyógyulni önmagukból! Az elfogadással az összes tünet mérsékelhető, kompenzálható, de attól a gyerek még autista marad, csak megtanulja kihozni önmagából a lehető legtöbbet.
Elfogadó intézményekre szükség van, ezzel egyetértek!
Ám én azt javaslom, kedves szülők, hogy inkább fogadjátok el ezeket a kis csodákat úgy, ahogy vannak! Mert csodák! Autista csodák!