Tiltakozás a kutyák számára mindenhol kötelező póráz ellen

Sokféle véleményt olvastam.
Kutyagumi: engem is idegesít, hogy nem tudok keresztülmenni a füvön, hogy ne tapossak bele. Nem egyszer rászóltam már kedves kedves kutyatartókra, hogy szedjék össze, és a legelképesztőbb válaszokat kaptam (már amelyik nyomdafestéket elbír): pont most fogyott el a zacskóm, az én kutyám kicsi (neki ugye nincs kutyagumija???) stb...
Az alattunk lakó kutya konkrétan egész nap üvölt, nem szólnak rá, nem csak engem engem idegesít, hanem a többi lakót is, ahogy ugyanez hajnalban az ablak alatt ugató kutya.
Póráz: az utcán, köztéren pórázzal kell közlekedni, tisztában kell azzal lenni, hogy van, aki fél a kutyáktól és ezt tiszteletben kell tartani. Olyan eset is előfordult, amikor egy csivava lemarta az utcán ugráló kb 3-4 éves forma kislány vádliját, úgy, hogy nem maradt bőr rajta. Lehet egy kutya akármilyen képzett, szelíd, akkor is vad ősöktől származik, ezt minden gazdinak tudomásul kell vennie, és pont emiatt lehetnek kiszámíthatatlan dolgaik. DE ha a gazdi ismeri az állatát, már a legkisebb jelből is érzékelnie kell tudni, hogy baj lesz. Ezek miatt azt gondolom, igenis szükséges a póráz olyan helyen, ahol bármiféle konfliktushelyzet fennállhat, akár emberrel, akár állattal.
Szabadon: a pórázon (láncon, kennelben) élő kutya idegrendszere nyilván sérül, szükségük van szabad mozgásra, térre, fajtársakra, játékra. Ehhez kutyafuttatók, nagy terültek kellenének.
Hol: nem a mérettől függ, hogy hol érzi jól magát egy kutyafülű, mennyit foglalkoznak vele, mennyi idő jut rá, milyen az eb temperamentuma. Mindenkinek önmagához, az életviteléhez megfelelő kutyát kell választania, és nem divatból, vagy mert olyan édes, meg a gyereknek játszótárs... Nem biztos, hogy a kertben tartott kutyának jobb, mint egy lakásban.
Chip: szükség van rá, gondoljunk csak egy párzási időszakra, amikor bármelyik kutya eliramodhat.
A kutyatartók tették ezt saját magukkal, hogy a közvélemény ennyire ellenük fordult: kutyagumi, támadások, emberi félelmek, játszótéren randalírozó, odapiszkító ebek.
Általánosságokat írtam, nem általánosítani akarok, és még mielőtt bárki felháborodik leszögezem (nagy)kutyás vagyok. Egy 35 kilós németjuhász-malamut keverékem van, aki aktív kan, és epilepsziás, panelkutya. Mindennap órákat labdázunk, rengeteget fut, hétvégente a telken szabadon garázdálkodik. Fajtársakkal, emberekkel jól kijön. Pórázon közlekedünk, mivel epilepsziás és kan. Volt kutyatámadásunk (nem ő támadt) pórázon volt, amikor egy állítólag képzett kutya megtámadta, a gazdi válasza az volt, hogy az enyém provokálta, mivel volt olyan pofátlan, hogy az első lábaival beterpesztett (játékra hívta) a szabadon lévőt.
Megbízom benne, de nem annyira, hogy egy rossz pillanatában nem okozhatna balesetet (itt nem kifejezetten támadásra gondolok, hanem csak véletlenül fellök valakit)