3. rész

"Minden háztartás utolsó sarkába is eljutott az a hír, hogy brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal, "ezt minden magyar ember tudja hetek óta". "

Ezt Orbán állította pénteki rádióinterjújában. De ugyan miből tudta volna minden magyar ember?

• Nem voltak nyilvános információk.
• Ha brókercégnél tartani a pénzt köztudottan kockázatos, akkor miért hazardírozott a kormány közpénzekkel?
• Abból, hogy egy brókercég bedől, nem következik, hogy egy másik is befog. Ha ez így volna, akkor már bedőlt volna a teljes magyar pénzügyi szféra. De nem dőlt be. Csak a csalók jelentettek csődöt. 

Orbán nem tehetett semmit a kisbefektetőkért - nem igaz. Tehetett volna.

A Fidesz, illetve a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy dominó- vagy lavinahatást váltott volna ki, ha Orbán figyelmeztet a Quaestor problémáira. Lázár azt mondta, a kormány nem rémhírterjesztő, hogy brókercégek várható csődjével riogassa a lakosságot. Bayer meg azt vizionálja, hogy

"Orbán Viktor olyan információt kap, hogy a Buda-Cash után várhatóan a Quaestorral is baj lesz. Ekkor a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót hív össze (...) A sajtótájékoztatót követő két órán belül összeomlott volna a magyar bankrendszer."

• Idiotizmus vagy csak naivitás úgy gondolni, hogy a kormány minden eszköze kimerül abban, hogy sajtótájékoztatót tart.
• Az erőszakszervezetek és a végrehajtó hatalom mellett rendelkezésükre áll a bankfelügyelet is, legalább informálisan.
• Minden eszközük adott volt ahhoz, hogy az értesülés után azonnal befagyasszák a brókercég vagyonát, és előállítsák a tulajdonost.

Ehhez képest a csőddel és a nyomozással vártak március 19-éig, az előállítással meg 26-áig. Közben Tarsoly szabadon szervezhette át a cégét, 2 napra még át is adta egy közmunkásnak, ami után utólag hivatkozhat arra, hogy nem ő a felelős az esetleg eltűnt dokumentumokért.

220 milliárd forint tűnt el a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel jó kapcsolatban lévő bróker cégénél

• miközben a hatóság passzívan szemlélte a fedezetlen vállalati kötvények kibocsátását,
• a külügyminiszter alá tartozó bank közpénzből, milliárdokkal segítette ki a céget,
• az összeomlás előtt az állam bennfentes információk birtokában kimenekíthette a pénzét,
• amivel elősegítette a cég bedőlését,
• de nem fagyasztotta be a vagyonát,
• a bróker a többi befektető kifizetése helyett 10 napig hivatkozhatott az álcsődre,
• hetekig szabadlábon maradhatott,
• ami alatt eltüntette a magányvagyonát,
• átszervezhette a cégét,
• és szabadon gazdálkodhatott a későbbi bizonyítékokkal.

Azért az nagy mutatvány lesz, ha ezt is megússzák.