Quaestor károsultak megmentéséért

Biztosítási intézkedés a zár alá vétel előtt A biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az ingó vagy ingatlan vagyona, vagy más vagyona feletti rendelkezési jogát gyakorolja [169. § (1) bek.].

Ez a biztosítási intézkedés jellegét tekintve a halaszthatatlan nyomozási cselekmények körébe tartozik. Akkor kerülhet rá sor, amikor azonnali cselekvésre van szükség az eljárási célok meghiúsításának megakadályozása érdekében. A biztosítási intézkedést követően a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni és az érintettet értesíteni kell [160. § (6) bek.].

A biztosítási intézkedés a terhelt ingó és ingatlan vagyona, hitelviszonyt vagy tagsági jogot megtestesítő értékpapírjai, értékpapírnak minősülő, de hitelviszonyt megtestesítő papírjai, gazdálkodó szervezet vagyonából megillető üzletrésze feletti rendelkezési jogának átmeneti, ideiglenes jellegű megakadályozása.

A biztosítási intézkedés végrehajtása érdekében a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész dolgokat lefoglalhat, vagy az önkormányzatot, jegyzőt vagy más hatóságokat bízza meg a hatáskörébe tartozó intézkedések elvégzése céljából [160. § (2) -(3) bek.].

A biztosítási intézkedés elsősorban azzal szemben alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát felfüggesztené, tehát a terhelttel szemben. Mással szemben is alkalmazható akkor, ha a terhelttel való kapcsolattartása vagy ilyen kapcsolat létesítése megalapozottan feltételezhető, mégpedig ha az abból a célból történik, hogy a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése megvalósulhasson [160. § (5) bek.]. A törvénynek ez a rendelkezése azt a célt szolgálja, hogy meghiúsítsák a terhelt vagyonának átjátszását más javára, mivel ez a vagyonelkobzás vagy más vagyoni természetű szankció végrehajtását tenné lehetetlenné.