Quaestor károsultak megmentéséért

Eltérően működnek az emberek: van, akit megnyugtatott, hogy az mnb engedélyezte az 50 milliárdos kötvénykibocsátási keret helyett a 70 milliárdost.

Másokat aggodalommal töltött el a keret megemelése: miért van szükség még több kibocsátásra? Mire megy el a pénz?

Lehetséges, hogy az mnb-nek nem dolga gazdaságossági vizsgálatok alá vetni a céget az engedély kiadásakor. Vannak kitöltenő nyomtatványok, amelyek helyes kitöltését, aláírását, a pecsétet (stb.) ellenőrzi az mnb, ennél többet szerintem nem tesz.

De egyébként az mnb nem is fontos a téma szempontjából. Csak annak fontos az mnb szerepe, aki másban bízva hozza meg a befektetési döntéseit ("ha az mnb engedélyezte, akkor biztos jó"). Alapszabály: a befektetési döntéseket magunk hozzuk és magunk viseljük a döntésünk következményeit. Az ember roppant leleményes, amikor magyarázatokat kell gyártani, miszerint mindenki (mnb, q, tanácsadó, kormány, többi piaci szereplő) felelős volt, de aki a befektetési döntést hozta az egyáltalán nem volt balfék, ugye?

Ha valakinek befektetése van, azt felügyelni, gondozni, menedzselni kell. Ami 5 éve jó befektetésnek tűnt, abból ma már régen ki kellett esetleg szállni. És nem azért, mert 5 évvel ezelőtt átvágták a fejedet, hanem mert időközben megváltoztak a körülmények és a megváltozott körülményekhez igazodni kell.

Akinek q. kötvénye volt, nagy vonalakban az alábbi szempontokból meg kellett volna vizsgálnia a céget, amelynek nem kis pénzét kölcsön adta (már ha érdekelte volna, mire fordítják a pénzét):

Aki akart, utánanézhetett a gugliban a q. éves jelentéseinek, az ingatlanok állapotának (évek óta álló építkezések: Duna City, valami golfkomplexum, néhány felújítandó szálloda, ilyesmik), az időközben kapott pszáf-figyelmeztetéseknek, a moszkvai kereskedőház Kiss Szilárddal való összefonódásának, az egyéni vállalkozó könyvvizsgálónak (ekkora cégcsoportnak egyéni vállalkozó a könyvvizsgálója???), a quaestour és a quaestel silány árbevételének, a 2013-as beszámolóban szereplő 95 mlrd hosszúlejáratú kötelezettségnek (=kötvény) és a 4 mlrd rövid lejáratú kötelezettségnek (=kötvény kamata), plusz a banki hiteleknek, a győri szórakoztató központ 15%-os kihasználtságának, stb.

Őszintén: hányan gondoltátok végig a fentieket, amikor q. kötvényt vettetek?

A fentiek alapján jogos a kérdés: a cég vissza tudta volna fizetni a kötvényben megtestesülő kölcsönt? És az nem válasz, hogy a fenti szempontok elemzéséhez nem értetek. Ha nem értitek, hogy működik, ne fektessetek bele.

A fentiek alapján még egyszer: ha megkapjátok a pénzt, örüljetek neki és vigyázzatok rá, de az igazatokat ne keressétek.