Világosdik a háttér, számunkra sötétül a jövő!
István Kálmán-Pikó
21 perce
Többen kértétek, hogy tegyem közzé itt is a mai demonstráción elmondott beszédem. Íme:
Nem ide terveztük ezt a demonstrációt, mégis itt jöttünk össze. Eredetileg a magyar jogállamiság temetését akartuk megrendezni. Amely fogant 1989-ben Orbán Viktor Nagy Imre és társai koporsója előtt mondott beszédével, megszületett 1990-ben az első szabad választásokkor, és elhalálozott 2015-ben, amikor Orbán Viktor és kormánya nyíltan figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket, beleértve a kártalanításunkról szóló Quaestor törvényt is. Így negyed század után ismét egy koporsó előtt állunk, a jogállamiság szimbolikus koporsója előtt.
A mai demonstrációnk helyszínének kiválasztásához végülis Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteki szégyenteljes, hazugságoktól hemzsegő nyilatkozata adta az inspirációt. Nem akarok a hazugságok részleteibe belemenni. Többek között abba, hogy a FIDESZ frakció megtévesztésre irányuló kommunikációjával szemben nem kapja meg a 32-ből 22 ezer kisbefektető teljes mértékben a kárpótlását. A fiktív – nem fiktív kötvények megkülönböztetése miatt egyáltalán senki nem kapja meg teljes mértékben a kártalanítását, olyanok viszont jópáran lesznek, akik egyáltalán nem kapnak semmit.
A hazugságözön csúcspontja azonban az volt, hogy nem is érti, hogy miért Rogán Antal háza előtt szerveztünk demonstrációt, mért nem a kártalanítás elakadásáért felelős bankok előtt. Megfogadtuk a tanácsát, és eljöttünk. Ide, az MNB elé.
Nem az OTP elé jöttünk, mert nem az OTP alkotmánybírósági beadványa akasztotta meg az ügyünket. Az csak ürügy. Egy alkotmánybírósági beadvány nem függeszti fel önmagában egy törvény hatályosságát. Ahhoz legalább az Alkotmánybíróság valamilyen ideiglenes intézkedésére lenne szükség a végleges ítélethozatalig, ilyen ideiglenes intézkedés azonban nem történt, ráadásul azt az OTP a beadványában nem is kérte. Nem Csányi Sándor tehát a kártalanításunk elakasztója, rá a FIDESZ hazugsággyára csak a bűnbak szerepét osztotta.
A valódi felelős az Orbán – Rogán – Matolcsy – Szíjjártó tengely, és ezek közül Matolcsy itt székel a hátam mögött lévő épületben. Ezért jöttünk ide, az MNB elé, a Nagy FIDESZes brókerbotrány főszereplő bankjának székháza elé, Kovács Zoltán tanácsát megfogadva.
A csalók ezen tengelyének első három tagja, Orbán, Rogán és Matolcsy intézte el a kárpótlás elakasztását. Sajtóhírek szerint már a törvényjavaslat megfogalmazásakor felmerült a készfizető szó hiánya a törvénytervezettől, és ezen sajtóhírek szerint Orbán Viktor javasolta, hogy ez ne kerüljön be a tervezetbe. Azért, hogy majd ezzel meg lehessen akasztani a kárpótlást. Rogán pedig így nyújtotta be a tervezetet. Az ilyen átverést pedig egyszerűen csalásnak szoktuk titulálni, a szereplőket pedig csalóknak. Ráadásul a Quaestor Kártalanítási Törvény nem azt mondja ki, hogy nem adhat a Magyar Állam készfizető kezességet, azt mondja ki a pontos típust nem nevezve meg, hogy kezességet, valamilyen kezességet kell adni. A kormányzat, vagyis a végrehajtó hatalom feladata többek között az, hogy az Országgyűlés, vagyis a törvényhozó hatalom által meghozott törvényeket végrehajtsa. Nyilván olyan kezességet kéne megadnia, amivel a Quaestor törvény végrehajtható. És ezt megtehetné, meg kéne tennie még akkor is, ha a kezesség megadása egyáltalán nem szerepelne a törvényben. Megteheti ezt mindaddig, amíg a törvény ezt kifejezetten nem tiltja. Nem tiltja, sőt előírja.
Nem a lehetőség hiányzik a kártalanításunkra, hanem a szándék! A kártalanításunkról szóló törvény hatályos, a kormánynak ennek a szellemében kellene eljárni. Nem ezt teszi, ezzel pedig perelhetővé válik, függetlenül attól, hogy mi lesz az Alkotmánybíróság döntése. Előfordulhat, hogy az AB a jövőben a törvény egyes rendelkezéseit, vagy szélsőséges esetben magát a törvényt hatályon kívül helyezi, ez viszont a kormányzatot nem menti fel az alól, hogy addig a pontig nem alkalmazza a törvényt. Minden tettre az elkövetés időpontjában hatályos jog az érvényes, jelen esetben pedig éppen tegnap járt le a hatályos törvényben rögzített fizetési határidő. Nem jutottunk a pénzünkhöz, emiatt perelni fogjuk többek között a Magyar Államot. Ezeket a pereket meg is fogjuk nyerni, mert a törvény végrehajtása akkor lett volna esedékes, amikor még semmilyen alkotmánybírósági határozat nem érintette.
A kormányzat közben abban a pózban tetszeleg, hogy a törvény elszabotálásával megvédi az adófizetők pénzét egy esetlegesen a törvény egyes részeit elkaszáló alkotmánybírósági döntés esetén. Pedig ennek pont az ellenkezőjét teszi. A legegyszerűbben perelhető féllé az Állam válik, és az Állam által fizetett kártérítés nyilván közpénzből fizetendő.
Ehhez asszisztál a Matolcsy vezette MNB. Nem kapunk információt arról, hogy egyáltalán kért-e három hónapos áthidaló kölcsönt a törvényben meghatározott módon a Kártalanítási Alap az MNB-től. Pedig ez közérdekű adat lenne.
Nem kapunk információt arról, hogy ehhez a kérelemhez melléket-e bármiféle állami kezességvállalást az Alap. Pedig ezek mind közérdekű adatok lennének, amit nyilvánosságra kéne hozni.
Ugyancsak nem nyilatkozik az MNB arról, hogy milyen jogi érvvel utasítaná el az Alap hitelkérelmét akkor, ha csak egyszerű sortartó kezességet kap, nem pedig készfizető kezességet.
Két lényegi különbség van az egyszerű sortartásos kezesség és a készfizető kezesség között. Sortartásos kezesség esetén egy adott kezest megelőzhet a sorban egy másik, így a hátrább sorolt kezesnek csak akkor kell fizetnie, ha az előrébb sorolt nem tud fizetni. Ez a szempont az Alap MNB hitelfelvétele szempontjából lényegtelen, mert csak egy kezes lenne, a Magyar Állam.
A másik pedig az, hogy sortartásos kezesség esetén a kezes hivatkozhat arra, hogy a főadós tudna fizetni, csak nem akar. Ilyenkor először a hitelezőnek az főadóssal szemben (jelen esetben a Kártalanítási Alappal szemben) kell végrehajtást kérnie, és csak ennek sikertelensége esetén lép életbe a kezes állam fizetési kötelezettsége. Ez szintén lényegtelen szempont az alkotmánybírósági döntés szemszögéből, mert ha az AB az OTP és egyéb pénzintézetek befizetési kötelezettségét törli a törvényből, vagy az egész törvényt, és az Országgyűlés nem hoz helyette más intézkedést, akkor az Alap nyilván fizetésképtelen lesz, és ilyenkor belép az állam kezességvállalása az egyszerű kezesség esetén is.
Vagyis az egyszerű sortartásos és a készfizető kezesség különbségére hivatkozni az állam kezességvállalással kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntéséig pusztán üres kifogás, mert az MNB egy tetszőleges alkotmánybírósági döntés után is hozzájuthat a pénzéhez az államtól egyszerű kezességvállalás esetén is.
Maga az állami kezességvállalás pont egy esetleges negatív AB döntés miatt került bele a Törvénybe. Az nyilván életszerűtlen, hogy megszűnik az összes pénzintézet, így nem lesz olyan, aki befizessen az Alapba, amiből az MNB és más pénzintézetek hitelét vissza tudná fizetni. Az is életszerűtlen, hogy egy olyan alap döntsön öntörvényűleg az MNB hitel visszafizetésének megtagadásáról (miközben megkapja a befizetéseket a pénzintézetektől), amely igazgatótanácsában az MNB képviselői is ott ülnek. Egyébként ilyen esetben az MNB végrehajtást kérhetne, ami nem ütközne különösebb gyakorlati nehézségbe, mert az Alap a számláját a Törvény szerint az MNB-nél vezeti.
Két esetben nem tud fizetni az alap, és ez ellen a két eset ellen védi az MNB-t a kezességvállalás. Egyrészt az Alkotmánybíróság elméletileg megsemmisítheti a pénzintézetek befizetési kötelezettségét rögzítő passzust (az OTP beadványa többek között kéri ezt), és felmerül, mi van akkor, ha az Országgyűlés esetleg ennek ismeretében sem rendelkezik arról, hogy valaki más, vagy ugyanazon szereplők más jogcímen befizessenek. A másik eset pedig az, ha az Országgyűlés a saját hatáskörében dönt úgy, hogy megszünteti a pénzintézetek befizetési kötelezettségét, és így elvonja a forrást az Alap hiteleinek visszafizetésétől. Vagyis az MNB-t a kezességvállalás pont az ellen biztosítja, hogy az államhatalom a hitel fedezetét elvonná, vagy annak feltöltéséről ne intézkedne, mert ilyenkor pont az állam kezességvállalása lépne érvénybe. Ez pedig érvénybe lép egyszerű sortartásos kezességvállalás esetén is.
Nem a kártalanításunk jogi háttere hiányzik, hanem a szándék a kártalanításunkra! Ezért demonstrálunk!
Szíjjártó szerepe más az ügyben, mint a tengely előző három tagjáé. Ő személyében köti össze a kormányzati csalókat a Tarsoly Csaba féle csalói körrel. Nem beszélhetünk ugyanis különálló kormányzati csalókról és Tarsoly féle csalói körről, a kettőt összeköti a külügyminiszter személye, és a Külügyminisztériumi cégek esete. Csak címszavakban: Magyar Nemzeti Kereskedőház, ki nyúlt át a Kereskedőház feje felett, és adott utasítást a Quaestornál lévő vagyon kimentésére az utolsó napon. Ez egy FIDESZes brókerbotrány, akármit hazudik is a kormányszóvivő. Hogyan lehet az, hogy készpénz érkezett a Külügy cégéhez? A bankszámlák és éretékpapír-számlaszámok hossza is különböző, egy számítógépes rendszerben nem lehet őket tévesen felcserélni. Márpedig ha valaki bankszámlaszámot ad meg, az arra pénzt vár. Lenne még mit feltárni a Quaestor kormányzati kapcsolatairól!
Emiatt kellett titokban végelszámolást indítani a Quaestor Hruria ellen. Egy felszámolás során a hitelezőknek a törvény szerint egy csomó adatot ki kell adni, ez pedig a Hruria esetén egyes köröknek kényelmetlen lehet. Kijött tehát a közlemény a Quaestor Törvény végrehajtásának tulajdonképpeni felfüggesztéséről, és ezzel egyidőben indítványozza valaki a Hruria végelszámolását a felszámolás helyett, méghozzá egyszerűsített eljárásban. Nyilván azért, hogy lefusson, amíg mi a Quaestor törvény felfüggesztésével vagyunk elfoglalva. Itt jóindulatot feltételezni badarság, a Hruria több mint 210 milliárd Forintnyi kötvényt nem tudott visszafizetni, vagyis ennyi követelés van vele szemben. Végelszámolást olyankor lehet indítani, ha egy cég ki tudja fizetni az összes hitelezőjét, ez pedig itt nyilvánvalóan nem áll fenn. Viszont mindenki a Kártalanítási Alaptól várta éppen a pénzét, annak a törvényszegésével volt elfoglalva, vagyis volt esély arra, hogy egy gyorsított végelszámolás nem tűnik fel senkinek, és így el lehet kerülni a Hruria kényes adatainak nyilvánosságra kerülését.
Az időpont optimális, bepróbálkoznak hát vele. Pedig egy ilyen döntéshez a cég legfőbb tulajdonosi testületének döntése szükséges, Tarsoly Csaba és közvetlen tulajdonostársai pedig éppen előzetesben ülnek. Mégis sikerül rendelkezni a Quaestor vagyon ügyében, és maximális rosszhiszemmel beadnak egy egyszerűsített végelszámolási kérelmet.
Nem az első rosszhiszemű húzás az ügyben. Emlékszünk még az éppen közmunkán tengődő büntetett előéletű Orgován Béla, a világhírű csődmenedzser vezérigazgatói kinevezésére. Magyarország jobban teljesít, vannak itt karrierek! A végelszámolás pedig beleillik a nyomok összezavarásának és kormányzati kapcsolatok eltüntetésére irányuló lépések sorába. Igaz ugyan, hogy ez azzal jár, hogy még inkább kisemmizik a károsultakat, de hát azzal ebben az ügyben az érintettek nem igazán foglalkoznak.
Elszabotálják a Quaestor Kártalanítási Törvényt, és végelszámolás keretében próbálják eltüntetni a Quaestor Hruriát, hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra a kínos adatok.
Követeljük tehát, hogy
- Hozzák nyilvánosságra a 150 milliárdnyi hamis kötvényből befolyt összeg, és a Quaestor vagyonból eltűnt további 10 milliárdok sorsát. Nagy különbség a Quaestor és a Buda Cash valamint a Hungária ügyek között, hogy a Quaestor ügyben nem hozták nyilvánosságra azt, hogy mi lett az eltűnt pénz sorsa. A Magyar Nemzeti Bank pedig hallgat az ügyben, nem követeli ennek az adatnak a nyilvánosságra hozását.
- Utasítja a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB a kártalanításunkra létrehozott Alapot, hogy tartsa be a hatályos törvényt.
- Hozza nyilvánosságra a jegybank, hogy kért-e tőle a Kártalanítási Alap a hatályban lévő Quaestor Törvény értelmében 3 hónapos futamidejű áthidaló hitelt.
- Benyújtott-e ehhez bármilyen állami kezességvállalást az államtól, akár egyszerű sortartó kezességvállalást is a készfizető kezesség helyett?
- Ha csak egyszerű sortartó kezességvállalást kapott, milyen jogi érveket hoz fel az MNB, ami miatt csak készfizető kezességet tud elfogadni? Attól fél, hogy az AB a Magyar Állam megszűnését is ki fogja mondani, és amiatt eltűnik a kezese? Ennek a kimondását sem kérte semmi, de a jelek szerint ezt egyesek olyan AB döntéseket vizionálnak, amiben olyan dolgokat is kimond az AB (a törvény ideiglenes felfüggesztését, a Magyar Állam megszűnését), amit nem is kért tőle senki. Akinek víziói vannak, az forduljon orvoshoz! Nem fog a Magyar Állam megszűnni, nem kell attól félni, hogy egy tetszőleges AB döntés esetén eltűnne az állam kezességvállalása.
- Tartsák be a törvényeket, és kártalanítsanak bennünket!