Quaestor károsultak megmentéséért

#3705: vendég - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 De konkrétan valaki indított már eljárást? Valaki indított már pert a kifizetés miatt, vagy csak ahogy te mondod: "toporognak az ügyvédek"?

Ilyeneket találtam:

Ld.:

A ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy ha a polgári perben eljáró bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdés alapján - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, ugyanazon jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazásának szüksége esetén más polgári per tárgyalása a Pp. 152. § (2) bekezdés alapján felfüggesztheti-e vagy sem.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

MAGYARUL: jogász ismerősöm szerint mivel már eleve több alkotmánybírósági beadvány van, a bíró is igen nagy valószínűséggel fel fogja függeszteni az előtte lévő eljárást.

...

Az Abtv. 40. § szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ebben az esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése (42. § (1) bekezdés). Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - meghatározott, a most tárgyalt kérdésre nem irányadó eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket (43. § (1) és (2) bekezdés).

Az Alkotmánybíróság tehát az alkotmányellenesnek ítélt jogi normát - fő szabályként - ex nunc (jövőbeli) hatállyal semmisíti meg. A bíróságnak az előtte folyó pert a hatályos és az elbírált jogviszonyra alkalmazandó jogszabályok alapján kell eldöntenie.

Tehát a bíró nagy valószínűséggel fel fogja függeszteni az előtte folyó polgári pert - amit a kifizetés iránt indítottak -, majd ha az AB elmeszeli a QKKA törvényt, akkor folytatja az eljárást és a keresetet elutasítja, mert akkor már nem alkalmazhatja a jogszabályt szerintem, mivel az meg lesz addigra semmisítve. Nyilvánvaló, hogy egy per indításával nem lehet kijátszani az AB döntését, és "megelőzni". Ez tutti nem mehet így. Ha csak a jövőre nézve szűnik meg a hatálya, akkor a pert nem indító károsultakat ugyanazon jogok illetik meg, mint akik nem indítottak pert.

Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett kimondhatja, hogy az adott jogszabály az indítványozó konkrét ügyében visszamenőleg nem alkalmazható, de általában a jövőre nézve nem engedi alkalmazni.

"...megszűnik a jogszabály hatályossága (adott esetben az érvényessége is), ha a jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja, és megsemmisíti."

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időbeli hatályát – a jogbiztonság megőrzése, illetve az indítványozó méltánylást érdemlő érdekére tekintettel - többféleképpen is megállapíthatja:

• ex nunc: ilyenkor a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenését követő naptól veszti hatályát, a hatályvesztésig létrejött jogviszonyokat a megsemmisített jogszabály alapján kell megítélni;
• ex tunc: a megsemmisítés kiterjed a határozat megjelenését megelőző időre is, a jogszabály kihirdetésére vagy hatálybalépésére visszamenő hatállyal, ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a jogszabály nem lépett volna hatályba. A polgári jogi in integrum restitutio és az alkotmányjogi „eredeti állapot” helyreállítása nem minden esetben esik egybe!
• pro futuro: a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenését követő későbbi időponttal veszti hatályát, ebben az esetben maga az Alkotmánybíróság döntése írja elő az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásának kötelezettségét.

Most akkor, ha "ex nunc" (jövőre nézve) helyezi hatályon kívül, akkor tényleg számíthat a perindítás? Mert ilyenkor "a hatályvesztésig létrejött jogviszonyokat a megsemmisített jogszabály alapján kell megítélni", de a jogviszony nem a pertől függ, az akkor jött létre a károsult és a QKKA között, amikor a QKKA létrejött, és visszaigazolt, nem???

Nem értem.

Erre szerintem gondolni fog az AB, hogy senki ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, ezért ha megsemmisíti (reméljük, hogy nem fogja), akkor ex tunc hatállyal, azaz visszamenőleg fogja.