Mondj nemet a József Attila-szobor áthelyezésére!

FZS

/ #350

2011-11-08 08:49

Egyperces

Viktor…Viktor… Viktor…skandálta a tömeg. Aztán valaki beszélni kezdett az emelvényen, a házak visszhangozták a szavait…
Lassan tért magához, mint aki egy nagyon mély álomból érkezik vissza. Kezdte felfogni a szavak értelmét. Figyelt. Szívébe lassúdan s alig oldódó szomorúság költözött. Kis idő múlva nyugtalanság fogta el – felállni… elmenni…! De a teste nem engedelmeskedett. Iszonyú erőfeszítéssel próbálta a lábát megmozdítani… legalább a fejét sikerülne kicsit oldalra fordítani. A feszültség egyre nőtt benne, aztán végre végre mintha moccant volna valamit. Lassan felegyenesedett. A körülötte állók a rettenetes csikorgásra figyeltek fel, aztán meredten bámultak a föléjük tornyosuló alakra. Még lehajolt egy virágért, amit két napja kapott valakitől, aztán a fejébe nyomta a kalapját. Elindult a víz felé… Az emberek néma döbbenettel az arcukon tértek ki az útjából. A Duna csak folyt…
A szónoklat még tartott. A tér másik felén állók nem is vették észre mi történt.
S éljen! éljen - dübörög a nép,
Egymást tiporják, hogy jobban hallják -
Mintha nagy, sötét alagútban sok szép gyorsvonat rohanna egymásba
S én szebben tudnék bolondítani!

Freund Zsuzsa

2002 április 13.