Magyarország önrendelkezése és szuverenitása

Jómagam soha NEM VOLTAM HÍVE A csatlakozásnak...meggyöződésem volt - már akkor is- hogy nem ez a Nemzet érdeke..... a szegény csak cselédnek kell... valamikor régen ezt meg is írtam :
.....Miért is nem kell Svájcnak Az Európa Unió ; és nekünk / ? / miért kell - ha nem is jó- , ha Svájcnak
sem kell ?


Svájc köztudottan a világ leggazdagabb és legfejlet-tebb országai közé tartozik. Magas életszínvonala és stabilitása példaértékű és közmondásos. S annak el-lenére, hogy a svájci gazdaság erősen összefonódott az EU-val, csatlakozni nem igazán kíván hozzá. Az ország 22 nagy önállósággal rendelkező kanton ál-lamszövetsége. Polgárai mindezidáig határozottan elutasították mind az ENSZ, mind bármely nemzetközi politikai vagy katonai konfliktus veszélyét hordozó szervezetben való részvételt. Svájc tagja viszont szá-mos nemzetközi humanitárius és jogi szervezetnek, s az ENSZ több szakosított szervezetének is. Szó sincs tehát valamiféle elzárkózásról, csupán erős nemzeti szuverenitásról beszélhetünk. Svájc tehát politikai okokból, hanem elsősorban nemzeti érdekeinek vé-delme, és semlegessége miatt nem kívánt csatlakozni olyan típusú integrációhoz, amely a nemzetek feletti intézmények kiépítésével jár, s lényeges kérdésekben a nemzeti szuverenitásnak a nemzetközi szervezetekre történő átruházását igényli. Svájc joggal várná el az EU-tól, hogy az sem a termelésben, sem a termékek, szolgáltatások versenyében ne legyen az ország hátrányára. Svájc tehát az EU-tól rugalmasságot, mértékletességet, fokozatosságot és fair playt vár el. Teheti, hiszen a leggazdagabb és legfejlettebb országok közé tartozik. Sokak számára érthetetlen, hogy miért is nem tagja még az ország az Uniónak, hiszen nagy volumenű és egyre növekvő tőkeérde-keltségei vannak az EU-országokban, s emellett európai pénzügyi tranzakciói, tőkemozgása is szorosan kapcsolódik a többi európai piaci központhoz, elsősorban Frankfurt am Main-hoz és Londonhoz is. Sokak szerint Svájc a kezdetekben jelentősen profitálhatna az EURÓ bevezetése körüli bizonytalanságokból, mivel az a svájci frank vonzere-jét is tovább növelheti. És még sem akar csatlakozni ! Nem titok, hogy Nagy-Britannia az angol font függet-lenségének – s ezzel a Sziget szuverenitásának – megtartása miatt biztosan kimarad az Unióból, de nem kíván csatlakozni Dánia sem, sőt a két un. alappillér országban, Németországban és Franciaország-ban is fontos új biztosítékok beépítését követelik a Maastrichtban megfogalmazott egyezménybe. Hazánk köztudottan nem tartozik sem a gazdag, sem pedig a fejlett országok közé, így számunkra bizony megszívlelendő az alaptétel, miszerint aki koldusként lép be, koldus is marad, aki – az „ európai nagy családban szegény rokonként „ lesheti mikor dobnak – ha dobnak egyáltalán - neki valami koncot.

Kérdés tehát, hogy kiknek érdeke ebben az országban a csatlakozás, ki fog abból profitálni, gazdagodni, s kik lesznek még szegényebbek, s hányan leszünk kiszolgáltatott cselédek a gazdagok asztalánál.


1999 Aga