MEMORANDUM CASSOVIENSE ANNO 2012

1.
Az autonómia követelésénél NEM SZABAD a mai helyzetből kiindulni, mert ezzel öngólt rúgnánk magunknak – a képtelenül erőszakos és durva asszimiláció miatt a magyarság száma pár évtized alatt (!!!) - szerintem ez világcsúcs!- óriási mértékben lecsökkent még olyan városokban, falvakban, vidékeken is, amelyek a régmúlt századokban, de még közvetlenül 1945 után is színmagyarok, vagy csaknem színmagyarok voltak - itt említhetem Losoncot, Rozsnyót, stb. - ahol (mint pl.Losoncon) 80-90 százalékról ma 13 százalék alá csökkent a magyarok számaránya - de mondhatnék sok ilyen példát.Tehát az autonómia területi kijelölésénél NEM a mai helyzetet kell figyelembe venni, hanem az 1945 előttit, amikor néhány évre helyreállt a normális rend.Vagyis az autonómia MINIMUM az 1938-as határok mentén kell hogy ki legyen jelölve - ehhez még hozzá kell számolni Pozsonyt, akármennyire elszlovákosodott is - mivelhogy soha a történelemben nem volt "szlovák" város.
A csehek pofátlanságát mutatja, hogy „Wilsonovo Město“ – ra akarták átnevezni - de a szlovákoknak ez „nem teszett” és a „Bratislava” mellett kardoskodtak....
2.
Másrészt valahogy elfeledkeztünk arról, és ma már széltében hosszában nem is hallani róla, hogy 1945-1948 között itt valódi KOLONIZÁCIÓ folyt - túltéve az afrikai vagy a (észak)délamerikai, ausztráliai kolonizáción is - ott ugyanis a régi települések, vagy országrészek neveit többnyire meghagyták (Massachustes, Nebraska, Saskatchewan, Wyoming az USA-ban, vagy Goolagong,Warnambool, Tarrabool Ausztráliában, stb.) hogy csak egypárat említsek.
Nem úgy nálunk! Daňo Okáli (magyarul akkoriban úgy mondták: Okádék) és „társasága” kerekasztal mellet játékosan szórakozva „átnevezték” városainkat, falvainkat, hogy csak a díszesebb példákból idézzek: Szepsi –Moldava n.Bodvou, Sőreg – Šurice, Perjése – Dražice, Magyarhegymeg – Dolné Zahorany, Nagytörek – Veľké Teriakovce – de idézhetnék itt több százat.
Amikor meg nem tudtak mit kezdeni a magyar elnevezéssel, odatették „dejateľ“-jaikat:Šafárik, Kollár, Gabčík,Štúr, Palárik,stb...
Hogy mennyire pofátlan volt ez az eljárás, azt az is bizonyítja, hogy a prágai egyetemen a hatvanas években eljátszottuk Daňo Okálit és tevékenységét pl.Franciaországban – és rövid idő alatt probléma nélkül „elszlovákosítottuk”: Bordeaux – Brďany, Dijon – Dižany, Lyon – Levovce, Marseille – Mrseľany, vagy Finnországban: Helsinki – Hlasinky, Norvégiában: Oslo – Oslany – az egész „csodálatos” palettát itt nem sorolom fel – de biztos, hogy ha lehetőséget kaptak volna ugyanúgy jártak volna el akármelyik megkaparintott országban....
A szomorú az, hogy amikor megkérdezem pácienseimtől (akár középkorúaktól is) honnan ered falujuk szlovák neve, sejtelmük sincs, Daňo Okáliról nem is hallottak, nem tudják kicsoda.
Ez is mutatja milyen katasztrofális szellemi állapotban van az elnyomott, kilúgozott,, agymosott magyarság a Felvidéken.
Az MKP-nak KÖTELESSÉGE lenne ezt a kérdést „forrón” tartani, és örökké felemlegetni, mert hasonlóan kiterjedt és pofátlan kolonizációról a huszadik század második felében máshol Európában nem tudok..... hiszen még a románok, akik nem vádolhatók magyarofil érzésekkel, sem csináltak ilyen elképesztő dolgokat...