A választói összefogást támogató nyilatkozat

Azért írtam alá ezt a nyilatkozatot, és azért támogatom az Együtt 2014 Választói Mozgalmat, mert végre mer egy politikai erő a választópolgárra építeni. Végre látok arra lehetőséget, hogy bárki beleszóljon az ország, és ezen keresztül akár Európa életét, jövőjét meghatározó politikába.

Lehet, hogy ez túlságosan idealizált kép, és az ezer buktató miatt nem fog az elvárásaim szerint megvalósulni, de mégis fontos, mert mégis benne van egy ilyen remény.

A cinikusok gyakran odavágják az ember képébe, hogy "persze a remény hal meg utoljára". Ezt lehet így is nézni, csak éppen semmi értelme, mert akkor valóban igazak lehetnek a Szózat szavai:

"S a sírt, hol nemzet süllyed el,
Népek veszik körül,..."

Úgy gondolom, hogy az összefogás lehetőségének reménye az, ami élteti ezt a mozgalmat, és idehozza a sok ezernyi aláírót akár a világ négy sarkából.

Ne rekesszünk ki tehát senkit. Egy mozgalom akkor tud naggyá válni, ha sokakat tömörít egységbe, és akkor marad törpe, ha kirekeszt. Merjünk naggyá válni!

Akár a hozzászólásokat, akár a napi sajtót olvasva az a keserű valóság látszódik újra meg újra, hogy az összefogás lényegére összpontosítás helyett, máris a régi nemzetpusztító és megosztó reflexek működnek zsigereinkben: ki mikor és hogyan csatlakozzon, vagy éppen ne csatlakozzon, mit szól a szomszéd, a másik, mit gondol ez vagy az...

Az én reményem - és talán másoké is - nem ezen az úton jár. A mi reményünk azon az úton halad, amely megmutatja: lehetséges másként is élni, lehetséges másként gondolkozni, mint eddig, és lehet másként látni és láttatni a szükséges tennivalókat, hogy végre megszakítsuk a "magyar átkot", amely nekem úgy tűnik, hogy Trianon óta rajtunk ül.

Újra a Szózatot idézve szeretném, ha most valóban élne a nemzet, és valóban magunkra találnánk:

"És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán."

Kívánom, hogy egy olyan boldogabb hazában éljünk, amit közösen magunk építünk fel nem más ellenében, nem különféle ellenség ellen "muszáj harcolva", hanem egyszerűen csak azzal, hogy megtesszük mindazt, ami ehhez szükséges: ránézünk az ország valódi helyzetére, emellett meglátjuk Európa gondjait, olyan megoldásokat mutatunk rájuk, amelyek jó irányba fordítják minden érintett sorsát az egyéntől a családokon át, egészen a nemzetig és nemzetekig.

Hiszem, hogy mindig lehet tenni valamit az élet problémáival kapcsolatban. A kulcs az, hogy nem az újabb és újabb gondokra kell rátenni a figyelmet, hanem a megoldásokat kell elővenni, és azokra helyezni a hangsúlyt. Nem a "mitől nem megy" szemlélet az előrevivő, hanem a "mégis hogyan lehetséges megtenni a jót" a sikeres.

Szép és eredményes napot mindannyiunknak!