#502: -  

 Tisztelt Vendég!

Köszönöm a véleményét. Tisztelettel szeretném tájékoztatni, hogy a 2009. évi XXXVII. törvény (röv. Erdőtörvény) és annak legfőbb végrehajtási rendelete, a 153/2009. FVM rendelet egyértelműen megfogalmazta ill. szabályozza a hazánk közigazgatási területén tenyésző és az Erdőtörvény hatálya alá tartozó, faállománnyal borított területek esetében az erdők természetességi kategóriáit. A Törvény egyértelműen rednelkezik arról, hogy az egyes erdőállományok természetessége nem csökkenhet, ill. hogy ennek teljesüléséért a mindekori erdőgazdálkodó felel. Ez azt jelenti, hogy a meglévő erdőállományokban jogilag deklarált korlátok állnak az idegenhonos fafajok térfoglalásának az aránytalan (>5%/erdőrészlet) emelkedése előtt. A Törvény betartatásáért az elsőfokú szakhatóság, azaz a területileg illetékes Erdészeti igazgatóság felel.

A nem faállománnyal borított területek esetében kizárólag a belterülekre van jogi szabályozás néhány idegenhonos fafaj kitermelés utáni visszaültetésével kapcsolatban, a 346/2008. Kormányrendeletben. Ezek közé tartozik az akác is.

Az egyéb nem erdő művelési ágú külterületek vonatkozásában teljes gazdálkodói szabadság van érvényben a területen természetesen megjelenő faegyedek meghagyására - különös tekintettel a magánföldtulajdonok esetében - , amennyiben az a hatályos földtörvény értelmében nem jár az adott földrészlet művelési ágának a megváltozásával.

A legutóbbi kategóriába tartozó magánföldterületen lévő faegyedek sorsáról minden esetben a földrészletnek a földhivatalhoz bejelentett tulajdonosa dönt.

Amennyiben az akác képes lenne kiszorítani a Kárpát-medence őshonos fafajait és vegetációját, máris megtehette volna.

Az akác térfoglalásának a folyamatos emelkedése a fent hivatkozott törvényi ill. gyakorlatban is megvalósuló szabályozások miatt nem a fafaj spontán terjedéséből fakad. Hazánkban az erdősültség az 1925-ös minimumra (11,5%) csökkenése óta szinte kizárólag a mesterséges erdőtelepítéseknek köszönhetően emelkedik. Az alföldi és dombvidéki erdőtelepítések keretében mindig is gyakori fafaj volt az akác. Ez ma ugyanúgy igaz, hiába kapnak kiemelt egységárat pl. a tölgy és bükk célállományok. Ez azt is jelenti, hogy a telepítések fiskális támogatása nem bír kellő ösztönző erővel arra, hogy a gyakorlatban az őshonos fafajokat preferáló fafajpolitika jusson érvényre. Az erdőtelepítési kedv sajnos így is elszomorító leszállópályán van, így kérdéses, hogy 2025-re hogyan fog 100 év alatt a duplájára emelkedni hazánk erdősültsége...

(Csak zárójeles tájékoztatásban jegyzem meg, hogy Észtországban 1910-ben csupán 14% volt az erdősültség - 2010-ben 53%.)

Az akác erdőállományokon belüli terjedésével kapcsolatban hadd legyen szabad felhívnom figyelmét a

és

#219 Az akác agresszívitásáról

2014-02-03 13:33

 számú hozzászólásomban foglaltakra.

Végezetül szeretném tájékoztatni, hogy a jelen petíció nem "asszisztálás vagy lobbizás", hanem egy önelhatározásból született magánkezdeményezés, az akácméz és az akácból készült erdészeti termékek hungarikummá nyilvánításának érdekében. (Számomra érdekes, hogy még a hazai antialkoholista szervezetek sem mutattak ilyen ellenállást a Tokaji Aszú, az Unicum, a Szatmári Szilvapálinka és más jellegzetes magyar szeszféleségek hungarikummá nyilvánítása ellen.)

Üdvözlettel!

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

#634: ifjpalyizoltan - Terjedés (Re: )

Tisztelt Zoltán!

A Párom és én mindig is szerettünk volna minél több fát ültetni a földünkbe. Sajnos nem áll rendelkezésünkre elegendő pénz, így csak álmodozunk erről.