#69: Lívia Molnár - Re: Re:  

 Milyen borzasztó kárairól? A chipelésnek semmilyen kára nem létezik, ne állítson badarságokat! Nem a kandúrokat kell elsősorban ivartalanítani, hanem a nőstényeket. Kandúr még nem szült egyetlen kölyköt sem! Az állattartás nem kötelező, a felelős állattartás a lehetőségek mérlegelésénél kezdődik! Először át kell gondolni, hogy egy macska, kutya élethosszig történő gondozását és ennek anyagi vonzatait képes-e vállalni valaki! Ehhez hozzá tartozik a chip és ivartalanítás költsége is! Aki ezt nem tudja vállalni, annak nem kell megvásárolni, vagy hazavinni az kutyát, vagy macskát, válasszon helyette hörcsögöt, vagy akármit! Az kevesebbe kerül.

Ön a galambász, a megoldást Önnek kéne erre a problémára megtalálni! Egy olyan megoldást, ami nem terheli tovább az adófizetők pénztárcáját, de megszünteti a jelenlegi áldatlan állapotokat! Ez valahogy kimaradt a petícióból! Várom a válaszát! Hogyan próbálná Ön megoldani az elvadult, túlszaporodott házigalamb problémát? Hőzöngeni, jogokat követelni, asztalt csapkodni könnyű!

#72: - Re: Re: Re:  

 Hahaha! Nohát, ez a hónap vicce! "Kandúr még nem szült egyetlen kölyköt sem": hát persze, a kanok mindig ártatlanok, legyenek emberek vagy állatok! (Inkább az utóbbiakkal azonosítom...) Micsoda zseni, a kandúrokat jóval olcsóbb és kisebb műtét ivartalanítani, de hadd viseljék az összes gondot, akik nőstény cicát tartanak! Így viselkedik egy tisztességes állatbarát?!

Hogy a chipezésnek semmi kára nem létezik (tessék csak körülnézni, hány százakkal, ezrekkel lett több az utcára dobott állatok száma!): Nohát ezt a hozzászólását az összes elérhető állatvédő honlapra felteszem, aztán majd idemásolom a válaszaikat! Mert persze annyi tisztesség nincs Önben, hogy a nevét, címét elárulja, csak támadni, HŐZÖNGENI szeret! Persze, a problémát oldjuk meg mi ingyért, nem terhelve az adófizetőket: MIT GONDOL, A "KÁRTEVŐIRTÁSRA"pályázati úton FELVETT JÓKORA PÉNZEK NEM AZ ADÓFIZETŐK PÉNZTÁRCÁJÁT TERHELIK?!

Nem, én nem galambász, hanem GALAMBVÉDŐ  vagyok! (A mentett galambokat a saját lakásomban gyógykezelem, majd gyógyulás után igyekszem tisztességes jótét lelkeknél elhelyezni.) Hogyan próbálnám megoldani a problémát: ha elolvasta volna az eddigieket, akkor tudná! (Persze nem a mi néhány kispénzű és áldozatosan dolgozó tagunkkal, mert ez lehetetlen! Az utcára dobott kutyák, macskák problémáját a száz-egynéhány erre szakosodott állatvédő szervezet sem képes megoldani, hogyan tudnánk az utcai galamb-problémát mi egymagunk, egyetlen kispénzű egyesület, elrendezni?! A galambászok éppúgy nem fogadnak be kóbor galambokat, mint a kutyás gazdák újabb kóbor kutyákat, a macskatartók újabb kóbor macskákat.) A petícióban benne van: "A galambok állományszabályozását az Európában, Észak-Amerikában már elterjedt orális fogamzásgátlással  kell megoldani." Ehhez persze hivatalos eljárás, a választott szer törzskönyvezése, lehetőleg hazai előállítása (hogy olcsóbb legyen), az egyes városok érintett helyein rendszeresen, naponta ugyanabban az időpontban kiszórása szükséges. EZ IS OLCSÓBB LENNE, MINT AMIT A GALAMBBEFOGÁSRA, "KÁRTEVŐIRTÁSRA" AZ ÁLLAM KIFIZET!

A pillanatnyi gondokon pedig, amelyek TÁVOLTARTÁSBÓL ÁLLNAK, főleg a zöldterületeken elhelyezett galambdúcokkal lehet segíteni, hogy a galambok által okozott mindössze köztisztasági gondokat megoldják, hogy ne az épületek zugaiban, erkélyein próbáljanak meghúzódni, hanem a zöldterületeken gyönyörködtessék a járókelőket.