Ezt érdemes meghallgatni: http://pandp.palotas.net/video.html

Állítólag a Postabank bedőlésekor a 2000 károsult fejéhez ugyan azt vágták mint most a Quaestor kötvényesekéhez: "kockáztattál, elbuktad, ilyen a világ". Ott sem a normál piaci folyamatok okozták a veszteségeket. Palotásék összefogtak 800 kisbefektetővel, és bebizonyították az igazukat, mind a 800 károsult teljes kártalanítást kapott. Mivel Mo -on nincs precedensjog, a többi 1200 reménykedő és inaktív ember semmit nem kapott. Tehát nem érdemes az ügyvédi díjakon keseregni, meg a csodára várni, mert nagyon könnyű hoppon maradni. A mostani jó hírek, miszerint haladunk a kártalanítás felé, egy szempillantás alatt eltűnhetnek. Ne feledje senki: a mostani károkat is a "hiszünk nekik" érzés okozta. Senki ne essen újra ugyan abba a hibába, nem szabad elhinni semmit. Csak a saját cselekedeteinkben hihetünk. A reménykedés nagyon csalfa érzés,túl sokszor nem jön be. 

Ja, és a felvételen hallható, hogy a büntetőfeljelentés és a polgárjogi igény módszere miért nem megoldás.

#1824: MenőManó - Reménykedés helyett 

 A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény előnye: ingyenes, és nem kell hozzá ügyvéd. Hátránya: 1.) csak a büntetőeljárásban jogerősen elítélt személyekkel szemben alkalmazható, csak az ő magánvagyonukra, és 2.) jogerős ítélet meghozatala akár 10 évig is húzódhat. (Addigra sok károsult ne adj Isten meg is halhat.:-(((()  3.) A büntetőbíró megteheti, hogy a polgári jogi igényte gyéb törvényes útra utasítja, és akkor ugyanúgy pert kell indítani, bár akkor az már 1 tárgyalás, hiszen a jogalap már bizonyított.

A polgári per előnyei: 1.) Több alperes is perbevonható, lehet együtt perelni az összes lehetséges kárfelelőst: Tarsolyt, feleségét, meg a 3-ik pasit, akit letartóztattak, az MNB-t, a Magyar Államot...stb. 2.) Nem kell vétkesen okozni a kárt, nem kell szó szerinti bűnösséget bizonyítani, hanem csak a kár bekövetkezését (ez elég egyszerű), és a károkozó magatartás valamint a kár bekövetkezése közötti ok-okozati összefüggést (ezt nehezebb bizonyítani az MNB vagy a Magyar Állam ellen, de nem lehetetlen), valamint az összegszerűséget kell bizonyítani (ez könnyű a letéti igazolások és a felügyeleti biztos által majd kiadandó elszámolás csatolása mellett). Hátránya: 1.) Ez is eltarthat több évig, akár 10 évig is, ugyanúgy, mint a büntetőper, és 2.) itt már nem ingyenes a perlés, illetéket kell fizetni, ami a pertárgyérték 6 %-a, nagyon szűk a költségkedvezmények köre! 2.) A bizonyítékok csatolása, a bizonyítási kötelezettség a felperesen van, így nagyon aktív részvételt kíván meg, szűk határidőknek kell eleget tenni...stb, míg a büntetőben nem a sértettnek kell bizonyítania. Szóval mindkettőnek vannak előnyei, hátrányai. 3.) Az illetéken kívül nagyon magasak a perköltségek, ezeket mind a felpereseknek kell megelőlegezni. 4.) Ha a pert végül elveszítik, akkor nem csak az előlegezett perköltségeket bukják el, hanem az ellenfélnek megítélt perköltségeket is nekik kell viselni, ami ennyi alperessel szemben, pláne az MNB és a Magyar Állam esetében nem 2 fillér lesz.

Palotás peren kívüli megállapodásban reménykedik...hááát....ez a Postabank ügyben sem sikerült neki, perelni kellett. Kérdés, hogy most sikerülhet-e, ha igen, milyen ok veheti rá a Kormányt vagy az MNB-t, hogy peren kívül megállapodjon?

Magyar György - ahogy hallom - éppen ellenkezőleg, a büntetőeljárásra koncentrál.

Szerintem mindenki várjon még egy kicsit, hogy mi várható a kormánytól, hogy tervezik a kártalanítást. Én valószínűnek tartom, hogy a BEVA 6 millióig fizetni fog (nem lesz fiktív-nem fiktív megkülönböztetés), az afeletti összeget az állam meg fogja előlegezni, átvállalja, és cserében övé lesz a teljes lefoglalt Quaestor vagyon. Szerintem ilyesmiben gondolkodhatnak. Ha ez így sikerül, akkor nem lesz szükség pereskedésre. Ebben bízzunk. Ez a Kormány érdeke is most már, és nem csak a károsultaké.