#1861: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Megválaszoltam már. Nekem kevés volt az a 3-4% többlet, hogy merjek venni és viseljem a nemfizetés és csőd kockázatát. De ez egyéni preferencia és befektetési döntés kérdése, volt akinek elég volt és azért vett belőle. A Quaeastor így ajánlotta, ilyen többlet prémiummal. Ha nem vett volna belőle senki, akkor kénytelen lett volna többért ajánlani.

Azt ne felejtse el senki, hogy bármikor, amikor valaki a biztonságos állampapírnál több kamatot ajánl, akkor annak van kockázata. Akkor is, ha azt mondja hogy nem, akkor is ha megesküszik bármire, akkor is ha szépen mosolyog! A kockázatmentes egyedül az állampapír.

Én nem tudtam. Én csak azt gondolom, hogy megvan az esélye sajnos, hogy bárki bármikor átverhet. Mert egy olyan világban élünk sajnos, ahol mindig vannak és lesznek olyanok, akik bűnözésből szeretnének megélni.

De ezért kell végre felelősségre vonni, számonkérni és akinél a pénz van és a kárt okozta, attól visszavenni.

#1865: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 "A kockázatmentes egyedül az állampapír."

Meg azok a pénzügyi termékek, ami mögé védelem van állítva (hazudva).

"Azt ne felejtse el senki, hogy bármikor, amikor valaki a biztonságos állampapírnál több kamatot ajánl, akkor annak van kockázata."

Nem értem, hogy egy gazdasági vonalon működő befektetés megtérülését miért kell az állampapírokéhoz hasonlítani. A bankok, és a hitelintézeteket érinti az állampapír, vagy az alapkamat mértéke, de egy befektetői tevékenységhez mi köze? Ha elkezdek lángost árulni a városban, és az üzlet a befektetett tőkém 10% -át kitermeli havonta, akkor az nem is lehet igaz, mert az állampapír kamatánál sokkal több?

Elvileg a Quaestor a saját gazdasági tevékenységét fedezte a kötvényekkel. Ha nem ezen az úton szerzi meg a forrásait, akkor bankhiteleket kell igénybe vennie. Mennyiért kapott volna? A Q kötvénykamatoknál többért (~13%). A kötvények kamatai a Q számára a források megszerzésének ára egyben. Nem értem, hogy miért hasonlítgatja mindenki a kötvénykamatokat (forrásszerszés ára) a banki kamatokhoz, amikor a Q ezeket a forrásokat banki hitel kiváltására szerezte meg jóval kedvezőbben a banki hitelkamatokhoz képest. Tehát az almát hasonlítgatjuk a körtéhez. Ha a vállalkozás a kötvényekért alacsonyabb kamatokat fizet mint a banki HITELkamataiért, akkor nincs semmi rendkívüli, ha többet fizet, akkor van valami stikli. 60 millió Ft -ot egy évre egy vállalkozás kb. 13% -os kamatért kap meg hitelintézettől. Akkor vajon megéri ugyanezt a forrást kötvények formájában 6-8% kamatért megszerezni?

Tehát itt semmi értelme állampapírokra hivatkozni, mert nem banki betétgyűjtésről volt szó, hanem vállalkozói forrásbevonásról, ami 13% helyett 6-8% -ért valósult volna meg. Elvileg mindenki jól járt volna, korrekt számok voltak azok.